Alisher Usmanov orosz milliárdos pert nyert az ARD német tévécsatorna ellen
Az üzbég-orosz kettős állampolgár milliárdos, Alisher Uszmanov jogi győzelmet aratott a német közszolgálati ARD tévécsatorna felett, amely azt állította, hogy „bírók megvesztegetésére szolgáló rendszert” hozott létre a Nemzetközi Vívószövetségben (FIE). A német ARD augusztusban két cikket és egy videoriportot tett közzé, amelyben Hans-Joachim Seppelt újságíró azzal vádolta meg Uszmanovot, hogy „bírók megvesztegetésének rendszerét” hozta létre a vívásban. Oszmanov 2008-tól 2022-ig volt a FIE elnöke, amikor is önként felfüggesztette tisztségét, miután uniós szankciók célkeresztjébe került.
Az EU Today cikkében ismertetik, szeptember 25-én a Hamburgi Regionális Bíróság végzést hozott az ARD Uszmanovról szóló kijelentései kapcsán – közölte az üzletember sajtóirodája közleményben. A hamburgi bíróság úgy ítélte meg, hogy az ARD riportjaiban szereplő információk hamisak voltak és megtiltotta terjesztésüket, amelyeket „megengedhetetlennek és gyanúra alapozott tudósításnak” minősített.
Ha az ARD megszegi a bírósági végzést, akkor „250 ezer euróig terjedő pénzbírságot kell fizetnie vagy minden egyes jogsértésért börtönbüntetéssel kell számolnia” – áll a közleményben.
A Sport1.de német online hírportál és a Krone.at osztrák lap, amelyek az ARD állításait közölték, Uszmanov ügyvédeinek kérésére korrigálták publikációikat – áll a sajtóközleményben. Az ARD azonban nem volt hajlandó önként korrigálni az információkat, ami arra késztette Uszmanov képviselőit, hogy a hamburgi bírósághoz nyújtsanak be végrehajtás iránti kérelmet.
Az ARD riportjában Seppelt Sandro Bazadze grúz sportolót idézte, aki azt állította, hogy a párizsi olimpiai nyolcaddöntőben „tisztességtelen bíráskodás” miatt veszített el egy mérkőzést. Később a grúz vívószövetség elnöke, Merab Bazadze ezt a kijelentést „érzelmi jellegűnek” minősítette és hivatalos bocsánatkérést intézett a FIE-hez, amelynek vezetősége hivatalosan is tagadta a bundázás vádját.
A FIE ideiglenes elnöke, Emmanuel Katsiadakis azt mondta, hogy az ARD-jelentés fő forrása egy korábbi bíró volt, aki nem tudta kvalifikálni magát 2023-ban és akit a bírói testület levett a bírók listájáról. Katsiadakis hozzátette, hogy a bírói csapat állítólagos manipulációját kizárták, mivel a bírókat számítógépes rendszerrel osztják ki a versenyekre, mindössze fél órával minden egyes mérkőzés előtt.
Joachim Steinhöfel, az Usmanovot médiajogi ügyekben képviselő ügyvéd szerint a bíróság döntése azt mutatja, hogy az ARD riportja és vezető sportújságírói „sajnálatos etikai és újságírói mulasztást” követtek el. Rámutatott, hogy az igazság, az emberi méltóság és a pontos tájékoztatás tiszteletben tartása a német sajtókódex alapvető elemei és a közszolgálati műsorszolgáltató a tudósításában megsértette ezeket az alapelveket.
„A riport nem tartalmaz bizonyítékokat, csak kétes tanúk által terjesztett pletykákat, kitalált célozgatásokat, spekulációkat és hallomáson alapuló kijelentéseket. A bíróság által betiltott állítás egyben bűncselekménynek is minősül” – mondta Steinhöfel.
„A törvénytelen hírközlés beleillik abba a mindenütt jelenlévő rágalomhadjáratba, amely ügyfelem – egy prominens filantróp, sikeres sportmenedzser és korábbi üzletember – ellen folyik, és amely azon az elven alapul, hogy „egy gazdag orosz eleve bűnös” – tette hozzá.
A bírósági kereset újabb nagy horderejű jogi győzelmet jelent Uszmanov számára egy olyan médiummal szemben, amely hamis információkat közölt, ami a szankcionált milliárdos rágalmazásához vezetett.
Az év elején a Hamburgi Kerületi Bíróság megtiltotta és visszavonatta a Forbes magazin által tett kijelentéseket, amelyek azt állították, hogy Uszmanov Vlagyimir Putyin orosz elnök fedőszemélye volt, amely az uniós szankciók alapját képezte. Ez az ítélet jogi precedenst teremtett azon források megkérdőjelezésére, amelyekre az EU támaszkodott Oroszország ukrajnai inváziója miatt magánszemélyek ellen hozott szankcióinak indoklásához.
