EU-elnökség: a kohéziós politika jövőjéről tárgyaltak a parlamentközi konferencián
A kohéziós politika jövőjéről tárgyaltak a magyar EU-elnökség parlamenti együttműködése keretében Budapesten pénteken, az Európai Unión belüli stabilitásról, gazdasági koordinációról és kormányzásról szóló, kétnapos parlamentközi konferencia második napján.Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter rámutatott: a kohéziós politikára szánt keret a legnagyobb költségvetési tétel a közös agrárpolitika után, ami a 2021–2027-es időszakban az EU teljes költségvetésének egyharmadát jelenti, több mint 330 milliárd eurót. A politikának kiemelt szerepet kell játszania a következő többéves pénzügyi időszakban is, vagyis egytelen más uniós eszköz sem helyettesítheti azt – idézte az Európai Bizottság 8. kohéziós jelentését.
A miniszter elmondta: a tavaly decemberben elfogadott új területfejlesztési törvényre támaszkodva az eddigi település-alapú fejlesztéspolitika helyett a térségalapúra helyezik a hangsúlyt Magyarországon, átfogó, szükségletalapú fejlesztési keretet is létrehoztak. A törvény biztosítja, hogy a térségi együttműködésekkel eredményesebben használják a forrásokat a régiók fejlesztése érdekében. A települések népességmegtartó erejére közvetlen hatással vannak ezek a fejlesztések – hangsúlyozta. Ösztönözni kell az önkormányzatokat, hogy közösen fogalmazzák meg fejlesztési koncepcióikat.
Kifejtette, a jövőbeli kohéziós politika a területi különbségek kezeléséhez csak akkor tud megfelelően hozzájárulni, ha megfelelő pénzügyi forrásokkal, stabil finanszírozással rendelkezik, biztosítva a régiók fenntartható fejlődését és versenyképességét. A politikának kiemelten kell foglalkozni a demográfiai problémákkal is.
A magyar elnökség szeptemberben rendezte meg a kohéziós politikáért felelős miniszterek budapesti informális találkozóját. A tanácskozáson azt járták körül, milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy a belső erőforrások mozgósításával lassítsák az EU-ban kialakuló demográfiai hanyatlást. A magyar elnökség célja, hogy a demográfiai kihívásokra a kohéziós politika segítségével találjanak válaszokat, és a kohéziós források a következő időszakban még szélesebb körben elérhetővé váljanak – mondta.
Tessely Zoltán, az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának elnöke szerint a kohéziós politika az EU egyik legfontosabb vívmánya. Sajnálatos, hogy felfüggesztették a Magyarországnak járó források folyósítását. A forrásokhoz való hozzájutás késlekedése veszélyezteti a felhasználást is – mondta. Magyarországon mindössze három esetben indult szabálytalansági eljárás a források nem megfelelő felhasználása miatt, és egyetlen esetben sem volt szükség visszafizetésre – ismertette. Kitért arra, hogy a magyar költségvetésből is támogatja a kormány a területi egyenlőtlenségek felszámolását, országos úthálózatfejlesztési programmal, óvodafejlesztésekkel, turisztikai fejlesztésekkel, vagy kerékpárutak építésével.
Elisa Ferreira, az Európai Bizottság kohézióért és reformokért felelős biztosa videóüzenetében azt mondta, a 2021–2027-es időszak kohéziós politikára szánt elfogadott költségvetése az EU teljes költségvetésének 30,5 százalékát teszi ki. A kohéziós politika kiemelt fontosságú, megőrzése és megerősítése nélkülözhetetlen, Európának szüksége van rá. A kohéziós politika – mint az EU fő beruházási politikája – ösztönzi azokat a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót támogató beruházásokat, amelyek támogatás hiányában nem valósulhatnának meg – mondta a biztos.
