Hirdetés

Szilágyi Zsófia karrierje igencsak ígéretesen indult: az Egy nap a román új hullám hiperrealista stílusában követte végig egy magánéleti és munkahelyi gondokkal küzdő nő mindennapi kálváriáját, aki egzisztenciális szorongások közepette próbálja menedzselni három gyermekét. A Január 2. akár ennek folytatása is lehetne, hiszen a szintén egyetlen napra szorítkozó cselekmény középpontjában ugyancsak egy nő megpróbáltatásai állnak, aki felbomlott házassága után a barátnője segítségével épp különköltözik volt férjétől. Miközben autóban ülve újra és újra megteszik ugyanazt az utat, beszélgetéseik során elhibázott emberi sorsok rajzolódnak ki. A lényegében kizárólag párbeszédekre épülő és – ha nem is a klasszikus módon, de – kamaradrámai helyzetben játszódó filmek esetében mindennél lényegesebb az erős forgatókönyv. Szilágyi Zsófia dialógusai túlnyomórészt érdekfeszítők, ám helyenként mégsem elég szellemesek és izgalmasak ahhoz, hogy olykor-olykor ne bambuljunk el. Jóvári Csenge és Konrád Zsuzsanna alakítása azonban elképesztően hiteles, és így egy minden ritmustalansága ellenére is figyelemre méltó filmről beszélhetünk.

Korábban írtuk