Ismét a dzsihadizmus jelenti a legnagyobb fenyegetést Európára nézve
Dánia szigorítja az ellenőrzéseket a Németországgal és Svédországgal közös határain. Ennek hátterében a koppenhágai és stockholmi izraeli nagykövetségek elleni támadások állnak – erről ír a Magyar Nemzet.Az Izrael koppenhágai és stockholmi nagykövetsége elleni antiszemita támadások után Dánia szigorítani kívánja az ellenőrzéseket a Németországgal és Svédországgal közös határain – számol be róla rendőrségi jelentésekre hivatkozva a Magyar Nemzet.
„A határ menti területeken a bűnözés elleni küzdelemre, a láthatóságra és a megelőzésre irányuló rendőri erőfeszítések fokozásáról szóló döntés a közelmúltban Koppenhágában és Stockholmban történt incidenseken alapul. Szúrópróbaszerűen ellenőrzik majd a járműveket és az utazókat a Svédországgal és Németországgal közös határokon”
– közölte a rendőrség. A Magyar Nemzet emlékeztet, Koppenhágában kétszer is robbantottak az izraeli nagykövetség közvetlen közelében, Stockholmban pedig lövöldözés történt. Egyik támadásnak sem voltak sérültjei.
„Sajnos a közelmúltbeli fejlemények megerősítették, hogy a Dániát fenyegető terrorveszély nagyon is komoly. Szorosan figyelemmel kísérjük a jelenlegi helyzetet, felmérjük az általános fenyegetettségre gyakorolt hatást, és folyamatosan végrehajtjuk a szükséges biztonsági intézkedéseket”
– mondta Peter Ekebjaerg, a dán rendőrség főfelügyelője. A svéd titkosszolgálat nemrég közölte, hogy vannak olyan jelek, amelyek Irán lehetséges érintettségére utalnak. „Ez inkább feltételezés, mivel tényleges bizonyítékok nem állnak rendelkezésre” – szögezte le Fredrik Hallstrom, a svéd Säpo titkosszolgálat műveleti vezetője. A Säpo már korábban is azt állította, hogy Irán svédországi bűnözői bandákat használ fel arra, hogy a nevében erőszakos cselekményeket kövessenek el.
Terrorhullámmal néz szembe Európa
„Egy évvel a Hamász 2023. október 7-i Izrael elleni terrortámadása után Európa is terrorhullámmal néz szembe” – idézte fel blogjában Peter R. Neumann terrorizmus-szakértő és politológus. Az elmúlt tizenkét hónapban a tervezett és végrehajtott merényletek száma több mint ötszörösére nőtt 2022-hez képest.
„A viszonylagos nyugalom után most ismét a dzsihadizmus jelenti a legnagyobb fenyegetést Európára nézve. A további eszkaláció megakadályozása érdekében a politikusoknak és a biztonsági hatóságoknak azonnal kiemelt prioritássá kell tenniük a terrorfenyegetés elleni küzdelmet”
– jelentette ki Neumann.
A dzsihadista támadások és tervezett merényletek száma Európában az elmúlt tizenkét hónapban meredeken emelkedett. Míg 2022-ben az Europol mindössze két végrehajtott támadást és négy megkísérelt támadást regisztrált, addig 2023 októbere óta több mint ötszörösére nőtt a dzsihadista akciók száma.
Összesen tizenegy támadást hajtottak végre, míg további huszonötöt a rendőrség és a biztonsági hatóságok időben megakadályoztak. Ez azt mutatja, hogy bár a biztonsági erők nem tudnak abszolút biztonságot garantálni, az ilyen cselekmények megakadályozásában nagy sikerrel járnak el.
Különösen riasztó, hogy a támadások és tervek több mint egyharmada (36 százalék) zsidó intézmények, Izrael vagy zsidók ellen irányult. Bár ez nem meglepő a dzsihadista csoportok ideológiai irányultságát tekintve, ismét hangsúlyozza, hogy az európai zsidó élet különleges védelmet igényel.
Németországot súlyosan érinti a terrorhullám
Németországot különösen súlyosan érinti a jelenlegi terrorhullám. A 13 támadással és tervezett merénylettel az ország az incidensek 36 százalékáért felelős, noha a nyugat-európai lakosságnak csak 21 százaléka él ott. Ausztriában és Svájcban is aránytalanul sok a dzsihadista tevékenység a lakosság számához képest – ismerteti a Magyar Nemzet a V4NA nemzetközi hírügynökség beszámolójára hivatkozva.
„A tizenegy végrehajtott támadásban összesen kilenc ember halt meg, az utóbbi hónapok legsúlyosabb merénylete Solingenben három emberéletet követelt. Ez azt jelezheti, hogy a terrorizmus korábbi hullámaihoz hasonló nagyobb támadásokra csak az elkövetkező években kell számítani” – vélekedett Neumann.
Feltűnő, hogy a tizenegy támadásból tízet késsel hajtottak végre. A müncheni izraeli főkonzulátus elleni támadás kivételével nem használtak lőfegyvereket, robbanószerkezeteket vagy járműveket – mint például a korábbi nizzai vagy berlini támadások esetében.
A szakértő szerint különösen veszélyeztetettek azok a fiatalok, akik online radikalizálódnak. A megelőzési intézkedéseket és a korai figyelmeztető rendszereket egyre inkább erre a célcsoportra kell összpontosítani. Németországban a menekültek és a dzsihadizmus között is különleges kapcsolat áll fenn, mivel az elmúlt években letartóztatott terroristák többsége menedékkérő vagy menekült volt.
A teljes cikket a Magyar Nemzet oldalán olvashatják.
