„A gyorsuló éghajlatváltozás fényében az idei árvíznél egyértelműen rosszabb helyzetekre is számítunk a jövőben. Olyan hidrometeorológiai helyzetek alakulnak ki vízfolyásaink vízgyűjtő területein, amelyekre korábban nem volt példa” – mondta a Magyar Nemzetnek Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Víztudományi Kar oktatója, aki szerint a 2013-ashoz hasonlóan a mostani, szeptemberi árvízből is le kell vonnunk a tanulságokat.

Hirdetés
A Környezeti Fenntarthatósági Intézet vezetője úgy véli, minden nagyvíz során szerzett tapasztalat sokat segít a következő védekezésben.

A szakértő jelentősnek nevezte a mostani, szeptemberi árhullámot, ám tájékoztatása szerint a 2013. évi eddig mért legnagyobb árvíz után már megtörténtek a szükséges ágazati jogszabály-módosítások, sőt újak is születtek. Az akkori árvíz óta emellett mintegy 150 milliárd forint értékű dunai árvízvédelmi fejlesztés realizálódott, ezek jelentős mértékben hozzájárultak az idei árvízi védekezés sikeréhez.

A kutató elárulta, hogy a 2013-as dunai árvíz mértékadó jellegét kihasználva a hazai vízügy olyan egyedülálló méréstechnikákkal mérte fel a gyenge töltés­szakaszokat, amelyre addig Európában nem volt példa.

Az árhullámot végigkövetve lézerszkenner és ortokamera segítségével a levegőből detektálták a mentettoldali szivárgások kiterjedését. A szivárgásvédelmi fejlesztéseknek ez volt többek között az alapja.

Bíró Tibor szerint a 2013-as árvíz után született beruházások egyértelműen bizonyították indokoltságukat. Mint mondta, a korábbi kritikus töltésszakaszok mentén biztonsággal vonult le a víz, a Mosoni-Duna torkolati műtárgya jelentős vízszintemelkedéstől óvta meg Győrt és környékét.

Korábban írtuk

Fel kell készülni az extrém árvizekre

Bíró Tibor azt mondta, a vízügy folyamatosan aktualizálja az árvízi védekezéshez szükséges tervdokumentációkat. Minden nagyobb árvíz után fókuszba kerülnek olyan területek, ahol a végleges árvízvédelmi rendszerrel való bevédés indokolttá válik. – Ezek jellemzően olyan önállóan védekező települések, ahol – elsősorban – a belterület védelmére nincs kiépített rendszer. Az állami védműveken is előfordulnak olyan árvízi jelenségek, amelyek jelentős erőforrásokat igényelnek a védekezés során. 

„ Ezeket a szakaszokat is bevonják majd a fejlesztések körébe

– jelentette ki.

Az NKE oktatója jelezte, a tartós hőségperiódusok előkészítik a terepet a szélsőséges víztöbbleteknek. Tájékoztatása szerint a felhalmozódó látenshőmennyiségek felszabadulásával olyan többnapos csapadékmennyiségek jöhetnek a jövőben, amelyek egyre kezelhetetlenebb nagyvizeket juttatnak a medrekbe.

Ehhez társul a feliszapolódások miatti hullámtérszűkülés, de a tartós kisvizek miatt elburjánzó növényzet is gondot okoz a levezetőképességben. Ezért is szükséges, hogy a nagyvízi mederkezelések az új viszonyokhoz alkalmazkodva megtörténjenek – fogalmazott. A kutató kifejtette: a mederbeli változások, az árvízi előrejelzések pontosítása terén a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium kutatásai sokat segíthetnek nekik idén.