Fotó: shutterstock.com
Hirdetés

Az Európai Számvevőszék jelentése szerint az unió 2023-as pénzügyi évre vonatkozó beszámolójában „aggasztónak” tekinthető, a költségvetés 191,2 milliárd eurós kiadásait terhelő hibaszint, vagyis annak a pénzösszegnek az aránya, amelyet nem az uniós vagy a nemzeti jogszabályoknak megfelelően használtak fel. Ez az arány a 2021-es 3 százalékról, valamint a 2022-es 4,2 százalékról tavaly 5,6 százalékra nőtt.

Hangsúlyozták, hogy a becsült hibaszint jelentős növekedése elsősorban a kohéziós kiadások növekvő hibaszintjére vezethető vissza, az ugyanis amíg 2022-ben 6,4 százalék volt, addig 2023-ban már 9,3 százalék lett.

Mindezek ismeretében, az elmúlt négy évhez hasonlóan, a számvevők arra a következtetésre jutottak, hogy a becsült hibaszint lényeges és általános érvényű. Ezért elutasító véleményt adtak a 2023-as uniós kiadásokra nézve, ami azt jelenti, hogy a számvevők széles körben fennálló problémákat tártak fel.

A jelentéstevők a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós gazdaságélénkítő csomag (RRF) keretében elköltött 48 milliárd euró keretén belül is tártak fel szabálytalanságokat. A számvevők a tagállami ellenőrzőrendszerek hiányosságai mellett olyan kifizetéseket is találtak, amelyek nem feleltek meg a feltételeknek. Részleteket közölve emlékeztettek: 2023 volt az RRF végrehajtásának harmadik éve, amikor az uniós bizottság 23 vissza nem térítendő támogatási kifizetést folyósított 17 tagállamnak. A támogatási kifizetéseknek mintegy harmada nem felelt meg a szabályoknak vagy feltételeknek – állapították meg. A számvevők olyan eseteket is feltártak, amikor a mérföldkövek vagy célértékek kialakítása nem volt megfelelő, illetve tartósan problémás volt az információk megbízhatósága a tagállamok részéről.

Korábban írtuk

A számvevők ezért arra jutottak, hogy az RRF kiadásairól korlátozott véleményt adnak ki, amivel azt fejezték ki, hogy feltártak ugyan problémákat, de azok nem voltak általános érvényűek.

Közölték továbbá, hogy az uniós adósság a 2022-es 348 milliárd euróról 32 százalékkal emelkedett, azaz 2023-ban 458,5 milliárd euróra ugrott, főként a helyreállítási alap 268,4 milliárd euró összegű hitelfelvételei miatt. Az uniós adósság most kétszer akkora, mint 2021-ben volt, ezzel az Európai Unió immár az egyik legnagyobb hitelkibocsátóvá vált Európában – emelték ki.

A számvevők rámutatnak arra is, hogy a magas infláció továbbra is hatással van az uniós költségvetésre, ami 2025 végére vásárlóerejének közel 13 százalékát veszítheti el. A tavalyi év végén az uniós költségvetés teljes kitettsége, vagyis az uniós költségvetési garanciák és függő kötelezettségek kapcsán kockázatosnak minősülő összeg 298 milliárd euró volt, ami 20 százalékos növekedést jelent a 2022-es 248,3 milliárd euróhoz képest – írták.

Az Ukrajnának nyújtott uniós pénzügyi támogatás 2023-ban több mint kétszeresére nőtt tavaly, az előző évben folyósított 16 milliárd euróról 33,7 milliárd euróra. A számvevők ezzel kapcsolatban arra figyelmeztettek, hogy az esetleges nemfizetés kockázatának áthárítása a jövőre nyomást gyakorolhat az uniós költségvetésre. Kiemelték továbbá, hogy komoly kockázatot jelent az uniós költségvetésre nézve az úgynevezett Ukrajna-eszköz is, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy további, legfeljebb 33 milliárd euró összegű hitelből nyújtson pénzügyi támogatást Kijevnek a 2024-2027-es időszakra, és amelyhez ráadásul nem szükséges céltartalék képzése – tájékoztattak.

Az Európai Számvevőszék minden évben ellenőrzi az unió bevételeit és kiadásait, és megvizsgálja, hogy a bevételi és kiadási tranzakciók megfelelnek-e a szabályoknak.

A jelentés megjegyezte, hogy az 2023-as uniós költségvetés ellenőrzése során a számvevők húsz csalásgyanús esetet is feltártak és bejelentettek az illetékes uniós hatóságoknak.