Az új francia kormány új bevándorlási törvényt készít elő

Maud Bregeon kormányszóvivő a BFM hírtévének elmondta, hogy „új törvényre lesz szükség”, elsősorban azért, hogy „a veszélyesnek ítélt (kitoloncolásra váró) illegális bevándorlók adminisztratív fogdákban való őrizetét meg lehessen hosszabbítani”.

Bruno Retailleau belügyminiszter a múlt héten már jelezte, hogy az új francia kormány 210 napra szeretné meghosszabbítani az illegális migránsok adminisztratív őrizetének maximális időtartamát.

Az 1993-ban eredetileg tíz napban meghatározott, közigazgatási fogdában történő fogva tartás időtartamát 2018-ban „kivételesen” 90 napra, terroristaügyekben pedig 210 napra, azaz mintegy hét hónapra emelték.

„Nem zárkózunk el attól, hogy más rendelkezéseken is gondolkodjunk” – tette hozzá a szóvivő, aki szerint ”nem lehetnek tabuk, amikor a franciák védelméről van szó„. A végrehajtó hatalom tervei szerint a tervezet 2025 elején kerülhet a parlament elé.

Ez az új bevándorlási törvény újabb heves vitákat válthat ki a parlamentben, ahol Michel Barnier miniszterelnök jobboldali-centrista koalíciójának csak relatív többsége van.

A baloldal máris felháborodásának adott hangot a javaslat miatt, Olivier Faure, a Szocialista Párt vezetője ”a szélsőjobboldalnak tett ígéretnek„ nevezte az új törvényt, amelyet egyébként Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezéralakja valóban kért az új kormánytól.

A július 7-i előrehozott parlamenti választások eredményeként háromosztatúvá vált a nemzetgyűlés 11 frakcióval. Barnier kormányát az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatják, a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldal és az ellenzékben maradt szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés együtt bármikor megbuktathatja.

Franciaországban 1980 óta harminckét törvényt fogadtak el a bevándorlásról és a külföldiek integrálásáról. A legutóbbi heves vitákat követően január 26-án lépett életbe és szigorításokat rendelt el, de a 2023. december 20-án megszavazott törvény 86 cikkelye közül formai okokból 35-öt teljesen vagy részben kivett a szabályozásból az alkotmánytanács. Ezek elsősorban azok a szigorítások, amelyek az előző kormánytöbbség és a jobboldal közötti megállapodás eredményeként kerültek a szövegbe.

A kilenc alkotmánybíró kivette az új szabályozásból egyebek mellett a kanadai mintára bevezetendő kvótákat, amelyek a következő három évre felső határt szabtak volna a Franciaországba beengedett gazdasági bevándorlók számára, alkotmányellenesnek minősítette a szociális támogatásokhoz való hozzáférés szigorítását, amely különbséget tett európai uniós és nem uniós állampolgárok között, és nem támogatta a családegyesítés feltételeinek szigorítását, ahogy azt sem, hogy a külföldi diákoknak ezentúl kauciót kelljen letétbe helyezniük hazautazásuk költségeinek fedezésére.

Benne maradt viszont a törvényben az akkori kormány eredeti javaslata, amely két pilléren nyugszik: szigorúbban lép fel a bűnelkövető külföldiekkel szemben, és megkönnyíti a kitoloncolásukat, valamint a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban feketén dolgozó külföldiek helyzetét legalizálja, miután a prefektusok egyéni elbírálás alapján és a munkáltató előzetes beleegyezése nélkül is munkavállalási és tartózkodási engedélyt adhatnak az ilyen helyzetben lévő több százezer embernek.

A migráció kérdésében keményvonalasként ismert belügyminiszter Michel Barnier-hoz hasonlóan a jobbközép Köztársaságiaktól érkezett az új kormányba, s tárcavezetőként tett első nyilatkozata – amelyben kijelentette, hogy ”a bevándorlás nem lehetőség„, és sajnálja, hogy nem tud népszavazást szervezni a témában Franciaországban – a kormány soraiban is heves vitát váltott ki. Marine Le Pen a miniszterelnök programbeszédét követően azt kérte a kormánytól, hogy a jövő év elején terjesszen be egy új bevándorlási törvényt azon intézkedések visszavezetésére, amelyeket a tavaly decemberben elfogadott törvényből az alkotmánybíróság szerepét betöltő francia alkotmánytanács törölt.