Honvédelmi miniszter: Nem engedhetjük meg egy újabb háború pusztítását

Szalay-­Bobrovniczky Kristóf az ukrajnai háborút a jelenlegi legnagyobb kihívásnak és kockázatnak nevezve hangsúlyozta, hogy a háború menetén a jelentős katonai segélyek és a gazdasági szankciók sem változtattak, ezért diplomáciai úton kell békét kell teremteni. „Magyarország érzi a történelem súlyát, és tisztában van a háború szörnyű emberi és anyagi következményeivel” – mondta, külön figyelmet szentelve a háborús pusztulás után újjáépített Várkert Bazár történetének.

A honvédelmi miniszter kijelentette: a biztonsági helyzet hanyatlásának középpontjában az ukrajnai háború áll, amely a mostani „politikai hevületben” visszafordíthatatlan és katasztrofális következményekkel járhat.

A Nyugat-Balkánra kitérve kifejtette: Európának eltökéltnek kell maradnia a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási tárgyalásainak folytatásában. Magyarország továbbra is elkötelezett a Nyugat-Balkán mellett – emelte ki, megemlítve a Koszovóban állomásozó NATO-missziót, amelynek Magyarország az egyik legnagyobb támogatója, továbbá az Európai Unió bosznia-hercegovinai békefenntartó misszióját, az EUFOR Althea műveletet, amelyet magyar tábornok irányít.

Szalay-­Bobrovniczky Kristóf a közel-keleti helyzetről szólva elmondta: a régió a totális háború küszöbén áll, amelyet mindenáron el kell kerülni. A Vörös-tenger kereskedelmi folyosója folyamatos húszi fenyegetettség alatt áll, ami a biztonsági helyzet romlásával hozzájárul a tömeges bevándorlás további növekedéséhez, és annak összes nemkívánatos következményéhez. Ezeket a veszélyeket a kiindulási ponton kell megakadályozni, ez a mi elfogadott stratégiánk – tette hozzá.

Elmondása szerint Magyarország nemcsak javaslatokat, hanem konkrét lépéseket tesz a megoldásért, megemlítve a Száhel-övezetnek, „az illegális bevándorlás egyik fő kiindulási helyszínének” nyújtott komplex támogatását.

Robert Brieger, az EU katonai bizottságának elnöke emlékeztetett: az Európai Unió több mint hatvanezer ukrán katonát képzett ki, a nemrégiben indított Aspidus hadműveletben pedig 240 hajót mentett meg a húszi lázadók támadásaitól a Vörös-tengeren.

Az elért eredmények mellett azonban arra is figyelmeztetett, hogy Európában soha nem látott gyorsasággal romlik a biztonsági környezet. Oroszország folytatja Ukrajna elleni „indokolatlan háborús agresszióját”, a közel-keleti konfliktus új szintre emelkedett, az izraeli hadsereg Jemenben támadja a húszi lázadókat, és a Nyugat-Balkán továbbra is kihívásokkal küzd – részletezte.

Az Európai Unió jövőbeli sikeres működéshez ki kell fejlesztenie egy rugalmasabb, ellenállóbb, versenyképes stratégiát. Az EU ennek részeként felülvizsgálja három kiemelt jelentőségű területen működő misszióinak működési kereteit: a Vörös-tengeren közlekedő hajók védelmét, az Ukrajna túlélését biztosító uniós katonai segítségnyújtási missziót, továbbá a Nyugat-Balkánnal folytatott együttműködési műveleteket – jelentette ki.

Robert Brieger elmondta: a találkozón megvitatják Európa védelmi képességeit, a védelmi ipar hiányosságainak csökkentését, és szót ejtenek a rendhagyó környezetben is működő gyorstelepítésű erők aktivizálásáról, amelyre eddig még nem volt példa. Elképzelései szerint 2024-2025 fordulójára az EU gyorsbevetési kapacitásai akár 5 ezer uniós katona rövid időn belüli kitelepítését is lehetővé teszik majd.

Az Európai Unió Katonai Bizottsága a legmagasabb szintű katonai döntéshozatali szervezet az EU-ban, a tagállamok vezérkari főnökeiből áll, akiket a hétről-hétre megrendezett üléseken a Brüsszelbe kihelyezett állandó katonai képviselők képviselnek. Az EUMC kulcsfontosságú szerepet tölt be a tagállamok közötti katonai együttműködésben, a válságkezelésben és a konfliktusmegelőzésben. Az EUMC az EU közös biztonság- és védelempolitikájának keretrendszerén belül vezeti és irányítja az EU katonai tevékenységét, ideértve a katonai missziók és műveletek tervezését és végrehajtását, valamint a katonai képességfejlesztést.