Csaba Gábor, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára a Műcsarnokban tartott díszbemutatón kiemelte: a magyar-török kulturális évad olyan nagy sikerű kezdeményezés, amely kifejezi és megerősíti a két nemzet között hosszú ideje meglévő szoros és mély kapcsolatot.

Hirdetés

Az 1923. december 18-án aláírt Magyar-Török Barátsági Szerződés – amely az újonnan megalakult Török Köztársaság első nemzetközi szerződése volt – szilárd alapot teremtett kétoldalú kapcsolataink számára – tette hozzá.

A szerződés aláírásának 100. évfordulóján, 2023. december 18-án megnyitott nagyszabású eseménysorozat, a magyar-török kulturális évad célja, hogy felfedezzük és újra megerősítsük azokat az ősi kötelékeket, melyek országainkat összekötik – emelte ki Csaba Gábor.

Mint mondta, a színes programkínálatot – többek között filmvetítéseket, színházi előadásokat, zenei eseményeket, képzőművészeti kiállításokat, gasztronómiai és népművészeti fesztiválokat – felsorakoztató évad a múltból fakadó közös értékek mellett a modern magyar-török együttműködés inspiráló példáit is bemutatja, „jelenlegi kulturális dinamizmusunkat” is megjeleníti.

Korábban írtuk

A T’örökségünk című novelláskötet a kulturális évad egyik kiemelt elemeként valósult meg. A könyv célja, hogy a benne megfogalmazott történeteken keresztül még közelebb hozza népeinket azáltal, hogy felidézi hagyományaink és történelmeink közös elemeit, illetve azokat az eseményeket, személyeket és helyszíneket, amelyek összekötnek bennünket – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A kiadvány egyedi módon tárja fel a két nép kulturális és történelmi összefonódását, emlékeztetve minket arra, hogy kapcsolataink mélysége messze túlnyúlik a száz évvel ezelőtt megkötött barátsági szerződésen – tette hozzá Csaba Gábor. A török és magyar szerzők közreműködésével készült novelláskötet egyike a magyar-török kulturális évad értékes és többdimenziós együttműködési projektjeinek – hangsúlyozta C. Gülsen Karanis Eksioglu, Törökország budapesti nagykövete.

Mint mondta, a könyv sorai között a két ország különleges kapcsolata és közös kulturális örökségének nyomai olvashatók. A kötetben közölt írások többek között felidézik a Duna gyöngye, Ada Kaleh elveszett városát, az első világháborúban vállvetve harcoló török és magyar katonák történetét, valamint a 2023 februárjában bekövetkezett, tragikus törökországi földrengést is, Magyarország rendíthetetlen támogatásával a háttérben – sorolta a nagykövet. Kölcsönös érdeklődéssel és tisztelettel vagyunk egymás kultúrája iránt, ugyanakkor hiszünk a nemzeti múlt és a tradíció ébrentartásának népeket közösségé formáló, építő erejében – hangsúlyozta Rátóti Zoltán színművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) alelnöke.

A T’örökségünk című kötetben található írások irodalmi igénnyel készültek és komoly kutatómunka áll mögöttük, melyet a szerzők élményszerűen tárnak az olvasók elé – jegyezte meg Rátóti Zoltán. A kötetben található novellák közül néhányat a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) két negyedéves rendező hallgatója színpadra fog állítani várhatóan november közepén – jelentette be Sepsi Enikő, az SZFE rektora.

A Magyar Szemle Alapítvány gondozásában, az MMA támogatásával megjelent kötet novelláinak témáiul a két ország kulturális öröksége, többek között a történelem, az építészet, a gasztronómia és a kertészet szolgálnak. A történetek illusztrációjához két török és nyolc magyar festőművész festményeket is készített, melyek a könyvbemutatóval egy időben megtekinthetők voltak a helyszínen.

A novellák szerzői Ajlik Csenge, Burcu Cicek, Horváth László Imre, Jale Edhadef, Juhász Kristóf, Leczo Bence, Kertész Dávid, Pataki Tamás, Sarnyai Benedek, valamint Sevgi Can Yagci Aksel. A kötetet szerkesztette Róna Judit Ágnes, fordította Akcal Réka.