November 5-én tartják az elnökválasztást az Egyesült Államokban, ezen a napon több tízmillió amerikai adja majd le a voksát a két legnagyobb párt jelöltjére, a republikánus színekben induló Donald Trump korábbi elnökre és a demokrata párti Kamala Harrisre, a jelenlegi alelnökre.

Hirdetés

Az amerikai elnökválasztási rendszer világszinten számos szempontból is egyedülállónak számít. Legfontosabb jellegzetessége, hogy az amerikai elnök közvetett felhatalmazással bír, személyét ugyanis az elektori kollégium választja meg. A kollégium tagállami küldöttekből áll, a választók november 5-ig róluk szavaznak, amelyik jelöltnek sikerül legalább 270 elektori szavazatot összegyűjtenie, az lesz a nyertes.

Minden egyes tagállam meghatározott számú elektorral rendelkezik, belőlük annyit jelölnek ki, amennyi szenátort és képviselőt a kongresszusba, vagyis a törvényhozásba küldhet az adott tagállam, ahogy ezt lefekteti az amerikai alkotmány.

Forrás: hirado.hu

Az idei választással kapcsolatban fontos fejlemény, hogy felértékelődik a korai szavazás és a levélszavazás intézménye. Korábban a demokraták éltek aktívabban ezekkel a lehetőségekkel, azonban Nathan Berger, a New York-i Fiatal Republikánusok Klubja alelnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában arról beszélt, hogy a Republikánus Párt változtatott a stratégiáján, 2020-ban inkább arra ösztönözték jelöltjeik a választókat, hogy a szavazás napján adják le voksaikat.

Ennek eredményessége azonban kétségesnek bizonyult, ezért most arra biztatják a republikánus szavazókat, hogy éljenek a korai szavazás lehetőségével vagy a levélszavazás intézményével, ahogy a választói regisztráció növelése érdekében is komoly kampány zajlik.

Egyelőre korai még megmondani, hogy egyértelmű sikert jelent ez az irányváltás, mindenesetre vannak már erre utaló jelek. Múlt héten a Breitbart írt arról, hogy két csatatérállamban is – Michiganben és Wisconsinban – sikerülhetett Trumpnak átvenni a vezetést. A múlt szerdai állás szerint Michiganben 3 százalékpont (Trump: 50, Harris: 47), Wisconsinban pedig még kiélezettebb a verseny, itt alig 2 százalékpont (Trump: 48, Harris: 46) választja el egymástól a két jelöltet – ismerteti cikkében a közmédia hírportálja.

Szintén a Breitbart írt arról még az előző héten, hogy elpárolgott Kamala Harris 5,4 százalékpontos szeptemberi előnye a felmérések szerint az amerikai elnökválasztáson. Az október 9-i számok szerint Donald Trumpra a választásra jogosultak 50,6 százalék szavazna, míg Kamala Harrisre 49,4 százalék, ha most lenne a voksolás.

Az amerikai jobboldali újság szerint Kamala Harris támogatottsága augusztus 7-én – alig másfél héttel a Demokrata Párt jelölőkongresszusa, vagyis Harris elnökjelöltségének elfogadása előtt – tetőzött, majd volt egy rövidebb ideig tartó felívelés szeptemberben. Az utóbbi hetekben azonban a Trump-kampány fokozatosan elkezdte visszanyerni lendületét, a számok alapján Trump vidéken és a külvárosokban, a fehér férfiak körében vezet, míg Harris inkább a városi fekete és spanyol ajkú nők körében erős. A vagyoni és képzettségi helyzet keveset számít a pártválasztásban.

Korábban írtuk

A jelenlegi helyzettel kapcsolatban Fekete Rajmund történészt és Amerika-szakértőt, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatóját kérdezte a hirado.hu. A szakértő a keleti parti csatatérállamokkal kapcsolatban kiemelte Pennsylvania jelentőségét, amikor úgy fogalmazott:

„Pennsylvania a csatatérállamok csatatérállama.”

Elmondta: az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján az állam nyertesének 90 százalékot is meghaladó esélye van arra, hogy megnyerje a választást.

„Pennsylvania nem kizárólag azért számít kulcsfontosságú ingadozó államnak, mert az USA ötödik legnépesebb állama és 19 elektort küld az elektori kollégiumba, de azért is, mert az Egyesült Államok leképeződésének is tekinthető demográfiai, gazdasági és politikai szempontból egyaránt”

– tette hozzá. A szakértő szerint ideológiai kettősség jellemzi az államot, amely ötvözi a városi liberalizmust és a vidéki konzervativizmust. 2016-ban Trump megnyerte, 2020-ban Biden visszaszerezte – egyesek szerint ebben nagy szerepet játszott az is, hogy a most leköszönő demokrata párti elnök maga is pennsylvaniai.

A felmérések szerint a helyi lakosok nagy többségének jelenleg az infláció a legégetőbb problémája, így a gazdasági témák napirenden tartása Donald Trumpnak kedvezhet. Pennsylvania állam – beceneve „Keystone”, zárókövet jelent – az országot alapító tizenhárom állam egyike, szinte pont a kontinens közepén található. Gazdaságilag is kiemelkedő szerepet játszott az elmúlt évszázadokban, de földrajzilag is hidat képezett az északkeleti és déli államok között. Az idei, kiemelkedően kiélezett választásokon pedig az elmúlt évekhez hasonlóan perdöntő szerepet játszik majd abban, hogy ki költözik a Fehér Házba.

Az elektori kollégium várható összetételével kapcsolatban a szakértő úgy fogalmazott: a CBC News szeptemberi kutatásai szerint a demokraták 226, a republikánusok pedig 219 elektorral számolhatnak „biztosan”, így az eredmény tulajdonképpen a hét csatatér államon belül alkalmazott stratégiákon múlik.

„Ezért mondhatjuk azt, hogy végeredményben az amerikai lakosság 0,0008 százalékán múlik a választások kimenetele, hiszen rajtuk áll, hogy a legmagasabb elektori szavazattal bíró csatatérállamok kékbe vagy vörösbe borulnak majd”

– fejtette ki Fekete Rajmund. A többi csatatérállamra vonatkozó kérdéssel kapcsolatban Fekete Rajmund elmondta: az ingadozó államok megnyerése kiemelten nehéz, hiszen lakosaik eltérő problémákkal küzdenek, különféle jelszavakra, kampánystratégiákra rezonálnak. Van olyan állam, amely még a Covid utáni vontatott helyreállással harcol, de akad olyan is, ahol a társadalom összetételét érintő problémák számítanak a legsúlyosabbnak. Észak-Karolina, Georgia és Michigan az elektoraik számából adódóan figyelemre méltó, de Nevadában és Arizonában is csak egy-egy százalékpont választja el egymástól az elnökjelölteket.

A további részletekről a közmédia hírportálján olvashatnak.