Bóka János: Magyarország prioritásként kezeli az antiszemitizmus elleni harcot

„A zsidó emberek, mint mindig, számíthatnak a magyar kormány támogatására” – jelentette ki Bóka János, kiemelve: az antiszemitizmus elleni harc nem csupán a zsidók, hanem egész Európa érdeke.

A miniszter kitért a holokausztra is, aláhúzva: emlékezni kell az áldozatokra, emlékezni kell azokra, akik túlélték a borzalmakat, és azokra is, akik segítették a zsidókat.

Az eseményen felszólalt Haim Regev, Izrael EU-hoz és NATO-hoz akkreditált nagykövete is, aki aláhúzta, hogy Izrael rendkívül hálás a magyar kormánynak a támogatásért, leszögezve: „Magyarország Izrael igaz barátja”.

„Soros elnöksége idején Magyarország prioritásként kezeli az antiszemitizmus elleni harcot”

– jelentette ki.

A nagykövet emlékeztetett a Hamász palesztin terrorszervezet egy évvel ezelőtt, október 7-én Izrael ellen elkövetett terrortámadására is: „Izrael egy rémálomra ébredt; ez volt a zsidó történelem egyik legsötétebb napja”.

Figyelmeztetett, hogy a terrortámadás új antiszemita hullámot indított el, leszögezve: „az antiszemitizmusnak nincs helye Európában, ahogy nincs helye egyetlen szabad és méltóságát szem előtt tartó társadalomban sem”.

Felidézte továbbá Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének múlt heti, a brüsszeli zsinagógában tett látogatását, és üdvözölte az új EU-s stratégiát az antiszemitizmus ellen, valamint reményét fejezte ki, hogy az új bizottság folytatja a küzdelmet.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a terrortámadás óta még mindig több mint 100 izraeli van fogságban a Gázai övezetben.

Szintén a túszok kiszabadítását sürgette a Zsidó Világkongresszus (WJC) alelnöke, Maram Stern is, egyúttal méltatta Bóka Jánost, kiemelve, hogy „nagyszerű küldetése van az Európai Unióban”.

Elismerően szólt emellett Magyarországról mint a zsidók számára barátságos helyről, amely, mint mondta, reméli, hogy ilyen is marad. „Az antiszemitizmus visszatérőben van (…); Európa részei vagyunk és azok is akarunk maradni” – mondta.

Felszólalt Raja Kalenova, az Európai Zsidó Kongresszus (EJC) ügyvezető igazgatója, aki szintén háláját fejezte ki a magyar elnökségnek, és az EJC nevében is üdvözölte a tanács nyilatkozatát.

„Hálás köszönetünket fejezzük ki a magyar elnökségnek a fáradhatatlan erőfeszítésekért, amelyeket annak érdekében tett, hogy ez a nyilatkozat megvalósuljon, különösen ezekben az időkben, amikor a tavaly október 7-i mészárlások nyomán felerősödött az antiszemitizmus”.

„A magyar elnökség odafigyelt az európai zsidó közösségek aggodalmára”

– jelentette ki, kiemelve, hogy ha a zsidó emberek nem érzik magukat biztonságban Európában, „az azt jelenti, hogy Európa többé már nem biztonságos”.

Menahem Margolin rabbi, az Európai Zsidó Szövetség (EJA) alapítója és vezetője elmondta, hogy bár világszerte csökken a zsidó közösségek száma, Magyarországon éppen ennek ellenkezője történik, „a zsidó közösségek jobban virágzanak, mint bárhol Európában”.

„Ez pedig nem magától történik így, hanem a magyar kormány jelentőségteljes döntései miatt”

– tette hozzá.

„A cselekvéshez bátorság kell. Magyarország vette a bátorságot, az eredmények pedig magukért beszélnek”

– jelentette ki.

Katharina von Schnurbein, az Európai Bizottságnak az antiszemitizmus elleni harc és a zsidó élet előmozdításáért felelős koordinátora elmondta: egyesült erővel kell küzdeni az antiszemitizmus ellen, valamint emlékeztetett rá, hogy az ügyben a bizottság már közzétette első, az antiszemitizmus elleni harcot és a zsidó élet erősítését célzó európai uniós stratégiához készített jelentését.

„Elfogadhatatlan, hogy a zsidók napjaink Európájában úgy érzik, el kell rejteni identitásukat azért, hogy biztonságban lehessenek. Mert ha a zsidók Európa elhagyásán gondolkodnak, az mindig rossz Európának”

– figyelmeztetett.