Mellébeszél Magyar Péter a testőre kapcsán
Amint arról beszámoltunk, csoportos rablásért ítélték el korábban Magyar Péter egyik testőrét, aki az MTVA székházánál tartott, kis létszámú tüntetésre is elkísérte a Tisza Párt elnökét. A Mandiner által K. Z.-ként említett férfi az októberi demonstráción készült felvételeken jól láthatóan közvetlen közelről vigyázott Magyar Péterre – még a kétezres években azonban részt vett egy csoportosan elkövetett rablásban, amiért több évet rács mögött kellett töltenie. Most egy szakértő mondja el, miért nem stimmel Magyar Péter legutóbbi magyarázkodása a csoportos rablás miatt elítélt testőr kapcsán.Vagy nem érti a büntetett előélet fogalmát, vagy hülyének nézi saját híveit Magyar Péter – ez derül ki abból a reakcióból, amelyet a politikus azután írt ki közösségi oldalára, hogy a sajtó beszámolt róla: csoportos rablásért ítélték el korábban Magyar Péter egyik testőrét, aki az MTVA székházánál tartott tüntetésre is elkísérte a Tisza Párt elnökét.
Ahogy a Mandiner cikke fogalmaz, a Tisza Párt elnöke szerint „azt terjesztik a sokat látott szakértők, hogy az én testőrségem egyik tagja korábban súlyos bűncselekményt követett el”. Hozzátette: „El kell, hogy keserítsem őket, nekem, ellentétben a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerének rettegő tagjaival, nincs testőrségem, jellemzően magam járok mindenhova.”
Azt is közölte:
„A rendezvényeinket biztosító biztonsági emberek pedig nem rendelkezhetnének a szükséges engedélyekkel, ha büntetett előéletűek lennének.”
A gyakran saját és családtagjai jogi jártasságával kérkedő Magyar nyilatkozata kapcsán a lap megkereste ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, a Századvég tudományos igazgatóját, hogy segítsen megvilágítani a helyzetet az olvasók számára.
– A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 6. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó személy- és vagyonvédelmi tevékenységek személyes végzéséhez főszabályként a rendőrség által kiadott igazolvány szükséges. A (3) bekezdés alapján törvény hatálya alá tartozó tevékenységet nem végezhet, aki büntetett előéletű, így engedélyt sem kaphat – fogalmazott Ifj. Lomnici Zoltán.
Hozzátette: az azonban köztudott, hogy az elítéltek mentesülhetnek a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.
A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és olyan munkát is vállalhat, amelyre a mentesülés előtt nem lett volna lehetősége.
– A Büntető törvénykönyv 100. § (1) bekezdésének alpontja szerint mentesül törvényileg szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő öt év elteltével, illetve szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet meghaladó, de tíz évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő nyolc év elteltével – mondta a szakértő.
Ifjabb Lomnici Zoltán szerint tehát, amennyiben bárki a kétezres években vett részt egy csoportosan elkövetett rablásban, és újabb bűncselekményt nem követett el, mostanra bizonyosan büntetlen előéletűnek számít.
Szerinte a Tisza Párt elnöke azzal próbálta ebben az esetben eltolni magától a felelősséget, hogy a konkrét ügyben megpróbálhatta elfedni a környezetében felbukkanó, személyi védelmet ellátó érintett sötét múltját egy felületes jogtechnikai fordulattal.
Azért is érdekes ez a jogi felszínesség Magyar Pétertől, mert a politikus gyakran szinte kérkedik jogi végzettségével, noha mint ez az eset rávilágít, érdemi jogi jártassággal nem rendelkezik.
Magyar ugyanis válasza alapján nincs tisztában azzal, hogy az elítéltek a törvény szerint mentesülhetnek a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, azaz bizonyos idő eltelte után a mentesülés okán az elítélt már nem minősül büntetett előéletűnek, így tiszta erkölcsi bizonyítványt kap.
A Mandiner emlékeztet: K. Z., aki az októberi demonstráción készült felvételeken jól láthatóan közvetlen közelről vigyázott Magyar Péterre, még a kétezres években vett részt egy csoportosan elkövetett rablásban, amiért több évet rács mögött kellett töltenie. A csoportosan elkövetett rablás igen súlyos bűncselekmény, amiért öttől tíz évig tartó szabadságvesztés jár. Az elkövetés feltétele, hogy legalább hárman vegyenek részt a rablásban, erőszakkal szerezve meg az áldozat tulajdonát. A lap információi szerint K. Z. 2001-ben követte el a bűncselekményt, amiért szabadságvesztésre ítélték, és a kétezres évek közepén töltötte a büntetését.
