Gulyás Gergely: Új gazdaságpolitikai akciótervet fogadott el a kormány

Gulyás Gergely elmondta, a kormánypárti frakciók kérésére a kormány döntött arról, hogy az új gazdaságpolitika legfontosabb pilléreiről nemzeti konzultációt indít. A miniszter ezt azzal indokolta: az új gazdaságpolitikához új eszközök szükségesek, és bár látják, Brüsszelben egyre nagyobb a hajlandóság arra, hogy ott döntsenek ezekről, a kormány ezt nem fogadja el.

Hozzátette: a magyar választóknak van lehetősége arra, hogy véleményt mondjanak – elsősorban a választásokon, két választás közötti időszakban pedig akár nemzeti konzultáció segítségével is -, milyen eszközökkel kell egy hatékonyabb, a növekedést szolgáló gazdaságpolitikát elindítani.

Mindenhonnan várjuk a befektetéseket

Hangsúlyozta: a növekedés alapfeltétele, hogy Magyarország törekedjen a gazdasági semlegességre, hogy ne csatlakozzon a kereskedelmi háborúkhoz, ne kövesse azokat a brüsszeli diktátumokat, amelyek Európát arról akarják meggyőzni, hogy üzletelni csak és kizárólag ideológiai alapon lehetséges.

„Mindenhonnan, nyugatról és keletről is várjuk a befektetéseket, a Nyugattal és a Kelettel is kereskedünk”

– jelentette ki a miniszter, aki azt nevezte a legfontosabbnak, hogy a magyar gazdaságban megjelenő technológiák a világ legjobbjai közé tartozzanak. „Ha ez amerikai, akkor amerikai, ha német, akkor német, ha kínai, akkor pedig kínai” – tette hozzá.

Gulyás Gergely a kormány által elfogadott akcióterv legfontosabb céljának azt nevezte, hogy a magyar gazdasági növekedés a következő években 3 és 6 százalék között legyen, valamint, hogy ez a növekedés a társadalom lehető legszélesebb rétegeit érintse, különösen a magyar családokat, a magyar mikro-, kis és közepes vállalkozásokat.

A jövedelmek vásárlóerejének növelését a kormány három intézkedéssel fogja támogatni: a kabinet törekszik arra, hogy kiszámítható, lehetőleg 3 éves bérmegállapodást kössenek a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel, ami jelentős mértékű minimálbér- és garantáltbérminimum-emelést tesz lehetővé a magyar gazdaság céljaival összhangban. Emellett munkáshitel programot indítanak, valamint a gyermekek után járó személyijövedelemadó-kedvezményt megduplázzák, első alkalommal jövő év július elsejével 50 százalékkal emelik, majd további 50 százalékkal 2026 január elsejével.

A megfizethető lakhatással kapcsolatban közölte: bővíteni fogják a kollégiumi férőhelyeket elsősorban a felsőoktatási hallgatók számára, országosan fiataloknak szóló lakásprogramot fognak meghirdetni, valamint vidéki otthonfelújítási programot indítanak.

Budapest súlyos lakhatási gondokkal néz szembe

A kormány lehetővé teszi, hogy a Széchenyi Pihenőkártyára érkező juttatások 50 százalékát átmenetileg lakásfelújításra is fel lehessen használni, valamint lehetséges lesz az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások opcionális, önkéntes döntésen alapuló átmeneti lakáscélú felhasználása is.

„A munkáltató által adható lakhatási támogatásra is adókedvezményt fog biztosítani a kormány, az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó, eddig is létező, kedvezményes 5 százalékos áfakulcsot legalább 2026 végéig fenntartják, valamint 5 százalékos önkéntesen vállalt lakáshitel-kamatplafont fognak bevezetni. Erről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már több alkalommal tárgyalt a bankokkal”

– jelezte. Gulyás Gergely úgy értékelte: Budapest súlyos lakhatási gondokkal néz szembe, amelynek megoldása elsősorban a főváros feladata lenne, azonban Budapest a korábbi városvezetéstől, Tarlós Istvántól megörökölt, több mint 200 milliárd forintos vagyont, úgy élte fel, hogy ezt a problémát nem tudta kezelni.

Elmondta: a kormány a magánszálláshely szolgáltatás, az Airbnb feltételeit szigorítani akarja. Jelezte, hogy ezzel kapcsolatban nincs még konkrét döntés, meg kell vizsgálni, hogy az Airbnb milyen mértékben járul hozzá a lakbérek növekedéséhez, ami különösen a fővárosban robbanásszerű volt. A kormány a lakásbérleti díjakat és a szerződési feltételeket is megvizsgálja, de – hangsúlyozta Gulyás Gergely – szemben néhány nyugat-európai gyakorlattal, „kommunista gyakorlatot” nem akarnak sehol sem bevezetni, és a tulajdonjog feltétlen tiszteletét fontosnak tartják.

A miniszter azt is elmondta: a kormány kis- és közepes vállalkozások érdekében meghirdeti a Demján Sándor tőkefinanszírozási programot. A kormány elindítja a kkv-k beruházásélénkítő támogatási programját, valamint a digitalizációt is forrásokkal támogatja. „A Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei esetében az éves kamatot 3,5 százalékra csökkentik, az Eximbank exportösztönző hitelprogramját újraindítják, valamint az Eximbank és a Nemzeti Tőkeholding együttműködésében egy kifektetési program is kezdődik” – ismertette.

„A kkv-kat érintő európai uniós programokat és kifizetéseket a kormány felgyorsítja, illetve csökkenti a vállalkozások adminisztrációját, így például nő a kötelező könyvvizsgálati értékhatár, illetve a legkisebb cégek mentesülni fognak a kötelező könyvvizsgálat alól”

– közölte. Hangsúlyozta: a kkv-k a magyar gazdaság gerincét jelentik, a legtöbb munkahelyet ők biztosítják, ezért megerősítésük a bérek növeléséhez is jelentős mértékben hozzá tud járulni. A miniszter összegzése szerint ezek az intézkedések hozzájárulnak a bérek emelkedéséhez, a magyar gazdaság és ezen belül a kkv-k megerősítéséhez, a munkahelyek megvédéséhez és ahhoz, is, a magyar gazdasági növekedés a régióban és az EU-ban is kiemelkedő legyen a következő években.

A kormány egyik kiemelt fejlesztési terve a Digitális Magyarország program

Vitályos Eszter kormányszóvivő arról számolt be, hogy az elmúlt két hétben több mint 136 milliárd forint összegű kormányzati beruházás jött létre, összességében 31 projektben. Elmondta: egymilliárd forint jutott óvoda- és bölcsődefelújításokra, több mint 1,3 milliárd forint összegű közlekedésfejlesztési beruházás és útfelújítás történt, összesen 4,2 milliárd forintból pedig tíz településfejlesztési beruházás.

„Mintegy 6 milliárd forintos összegben készültek el beruházások a gazdaságfejlesztés területén, de az oktatás, a közművelődés, a sport, az egészségügy és a szociális szféra területén is jelentős projektek zárultak le”

– sorolta a kormányszóvivő. Emlékeztetett arra is, hogy immár több mint 200 ezren töltötték le a Digitális Magyarország mobilalkalmazást.

„A kormány egyik kiemelt fejlesztési terve a Digitális Magyarország program, melynek fontos állomása, hogy az Egészségablak alkalmazáson keresztül már több mint 80 egészségügyi intézményt lehet elérni, a járóbeteg-szakrendelőkbe időpontot foglalni” – hívta fel a figyelmet. Hozzátette azt is, hogy a mobilalkalmazás segítségével az állampolgárok már telefonnal is igazolhatják magukat.

November első felében érkeznek meg a konzultációs ívek

Kérdésre Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, a nemzeti konzultáción 11 kérdés lesz, ezeket már a héten elkezdik bejelenteni. „A november első felében érkeznek meg a konzultációs ívek, amelyeket december 20-ig lehet visszaküldeni” – ismertette.

Azt mondta: mindenkit arra kérnek, fontolja meg, hogy kitölti a nemzeti konzultációt, és mindenkinek megköszönik, aki ezt megteszi.

„Minden részvételi forma, ami a véleménynyilvánításra lehetőséget ad az embereknek, üdvözlendő”

– értékelt a miniszter. Arról, hogy a baloldal eddig minden nemzeti konzultációt támadott, most mire számítanak, azt mondta, meglepődne, ha üdvözölnék, és vélhetően az eddigi eszközökkel fogják támadni.

„Jobb, ha mindenki részt vesz és véleményt mond, a magyar gazdaságpolitika iránya kellően fontos ahhoz, hogy senki ne tartsa elherdált pénznek az emberek megkérdezését”

– mondta. Arról, hogy állnak a tárgyalások Brüsszellel a Magyarországra a migránsok be nem fogadása miatt kiszabott büntetések ügyében, elmondta: Bóka János európai uniós ügyekért felelős minisztert hatalmazta fel a kormány a tárgyalásokra. Ezek Brüsszel miatt kissé nehézkesek, elsősorban azért, mert éppen „kormányváltás” van. Szeretnének minél előbb megállapodni, de még nem látszik, a bizottság erre miben hajlandó.

A minisztert kérdezték arról, mit gondol az Európai Néppárt (EPP) közösségi oldalán megosztott képről, amely Orbán Viktor miniszterelnököt egy piros háttér előtt ábrázolja, és mellette az olvasható, ideje távoznia. Gulyás Gergely közölte, ebben a kérdésben nem az Európai Parlament (EP), nem Brüsszel, nem az EPP illetékes, hanem a magyar választópolgárok, akik 2022-ben véleményt mondtak arról, ki legyen kormányon. „A pártok népszerűségéről néhány hónappal ezelőtt, az EP-választáson mondtak véleményt a magyar választók” – tette hozzá.

Megjegyezte, az EPP-nek egyetlen olyan tagpártja sincs, amely olyan jó eredményt ért volna el az EP-választáson, mint a Fidesz.

„A Néppárt valamennyi pártja elnökének előbb kellene távoznia, mint a magyar miniszterelnöknek”

– hangoztatta. Közölte, az EPP és az Európai Bizottság bejelentette, hogy Magyarországon más kormányt szeretne látni, a magyar választók azonban másként gondolják.

„1990 óta azért van Magyarországon alkotmányos jogállam és demokrácia, hogy ne Brüsszelből, ne Washingtonból, ne Moszkvából döntsenek arról, ki vezeti Magyarországot”

– mondta Gulyás Gergely, hozzátéve: köszönik a Néppárt véleményét, de mint illetéktelent, visszautasítják. Azt mondta: az EPP egészen direkt politikai támadást intézett Magyarország ellen. A bizottság elnöke ugyanezt tette, de vele jónéhány területen van konstruktív együttműködés. „Magyarország feladata, hogy betartsa és betartassa a szerződést, és felhívja a bizottság figyelmét arra, hogy jogszerű eljárás esetén nem tehet Magyarország kárára negatív intézkedéseket. Az egyenlő elbánás elve az EU egyik fontos alapelve” – rögzítette a miniszter.

Azzal kapcsolatban, hogy két holland párt Magyarország schengeni tagságának felfüggesztését javasolta, Gulyás Gergely elmondta, ennek semmilyen realitása nincs. Kiemelte azt is, hogy Magyarországon lényegesen kevesebb orosz állampolgár vállal munkát, mint Nyugat-Európa országaiban, ráadásul hazánkba vízumot csak nemzetbiztonsági vizsgálatot követően lehet kapni.

Magyarország a balkáni bővítés ügyvédje

A migrációs helyzetről beszámolva elmondta, idén eddig 30 százalékkal kevesebb illegális határátlépési kísérletet tapasztaltak a déli határon.

Albánia uniós csatlakozásáról közölte: Magyarország a balkáni bővítés ügyvédje az EU-ban már régóta.

„Az unió érdeke kell, hogy legyen, hogy valóban Európa egésze számára biztosítsa a csatlakozás lehetőségét. Örülnek annak, hogy soros elnökként tudnak tenni azért, hogy a tárgyalások meginduljanak, illetve fejezeteket lezárhassanak és újakat nyithassanak meg”

– közölte. Hangsúlyozta: Magyarországnak az a jó, ha Szerbia és az Észak-Balkán többi országa is, amint lehetséges, az unió tagjává váljon. Arra a felvetésre, hogy Brüsszelre és a tagállamok többségére nem lehet számítani a versenyképességi program kapcsán, úgy reagált: mindenkire számítanak. Azt szeretnék, ha a november 7-i budapesti uniós csúcson elfogadnának egy versenyképességi nyilatkozatot, ehhez minden tagállamra szükség van.

A miniszter megjegyezte: a baj az, hogy szavakban beszélnek erről az uniós államok vezetői, de ha gyakorlati döntést kell hozni, akkor az sokszor az ideológiai viták vagy a teljesen téves ideológiavezérelt zöldpolitika áldozatává válik.

Az ukrajnai magyar kisebbség védelméről szólva közölte: az EU-ban a jogállamiság csak mint politikai fegyver létezik, azt politikai fegyverként használják a nekik nem szimpatikus országokkal szemben.

„Ukrajna a kisebbségi jogok terén még oda sem tért vissza, ahol 2015-ben volt” – emlékeztetett, hozzáfűzve: szinte nincs már olyan kisebbség, amelynek jogaiért az EU ne állna ki, de az őshonos nemzeti kisebbségek nem tartoznak ezek közé.

Vitályos Eszter álhírnek nevezte azt az értesülést, hogy az Európai Parlament szakbizottságai ne hívták volna meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, szavai szerint időpont-egyeztetési nehézségek miatt hiúsultak meg a meghallgatások.

Gulyás Gergely arra a kérdésre, hogyan minősíti a Magyar Péternek, a Tisza Párt elnökének, európai parlamenti képviselőnek a legutóbbi EP-ülésen tanúsított viselkedésével foglalkozó TV2-riportot, elmondta: nem látta az adást és nem is tervezi megnézni.

Hangsúlyozta, hogy az országos kereskedelmi televíziók mindegyikénél találhatók állami hirdetések, de a műsorkészítésbe nem feladata az államnak beleszólni. Mint hozzátette, az adott témát ízléstelennek tartja, nem tartaná azonban helyesnek, ha a kormány a saját beállítottságának megfelelően rendszabályozná meg a sajtótudósításokat.

Újabb kérdésre válaszolva leszögezte: az Érték és minőség díjat tavaly kapta meg az Országgyűléstől a TV2 Tények című műsora, amikor a kérdéses riport még nem került adásba.

A friss közvélemény-kutatási adatokra, miszerint a Tisza Párt hibahatáron belül került, utolérte a Fideszt, Gulyás Gergely azt mondta, az országnak és a kormánynak is nyugodt, határozott tervezésre és döntéshozatalra van szüksége.

„A közvélemény-kutatásokat a helyükön kell kezelni hiszen 2021 őszén is azt mérték a közvélemény-kutatók, hogy az ellenzék vezet, ehhez képest a valóság 20 százalékos különbség lett a Fidesz javára”

– mutatott rá. Szerinte a választásokhoz közeledve egyre inkább közeledik a valósághoz a kutatások eredménye, amíg messze vannak a választástól, addig az eredmény politikai célokat szolgál, most is erről van szó. Hozzátette: a kormány is mér és „nagyon nyugodt”.

Brüsszel egyre több hatáskört akar magához vonni

A miniszter arra a kérdésre, hogy Magyar Péter a minap elismerte, lemondana Magyarország szuverenitásának egy részéről, úgy reagált: ezt sok esetben megteszi.

Hozzátette: Magyarország az unióba történő belépéssel elfogadta a szerződések szerinti működést. Ehhez képest nem több szuverenitást kell átadni, hanem amit lehet, vissza kell venni. Az Európai Unió ugyanakkor azt a gyakorlatot folytatja, hogy nem tartja be a szerződéseket és Brüsszel egyre több hatáskört akar magához vonni. Azt teljesen téves álláspontnak nevezte, hogy bármiről le kellene mondania Magyarországnak, hogy forráshoz jusson, ezek a pénzek járnak hazánknak.

Magyar Péter mentelmi ügyének vizsgálatáról azt mondta, azt látják, hogy az ő szuverenitása és önállósága megszűnik és Brüsszel markában van.

„Annak érdekében fordult segítségért az Európai Parlamenthez, hogy egy köztörvényes bűncselekmény miatt ne lehessen felelősségre vonni”

– közölte. Az 1000 eurós garantált bérminimumra és az egymillió forintos bruttó átlagbérre vonatkozó kormányzati tervekről azt mondta: néhány héten belül lesz céldátum, jelenleg zajlanak a tárgyalások a munkaadókkal és munkavállalókkal kötendő hároméves megállapodásról.

„A kormány 21 pontos gazdasági akcióterve több százmilliárdos nagyságrendbe kerül majd” – válaszolta egy másik kérdésre. Hozzátette: a jövő évi növekedés – ami legrosszabb esetben 3 százalék, de kedvező forgatókönyv esetén 4 százalék fölött, vagy akár 5 százalék körül lehet – elegendő többletforrást biztosít ezeknek a költségeknek a kifizetéséhez.

Arról, hogy a lakhatási nehézségek csökkentését célzó beruházásokat milyen forrásból finanszíroznák, elmondta: alapvetően budapesti problémáról van szó és a főváros esetében csak minimális uniós forrás felhasználására van lehetőség. Az a forrás, amely rendelkezésre áll, ha a teljes összeget lehívják, nem elegendő. Át kell tekinteni a szabályozást, a nemzetközi gyakorlatot. Mint mondta, a kommunista megoldásokért, ami számtalan nyugati városban jellemző, nincs oda, példaként a bérleti díj maximálását említette. Felvetette a magántőke bevonását, ily módon bérlakásokat is lehet építeni.

A megszorítás ennek a kormánynak a szótárában nem szerepel

A forint árfolyamára vonatkozó kérdésre a miniszter azt mondta, a kormánynak az a legfontosabb, ne legyenek túl nagy kilengések az árfolyamban, de árfolyam- és kamatügyben a jegybank az illetékes. Reméli, hogy a 400 forintos euró hosszú távon nem marad velünk.

Arról, hogy a kórházi adósság sajtóhírek szerint átlépte a 100 milliárdos határt, a miniszter úgy reagált: számháborúba nem menne bele, mert vannak olyan összesítések, amelyek a még le sem járt vagy még nem esedékes tartozásokat is beleszámolják ebbe az összegbe. Reményét fejezete ki, hogy a havi mintegy 12,5 milliárdos többlettel az egészségbiztosítási kassza egyensúlyban lehet.

A jövő évi költségvetésről azt mondta, a megszorítás ennek a kormánynak a szótárában nem szerepel, az a baloldali kormányokra volt jellemző.

„Az, hogy az állam saját magán takarékoskodik helyes, és indokolt átnézni, hol vannak még tartalékok, ilyenre ezután is lehet számítani”

– közölte. Az iparűzési adóval kapcsolatban elmondta, a kormány és a települések többsége is támogatja azt a célt – bár a megvalósításnál lehetnek viták -, hogy regionálisan, az elővárosokban, járási szinten is fel lehessen használni az iparűzési adó egy részét, jelen esetben a növekményét.

---

Donald Trumppal meg lehet egyezni

A költségvetés várható forgatókönyvét érintő kérdésre az amerikai elnökválasztás és a kampányban elhangzottak alapján, azt mondta: ha Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke, akkor a háborúnak hamar vége lesz, és nincs olyan közgazdász, aki vitatná, ez Európa egésze és Magyarország számára is számokban mérhető gazdasági növekedést jelent.

„Ehhez képest azt, hogy néhány területen, egy meg nem választott adminisztráció esetlegesen védővámok bevezetésével fenyeget, Európa tudja kezelni, ha akarja. Donald Trumppal meg lehet egyezni, lehet jó egyezséget kötni”

– közölte. Az újabb plusz orosz gázvásárlást célzó kérdésre elmondta: azt elsősorban lakossági és másodsorban gazdasági céllal használják fel.

Arról, hogy a nagymúltú Zalakerámia bezárja itthoni üzemét és azt Romániába költözteti a kedvezőtlen kormányzati intézkedések miatt, azt mondta: ha a cég megkeresi a gazdasági tárcát és van olyan üzleti tervük, ami miatt Magyarországon maradnának, és ehhez olyan támogatást kell nyújtani, ami vagy visszatérítendő, vagy arányban áll a maradásuk hasznával, akkor a minisztérium erre nyitott.

A HÉV szerelvényeiről szólva elismerte: vitán felül áll, hogy ezeket a koros szerelvényeket fel kell újítani vagy újakat kell beszerezni. Közölte: a kormány a vasúthálózat felújításra és járműbeszerzésekre kétmilliárd eurót fog elkölteni a következő években. Zajlik egy hiteltárgyalás az Európai Beruházási Bankkal is egymilliárd euróról, amit ugyanilyen összeggel egészítene ki a kormány. Az építési tárca tervei részben rendelkezésre állnak, illetve készülnek. A vasúti szolgáltatások – beleértve a HÉV-et – is így érdemben javulhatnak.

Gulyás Gergely azt mondta, nem tud arról, hogy a diplomáciai következményei lettek volna annak interjúnak, amelyet Szijjártó Péterrel készített egy orosz állami hírügynökség, és amellyel kapcsolatban később a miniszter jelezte, kiforgatták a szavait.

Megjegyezte: ilyen érzése neki hetente többször van a magyar sajtóban, de – mint mondta – „együtt tudok vele élni”. Arra a felvetésre, hogy ebben az esetben miért nem merült fel az orosz nagykövet berendelése, miközben nem sokkal korábban a német nagykövetet behívatta Szijjártó Péter egy beszéd miatt, Gulyás Gergely azt mondta: két különböző helyzetről van szó, mert nagyságrendileg más egy külföldön tett nyilatkozat nem pontos interpretálása, és az, ha egy Magyarországon szolgálatot teljesítő nagykövet a belpolitikába való legdurvább beavatkozást kísérli meg a fogadó ország nemzeti ünnepén.

Arra a kérdésre, hogy atomtöltetek szállítására alkalmas repülőgépek érkeznének Magyarországra, a kecskeméti bázisra, elmondta: kérés sem érkezett erre vonatkozóan. Ha érkezne, egy ilyen súlyú ügyben a kormány mindenképpen kikérné az Országgyűlés véleményét – jelezte.

Gulyás Gergely elmondta azt is, nem született kormánydöntés a Szuverenitásvédelmi Hivatal hatáskörének bővítéséről, véleménye szerint azonban a hivatalnak nem szükséges hatósági jogköröket kapnia.

Arra a kérdésre, hogy kívánatos lett volna-e a Nyugat segítsége az 1956-os szabadságharc idején, a miniszter leszögezte: az lett volna jó, ha megszabadulunk a szovjet rabigától.

„Az egy legitim vita, jó-e az, amilyen formában jelenleg a Nyugat segít Ukrajnának”

– fűzte hozzá.

Kérdésre megerősítette, hogy a Sorsok Háza projekt lekerült a napirendről. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon van egy holokauszt dokumentációs központ, amely múzeumi feladatot is ellát.

„A kormánynak azonban más terve volt, de tudomásul kellett vennie, hogy elsősorban a magyar zsidó szervezetek közötti egyet nem értés hiányában a holokauszt gyermekáldozatainak létrehozni tervezett múzeumot nem tudja megvalósítani”

– mondta. Közölte, a dokumentációs központ vezetésével érdemes leülni és megfontolni, a kormány mit tehet annak érdekében, hogy a központ a feladatát a lehető legjobban elláthassa.

„Hajléktalanokat pénzbüntetéssel sújtani abszurd és helytelen” – válaszolta arra a felvetésre, hogy a visszaváltható palackok szemétből való kiszedése miatt a jogszabályok szerint büntetést lehet kiszabni a guberálókra.

Orbán Viktor a Millenárison mond beszédet október 23-án

Lázár János miniszter egy Facebook-posztjára vonatkozó kérdésre azt mondta, józan ésszel fel nem foghatja, hogy a posztban bárki bármilyen formában antiszemitizmust lát. „A vádak Lázár Jánossal és a kormánnyal szemben is méltatlanok” – közölte.

Kérdésre elmondta, Orbán Viktor október 23-i nemzeti ünnepen Budapesten a Millenárison mond beszédet 11 órakor.

A kormányszóvivő kapott kérdést a választókerületében található Pest megyei Csobánkán egy bánya tervezett újranyitásáról. Vitályos Eszter azt mondta, vérlázító, hogy egy természetvédelmi övezetben, a Pilis egyik legszebb részén valaki egy dolomitbányát újranyitna, majd aztán oda sittet szállíttatna. „Teljesen érthető, hogy Csobánka önkormányzata, a lakosság és a természetvédők azt gondolják, ezt nem lehet engedélyezni” – tette hozzá.

Úgy folytatta, nem akarják elvonni a kormányhivatal jogkörét, de minden törvényes és rendelkezésre álló eszközzel azon vannak, hogy megakadályozzák a bánya újranyitását.