Volodimir Zelenszkij személyesen akarja meggyőzni az uniós vezetőket, hogy tud győzni
Migráció és Ukrajna az EU-csúcs középpontjában
Ma kezdődik az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács kétnapos ülése Brüsszelben, ahol a fő témák az ukrajnai háború, a közel-keleti helyzet, a versenyképesség, és a migráció lesznek.
A migráció témájában érdekes fejlemény, hogy az elmúlt időszakban úgy tűnik, Brüsszelben is meghallották, amit a magyar kormány már nyolc éve is mondott. Orbán Viktor miniszterelnök legutóbb az Európai Parlamentben így összegezte a problémát: „Higgyék el nekem, hogy külső hotspotok nélkül nem tudjuk megvédeni az európaiakat az illegális migrációtól. Ha egyszer valakit beengedünk, azt többet nem fogjuk tudni hazaküldeni, ha van tartózkodási jogalapja, ha nem. Egyetlen megoldás van: csak azokat szabad beengedni az unió területére, akiknek erre előzetesen megadtuk az engedélyt, és belépni csak az engedéllyel lehet az unióba. Minden más megoldás meggyőződésem szerint illúzió”. A magyar álláspont már jó ideje ez, de a 2015-16-ös migrációs válságban és később is ezért kritikák kereszttüzébe került a magyar kormány.
Most azonban már Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is arról írt a tagállami vezetőknek írt, a sajtónak hétfő este kiadott levelében, hogy „visszaküldési hubokat” kell létrehozni harmadik országokban, így gyorsítva a menedékre nem jogosultak hazaküldését. A német politikus elismerte, hogy Európa nem túl hatékony az illegálisan érkezők hazaküldésében, a kitoloncolásra ítéltek közül csak minden ötödik hagyja el ténylegesen az uniót.
A nyugat-európai sajtóban drámaian „deportációs táboroknak” nevezett intézmények létesítésére az olasz kormánynak is van programja, Giorgia Meloni kormánya a Tiranával kötött megállapodás nyomán Albániában hozott létre ilyen hotspotokat, Shengjinben és Gjaderben múlt pénteken nyílt meg két központ. Ursula von der Leyen utalt is erre a tervre a levelében, szerinte az olasz kísérletből hasznos tanulságokat vonhatnak majd le.
A Külügyek Tanácsának hét eleji ülése előrevetíti, hogy Ukrajna ügyében milyen óriási a nyomás a magyar kormányon, hogy adja fel békepárti álláspontját. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a hétfői luxembourgi tanácskozást követően azt nyilatkozta, hazánk továbbra is ellenzi, hogy az EU katonai tanácsadókat küldjön Ukrajnába. „„Amikor az Európai Unió elkezdte az ukrán katonák kiképzését, akkor mi konstruktívan tartózkodtunk, jelezve, hogy nem értünk egyet ezzel a művelettel. Pontosabban, ezt a műveletet abból a szempontból veszélyesnek látjuk, hogy hozzájárulhat a háború eszkalációjához, az Európai Unió és Oroszország konfliktusának mélyüléséhez, ezért konstruktívan tartózkodtunk, nem akadályoztuk meg a többieket abban, hogy egy ilyen műveletet végrehajtsanak. De most azt szorgalmazzák, hogy ennek a műveletnek a keretében katonai tanácsadókat delegáljon az Európai Unió Kijevbe. Na, ez túl van a vörös vonalakon” – magyarázta.
Szijjártó Péter szerint külügyminiszter kollégái általában úgy értékelték a helyzetet, hogy nagy az eszkaláció veszélye, ráadásul közeleg a tél. Megjegyezte, épp ideje, hogy a kudarcot vallott háborúpárti álláspontot végre felváltsa a békepárti politika. „Van, aki már úgy beszél itt a béke hangjával fellépőkről, mint akik a veszélyt jelentik. Egyesek úgy érvelnek, hogy azért nem lenne jó most béketárgyalásokat kezdeni, mert Ukrajna nem áll jól. Hát kérdezem én, hogyha Ukrajna nem áll jól, akkor ez nem ugyanazt bizonyítja-e, amit mi mondunk?” – vetette fel.
A ma kezdődő EU-csúcson meghallgatják Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki a „győzelmi tervét” is be fogja mutatni az uniós vezetőknek.
