Baloldalibbak és liberálisabbak a nyugati fiatalok – de nem mindenki
Merre tart Európa?
Mennyire aktívan vesznek részt a politikában a nyugat-európai fiatalok, és mennyiben befolyásolja a koruk a politikai beállítottságukat? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ felmérések adatai és a lapunknak nyilatkozó kutató segítségével.
Az elmúlt harminc évben folyamatosan csökken Európában a részvétel a nemzeti parlamenti választásokon, de nem egyenletesen, régiónként különböző időszakokban láthatóak emelkedők és lejtők. Az európai parlamenti választásokon 2014-ben elérte a részvétel a mélypontot, 2019-ben viszont már magasabb volt, és enyhén tovább emelkedett az idén is.
Felmérések szerint az idősebbek jellemzőbben vonulnak az urnákhoz azért, mert addig is minden választáson részt vettek. Eközben minél fiatalabb valaki, annál inkább megy el szavazni abból a megfontolásból, hogy úgy gondolja, voksával változást idézhet elő. Azt is felmérték, miért maradnak távol az állampolgárok az EP-választástól. A fiatalabbakra jellemzőbb, hogy mert nincs rá idejük, az idősebbeknél pedig az ok inkább az, hogy kevéssé bíznak az uniós intézményekben. Ami az ügyeket illeti, a fiatalok szívesebben mennek szavazni az európai integráció és a környezetvédelem kérdéseiben, mint az idősebbek.
– Ahogy a polgárok egyre idősebbek lesznek, úgy nő a szavazási kedvük, aztán idővel fokozatosan csökken – magyarázta lapunknak Li Chiao, a francia Science Po Európai Tanulmányok és Összehasonlító Politikák Központjának (CEE) kutatója. – A középkorúak nagyobb valószínűséggel szavaznak, mivel több erőforrásra tesznek szert, felnőttszerepet vállalnak, és hosszabb távú lakóhelyet rendeznek be. Ezzel szemben az idősek fokozatosan szembesülnek az egészségi problémákkal, házastárs és gyermekek nélkül élnek, és kivonulnak a társadalmi életből, ami mind az erőforrások, mind a társadalmi nyomás csökkenéséhez vezet a szavazásra való hajlandóság tekintetében – fejtette ki.
A politikai aktivitást persze nem csak a kor befolyásolja, mutatott rá Li Chiao. Különböző tényezők, például az iskolai végzettségi szintje, a pártszimpátia, a szakszervezeti tagság, a vallásgyakorlás és a foglalkozási státus függvényében még egy adott korosztályon belül is változhat a részvételi hajlandóság. Hozzátette, vannak arra mutató adatok is, hogy a szélsőségesebb baloldali, illetve jobboldali egyének politikailag aktívabbak a választásokon.
Ami a politikai beállítottságot illeti, a legtöbb felmérés azt mutatja, hogy a fiatalok baloldalibbak, mint az idősebbek. Ez nem újdonság, már egy 2018-as felmérés is ezt a tendenciát jelezte. Országonként voltak ugyanakkor eltérések. A baloldali szavazók arányát tekintve a legnagyobb életkori szakadék az európai országokban az Egyesült Királyságban mutatkozott, Olaszországban viszont például szinte egyáltalán nem volt különbség. A fiatalabbak jellemzően liberálisabbak voltak olyan ügyekben, mint az LMBTQ-kérdés vagy a bevándorlás. A 2024-es választások kapcsán a Politico arra jutott, hogy míg a fiatal nőkre általánosan igaz a megállapítás, hogy előnyben részesítik a zöldpárti és baloldali erőket – de ez sem száz százalékban igaz –, addig a fiatal férfiak legalább annyira lelkesen szavaznak a radikális jobboldali pártokra, mint az idősebbek. Franciaországban például a 18–25 évesek között a legnépszerűbb a jobboldali Nemzeti Tömörülés (32 százalék) és a szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország (17 százalék), a középpártok jóval gyengébben szerepeltek. Érdekes, hogy míg a skála bal oldalán helyet foglaló pártok valamelyest népszerűbbek voltak a fiatal nők között, a 28 éves Jordan Bardella által vezetett Nemzeti Tömörülés mindkét nem képviselői közt egyformán sikeres. Belgiumban viszont például már egyértelműen jóval magasabb a jobboldal támogatottsága a férfiak között. Hasonló képet mutat Németország is, ahol a fiatal nők körében jóval magasabb a bizonytalanok aránya, mint férfi kortársaiknál.
– A fiatalabbak jellemzően baloldali beállítottságúak, mint az idősebb felnőttek a nyugat-európai országokban – erősítette meg lapunknak Li Chiao az Eurobarométer és az Európai Társadalmi Felmérés (ESS) adatait idézve. A szakértő szerint generációs megosztottságot is láthatunk, figyelembe véve ugyanis az életkor bal-jobb politikai orientációra gyakorolt hatását, az Y-generáció tagjai, a „milleniumiak” (1980 és 2001 között születettek) a legbaloldalibbak az egyes korosztályok között. Ez még úgy is igaz, ha figyelembe vesszük a generációk közötti társadalmi demográfiai változásokat, például az iskolázottsági szint emelkedését.
Bár a nyugat-európai demokráciákban a politikai orientáció általános tendenciái azonosíthatók, Hollandiában és Portugáliában az életkor szerinti különbségek kevésbé szembetűnőek. Németországban, Olaszországban és Hollandiában csak gyenge bizonyítékok szólnak amellett, hogy a bal-jobboldali önmeghatározásban mutatkozna generációs különbség. Az egyének önbesorolását az általános baloldali–jobboldali ideológiai skálán olyan társadalmi tényezők is befolyásolják, mint az iskolai végzettség, ami kifejezetten lényeges. A felsőfokú végzettségűek vagy a még tanulók lényegesen baloldalibbak, mint mások – mutatott rá Li Chiao. Számít a lakóhely is, a városiak inkább balra húznak, mint a vidékiek, és számít a nem is, a nők baloldalibbak, mint a férfiak – sorolta.
Fiatalok és politika című összeállításunk további cikkei itt olvashatók.
