Európa erkölcsi válságára az egyházak segíthetnek választ találni
Európa nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi válságban is van, és ebben a helyzetben a megoldást az egyházak is segíthetnek megtalálni a döntéshozóknak – jelentette ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken Budapesten.
Soltész Miklós a soros magyar uniós elnökség programjaként Megosztott felelősség: együttműködés az államok és a vallási közösségek között című konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón fontos kérdésnek nevezte, hogy az európai vezetők felismerik-e a kontinensre leselkedő veszélyeket, tudnak-e választ adni rájuk, illetve, hogy kik tudnak ebben segíteni nekik.
„Mi azt valljuk, hogy az egyes tagállamokon belül az egyházak is nagy mértékben tudnak segítséget, akár lelki támaszt is adni a döntéshozóknak”, még a nem hívőknek is – fogalmazott.
Az Európára leselkedő veszélyek között a „háborús hisztériát”, a teremtett világgal szembeni ideológiák megjelenését, illetve erősödését, valamint az elhibázott migrációs politikát említette.
Soltész Miklós az európai vezetés bűnének nevezte Magyarország pénzügyi büntetését azért, mert az európai vezetőktől eltérően vélekedik egyes dolgokról, továbbá Bulgária és Románia schengeni övezethez csatlakozásának akadályozását, amely a romániai magyar közösséget is hátrányosan érinti.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára arról beszélt: a magyar kormány és az egyházak együttműködése és partnersége nem áll meg az ország határain belül, hanem megmutatkozik a külpolitikában is, különösen a nemzetközi segélyezési politikában.
Emlékeztetett: a kormány egyedülálló kezdeményezésként indította el 2016-ban a Hungary Helps programot az üldözött keresztények megsegítésére. Hét év alatt több mint 60 országban támogattak keresztény és más hitelvű humanitárius és fejlesztési kezdeményezéseket, és 350 támogatáson és adományon keresztül 2 millió ártatlanul, a hite miatt üldözött emberhez juttatták el a magyar emberek segítségét.
A nyugati politikai és kormányzati szereplők kritikáira és a program fontosságát firtató kérdésekre az államtitkár szerint négy válasz van. Egyrészt Magyarország történelme során megtapasztalta az egyházüldözést, ezért „van bennünk egy természetes szolidaritás”.
A második indok a segítségnyújtáshoz az „egyetemes emberiesség” a keresztények mint a korunkban legüldözöttebb vallás követőivel szemben.
A harmadik, a program indítását indokló szempont, hogy a magyar és az európai emberek érdeke is, hogy az emberek a szülőföldjükön békességben éljenek, és ne induljanak el Európa irányába.
Végezetül – tette hozzá Azbej Tristan – „azért fontos ezt az ügyet képviselnünk, mert nincs más, aki képviselje”.
Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti képviselője azt hangsúlyozta, Európában az egyházakkal kapcsolatos legnagyobb probléma a közöny. Az unióban gyakorlatilag nincs jogi szabályozása az egyházi közösségekkel kialakított együttműködésnek. A Lisszaboni Szerződés nincs tartalommal feltöltve, ezért „van egy alapértetlenség”, amikor az egyházakkal kell foglalkozni.
E közömbösségnek pedig súlyos következményei vannak, mert a keresztényekkel szemben állók – legyenek síiták, szunniták, muszlimok – látják, hogy a nyugati világnak nem fontos a kereszténység és az iszlám világban kisebbségként élő keresztény közösségek.
A közömbösség másik súlyos következménye a vakság, az, hogy az európai vezetők nem veszik észre az egyházak pótolhatatlan szerepét a társadalomban – hangoztatta Hölvényi György.
