Fotó: ShutterStock/Theresa Pichorner
Hirdetés

Senke, Zongshen, Boxer, Nanfang, Chunlan, Haojin, Haojue, ZF-KY, Huawin, Jialing, Lifan, Lingken, Qingqi, Rato, Royal, Sonlink, Apsonic, Volex, Pantera, Dayang és még egy tucatnyi más márka, amely az európai fülnek ismeretlen: az elnevezések alatt futó olcsó kínai motorbiciklik néhány év alatt meghódították Fekete-Afrika országait.

Togo a kínai motorkerékpárok belépési pontja lett Afrikában. Megfizethető árú motorkerékpárokat először az indiaiak szállítottak a kontinensre, Kína azonban nagy ütemben veszi át ázsiai riválisától a piacot. Togóban például 2016-ban 250 millió dollár értékben importáltak kínai motorkerékpárokat, ezeknek azonban legfeljebb a tizede maradt az országban, a járművek nagyobb részét továbbértékesítették Nyugat- és Közép-Afrikába. Benin, Burkina Faso, Nigéria, Kamerun, a Kongói Demokratikus Köztársaság útjain ezerszámra közlekednek kínai motorkerékpárok, a kereslet pedig növekszik irántuk.

Togóban gyárat is létesítettek a kínai vállalatok, többek között itt szerelik össze a Dayangokat is. A Kínából érkező modulokat helyi munkások állítják össze kínai technikusok felügyelete alatt. A befektetésnek köszönhetően rengeteg munkahely jön létre, miközben a kínai cég a helyi gyártással elkerülheti az esetleges vámokat. A kölcsönösen előnyös üzletnek köszönhetően a motorbiciklik árát tartósan alacsonyan tudják tartani. Egy 125 köbcentis motor 600-800 dollárba (kb. 250 ezer forint) kerül, a kisebb űrtartalmúak ennél is olcsóbbak.

Rossz utakon

Togo szegény mezőgazdasági országként hatalmas előrelépésként él meg minden ipari beruházást. A gazdasági mellett komoly társadalmi jelentősége van a munkahelyteremtésnek, a fiatalok előtt más alternatíva is felvillan, mint hogy frusztrációjukban fegyveres csoportokhoz csatlakozzanak.

Korábban írtuk

A kínai járművek pedig azért is hatalmas lehetőséget jelentenek az országnak, mert vasúti infrastruktúra alig létezik, a buszjáratok pedig a főutakra és a fővárosra korlátozódnak. Vagyis milliók élnek az országban, akik a közlekedés lehetőségétől el vannak rekesztve. Az olcsó kínai motorkerékpárok megjelenése hatalmas fordulatot hozott a vidéki emberek életébe. A falusi farmerek immár el tudják juttatni portékáikat a városokba, mint ahogy az orvosi és gyógyszerellátás, a munkába vagy iskolába járás előtt is megnyílt az út.

A felvázolt képlet szinte a teljes Fekete-Afrikára érvényes. A szubszaharai országok nagy részében ugyanis a tömegközlekedés esetleges vagy egyenesen életveszélyes. A sokat szenvedett Kongói Demokratikus Köztársaságban a háborúk alatt a vasutak, közutak súlyosan megrongálódtak vagy elpusztultak. Személyautóval közlekedni szinte lehetetlen, az esős évszakban pedig a foghíjas úthálózat végképp járhatatlanná válik. A könnyen mozgó kétkerekű járművekkel sokkal könnyebben el lehet kerülni a problémás szakaszokat. A közép-afrikai országban mára az olcsó kínai motorkerékpár lett a munkások legelterjedtebb közlekedési eszköze. A farmerek és kereskedők is motorral járnak, ugyanis nagy távolságokat kell megtenniük a földek és a piacok között.

Tricya a fővárosban, Kinshasában élő újságíró. Elmondása szerint az országban futó motorkerékpárok túlnyomó része kínai termék. A Haojue és a Haojin márkájúak a legnépszerűbbek, illetve a legolcsóbbak is, 750 és 1060 dollár közötti áron már egy jól felszerelt jármű vásárolható.

– Egy család, sok esetben egy egész kis falu életét is megváltoztatja, ha valaki a közösségből vesz egy motorbiciklit. Bárhova eljuthatnak, a városba, munkába, mintha mindannyian összeköttetésbe lépnének a világgal – mondja Tricya.

Boda-boda

Az afrikaiak több mint 40 százaléka városban él, ez az érték pedig várhatóan növekedni fog. Egyelőre azonban sokan laknak elszeparált vidékeken, ahonnan csak gyalog vagy stoppal tudnak bejutni a nagyobb településekre. Sokáig csak japán vagy indiai motorokhoz vagy nyugati használt autókhoz lehetet hozzájutni. Az igazán olcsó eszközök megjelenése most hatalmas terhet vesz le a családok válláról. A kínai motoroknak ugyanis nemcsak az ára, de a fenntartása, javítása is sokkal olcsóbb, mint egy autóé vagy japán motorkerékpáré. Tricya hozzáteszi, hogy a laza forgalmi szabályok mellett a szülők akár két vagy három gyermekkel is utazhatnak egy motorkerékpáron. Ezzel az egész család reggeli beutazása biztosítva van. Sőt, a motorokat gyakran taxiként is használják.

– A taxisok állítólag azért is választják a kínai gyártmányú motorkerékpárokat, mert a lengéscsillapítók olyan jók, hogy a durva terepviszonyok mellett is jól teljesítenek – mondja Tricya.

A motoros taxikat Afrika szerte boda-boda néven ismerik, a kedvező ár miatt egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy saját vállalkozásba kezdjenek taxisként. Jelenleg 27 millió regisztrált motorkerékpár fut a szubszaharai Afrikában, számuk 2005-ben még csak ötmillió volt. Az eszközök túlnyomó része, 80 százaléka taxiként üzemel. Akinek tehát nem telik saját járműre, annak a taxi jelenti az alternatívát, a taxizás árát ugyanis a szegények is meg tudják fizetni. Ugandában és a Kongói Demokratikus Köztárságban a boda-bodázás egyfajta státusszimbólummá is vált, egy adott környéken csak az egyes etnikai csoportok, azaz az uralkodó törzshöz tartozó emberek foglalkozhatnak motortaxiztatással. Kamerunban is jellemzően taxizásra használják a motorokat. A legnépszerűbb márkák a Nanfang és a Lifan, ezeknek az ára nagyjából 400 dollár körül van. Az ország fővárosában élő Christine elmondása szerint Kamerunban erőteljes felfutásban van a járműkölcsönzés is.

– Az alacsony árak miatt sokak hozzájuthatnak motorbiciklihez, de van az a szegénység, amikor az olcsó is drága – magyarázza Christine.

Bérelni azonban nagyon kedvező feltételek mellett lehet, ez jellemzően azoknak jó megoldás, akik munkához használják a motort. A fenntartás, a karbantartás költségei nem terhelik őket, amikor azonban szükségük van egy motorra, csak felkeresik a jól bevált kölcsönzőt.

– A farmerek, a kézművesek az időszakos vásárokhoz használják a bérelt motorbiciklit. Persze akinek sikerül összegyűjtenie elég pénzt, az előbb vagy utóbb vesz egy sajátot, amit nem kizárt, hogy néha ő is bérbe ad majd a szomszédjának – mondja Christine.

A fiatal afrikai hölgy is megerősíti, hogy egy jól működő jármű több család jólétét is biztosíthatja. A nagyvárosi élet Afrikában is hasonló, mint Európában, a vidéki Afrika népessége azonban sok esetben nagycsaládokba szerveződik, a közeli rokonok egymás közelében és együttműködve élnek.

– Ha vesz valaki egy jó motort, vagy van internet-elérése, az azt jelenti, hogy az unokatestvérének vagy a család közeli barátainak is van. Egy vagyontárgy értéke így megsokszorozódik – így Christine.

Kína lett Afrika hőse

Miközben milliók kapcsolódnak be a gazdasági vérkeringésbe az olcsó motorok afrikai elterjedésével, egy másik dimenzió is megnyílik a kontinens előtt. Az afrikai viszonyok között gazdagnak számító Kenyában nemrég motorkerékpár-akkumulátorokat cserélő központok létesültek. Az elektromos közlekedésre való átállás ezzel Afrika keleti csücskében is kezdetét vette. Az akkumulátoros motorkerékpárok azonban más árszintet képviselnek, áruk felét az akkumulátor teszi ki, az új járműveket ezért akkumulátor nélkül kínálják a kenyai kereskedők, utóbbi a gyártóé marad. Ezeket cserélni lehet a töltőállomásként funkcionáló központokban, amivel nemcsak a járművek, de a töltés is olcsóbbá válik. A töltőállomások ugyanis meg tudják oldani az alternatív energianyerési lehetőségeket is, míg az átlagpolgár kevésbé jut ezekhez hozzá.

Közgazdászok már arról spekulálnak, hogy az elektromos járművek afrikai elterjedése hatalmas változásokat hozhatna a kontinens gazdaságába is. A hagyományos üzemanyagról elektromosságra való átállásának köszönhetően nagymértékben csökkenne az afrikai import, ami javítaná a fizetési mérleget, csökkentené a szennyezést és a közlekedés költségeit. Afrika ázsiai üzletfelei egyre inkább érdekelté válnak abban, hogy serkentsék az ottani technikai fejlődést.

A fekete kontinensnek így lehet, hogy nem kell megvárnia, amíg az európaiak húsz év után megszabadulnak elektromos eszközeiktől, és ráöntik a használt vasakat az afrikai piacra. Már csak azért sem, mert a másodkézből származó járművekbe új akkumulátorokat kéne szerelni. Nem kizárt, hogy Kína hamarosan olcsóbb járműveket fejleszt a feltörekvő gazdaságok számára, pontosan úgy, mint az okostelefonok esetében tette néhány évvel ezelőtt. Kína pedig a globális Dél hőseként nyertese lehet Afrika felzárkózásának.