Atomfegyver-hordozó harci repülők jöhetnek Kecskemétre
Utolér minket az új hidegháború?
Amerikai atomcsapás indulhat a jövőben Kecskemétről? Ezt sugallja a brit The Telegraph. A konzervatív napilap információi szerint többek között F–15 Eagle vadászgépek is érkeznek majd Kecskemétre, amelyek nukleáris gravitációs bombák ledobására is képesek. Tény, hogy amerikai közreműködéssel bővül a Honvédség Vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandárjának központja, és az említett vadászgépek képességeit sem túlozták el a hírek. De mi következik ebből?
Atomfegyver-hordozó harci repülők jöhetnek Kecskemétre – futott végig pillanatok alatt a riadalom a magyar sajtón. A hír alapját a brit The Telegraph cikke szolgáltatta, az írás már a címében leszögezi, az Egyesült Államok olyan repülőgépek magyarországi állomásoztatásához bővít kapacitásokat, amelyek képesek nukleáris robbanófejek célba juttatására.
„Az Egyesült Államok egy európai katonai bázis bővítését tervezi, hogy az orosz fenyegetés elhárítása érdekében nukleáris képességű vadászrepülőgépek befogadására alkalmas legyen. A kormányzati közbeszerzési szerződések szerint a kecskeméti légibázis korszerűsítését tervezik az Egyesült Államok európai védelmi kezdeményezésének részeként” – írja a brit portál kiemelve, hogy a bázison a tervek szerint A–10 Warthog és a C–5 Galaxy szállító repülőgépek állomásoznak majd, illetve olyan F–15 Eagle vadászgépek is, amelyek nukleáris gravitációs bombák ledobására is képesek. A lap megjegyzi, az amerikai légierő korábban is állomásoztatott ugyan F–15-ös és F–16-os vadászrepülőgépeket Magyarországon, ám mindeddig csupán hadgyakorlatok alkalmából, ez lenne az első eset, hogy állandó jelleggel telepítenék ide őket.
Fokozódik korunk hidegháborúja
„A munkálatokra azért kerül sor, mert számos figyelmeztető jel utal arra, hogy Oroszország az évtized végére készen állhat egy háborúra” – hangsúlyozza a The Telegraph, amely korábban már nyilvánosságra hozta, hogy az Egyesült Államok 15 év után először tervezi atomfegyverek telepítését Nagy-Britanniába, mivel a Moszkva felől érkező fenyegetés fokozódik.
„Az F–15-ös vadászrepülőgépek képesek hordozni ugyanazokat a B61–12-es gravitációs bombákat, amelyek a RAF lakenheathi bázisán, Suffolkban állnak majd bevetésre készen. A kecskeméti légi támaszpont legújabb korszerűsítési tervei a NATO szélesebb körű erőfeszítéseinek részét képezik, amelyek célja a blokk keleti szárnyának megerősítése a Kreml jelentette biztonsági kockázat miatt. A munkálatok során a bázison parkolópályát építenek a taktikai vadászgépeknek, egy párhuzamos gurulóutat, új világítást és teherszállító utat. Egy 21 millió dolláros szerződést már aláírtak repülőgépüzemanyag-tároló építésére” – foglalja össze a lap.
Amerikaiak a spájzban
Az sem újdonság, hogy az Egyesült Államok atomfegyvereket állomásoztat kontinensünkön. A legtöbbet az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején, mintegy 7000 darabot. Ezek között szerepeltek ballisztikus és közepes hatótávolságú rakéták, bombázók által szállítható gravitációs bombák, taktikai nukleáris fegyverek, mint például tüzérségi lőszerek, harcászati rakéták és mélyen a frontvonal mögötti célpontok ellen bevethető fegyverek.
Jelenlegi nukleáris arzenáljuk Európában valamivel szerényebb, kizárólag gravitációs bombákból áll, amelyeket bombázó- vagy vadászgépekről lehet ledobni. Jelenleg amerikai nukleáris fegyverek öt NATO-tagországban vannak: Belgiumban a kleine-brogeli légibázison, ahol F–16 vadászgépek állomásoznak, Németországban a bücheli légibázison, itt német F–16 és Tornado vadászgépek vannak, amelyek alkalmasak nukleáris fegyverek szállítására. Olaszországban két helyen is, az avianói és ghedii bázisokon, szintén a megfelelő repülőgépek társaságában. Emellett Hollandia és Törökország szerepel még a listán, utóbbiról úgy tudjuk, mára kivonták az atomfegyvereket az amerikaiak.
Első ránézésre ez nem tűnik kevésnek, főleg annak tükrében, hogy a nukleáris fegyverek célja alapvetően az elrettentés. Ám ha a darabszámokat is figyelembe vesszük, körülbelül 100-150 taktikai nukleáris bombát tárolnak a kontinensen, ami messze elmarad a hidegháborús időszak többezres készleteitől, és ezt az sem kompenzálja, hogy az utóbbi években az Egyesült Államok modernizálta az eredetileg a hatvanas évekből indult B61 bombákat, például a B61–12 változatot, amelyet nagyobb pontosság és szabályozható robbanóerő jellemez. Ennek tükrében logikus lenne, hogy növelni akarják a számukat, és nem csak az Egyesült Királyságban. Ez már csak azért is valószínű, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök tavasszal bejelentette: a Szovjetunió bukása óta Oroszország most először ismét nukleáris fegyvereket szállít a határain túlra, Fehéroroszországba, erre pedig a hidegháborúból jól ismert logika alapján alighanem az amerikaiak is lépni fognak valamit.
Félni jó lesz?
Érdemes megnézni azt is, mire enged következtetni a The Telegraph által említett F–15-ös kecskeméti színre lépése. Az ugyanis egyáltalán nem magától értetődő, hogy egy harci repülőgép képes atomfegyvereket szállítani. A Magyar Légierő által használt JAS 39 Gripen vadászgép például alapértelmezetten nincs felszerelve nukleáris fegyverek célba juttatására. A Gripent Svédország fejlesztette ki, és a svéd védelmi doktrína a nemzetközi szerződések értelmében nem számol nukleáris fegyverekkel, így a gépet nem is ilyen szerepkörre tervezték. A NATO nukleáris megosztási programjában részt vevő vadászgépek, mint például az F–16, Tornado és F–35 speciális átalakításokat és tanúsítást igényelnek ahhoz, hogy nukleáris fegyverek hordozására alkalmasak legyenek, különösen a B61 típusú gravitációs bombákra vonatkozóan. A Gripen esetében ilyen átalakításokat nem végeztek, és a típus nincs a NATO által nukleáris feladatokra kijelölt repülőgépek között. Az F–15-ös vadászgépet is eredetileg légifölény-vadászként tervezték, csak egyes változatai tudnak nukleáris fegyvereket is célba juttatni, főként a F–15E Strike Eagle és az újabb F–15EX verziók, fegyverrendszerüknek és elektronikájuknak köszönhetően. A nukleáris bombák integrációja azt jelenti, hogy a repülőgép képes elektronikusan kommunikálni a bombával, beállítani a robbanási paramétereket és biztosítani a szükséges biztonsági rendszereket. Vagyis a hazánkba érkező F–15 típus éppen az, amelyik alkalmas a halálos feladatra.
Ezzel szemben a Honvédelmi Minisztérium a Demokrata kérdésére megerősítette korábbi állásfoglalását, amelyben leszögezi, „az Amerikai Egyesült Államoktól olyan kérés, hogy Magyarország területén atomfegyver tárolására kerüljön sor, nem érkezett. Atomfegyverek behozatala a magyar kormány és az Országgyűlés hozzájárulása nélkül nem lehetséges. A kormány ilyen engedélyt nem adott és a jövőben sem tervez ilyenhez hozzájárulni”, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón pedig azt mondta, szóba sem került, hogy atomtöltetek jönnének Magyarországra.
Ezt egyébként maga a The Telegraph sem állította, mindössze annyit, hogy a hozzánk telepítendő gépek ezek hordozására alkalmasak. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne volna itt semmi látnivaló; ha bármilyen kontextusban szóba kerül egy atomfegyver vagy akár a célba juttatására alkalmas repülőgép, annak jó eséllyel jelentősége van a nukleáris elrettentésben, és az is régóta ismert tény, hogy a Magyar Honvédség Vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandárjának központját amerikai közreműködéssel tervezik felújítani. Ám a magyar kormány reakciói alapján úgy tűnik, ez egyelőre nem több finom célzásnál amerikai részről, további lépések nincsenek tervben.
