1956 megmutatja, hogy a magyarok komoly baj esetén képesek összefogni
Ahogy Antall József is mondta, 1956 története a magyar mitológia fontos része, amely megmutatja azt is, hogy komoly baj esetén a magyarok képesek összefogni – hangsúlyozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára kedden Budapesten.
Vincze Máté az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) tartott beszédében rámutatott: ez az összefogás képes volt olyan hatalmakat is megingatni, mint a Szovjetunió.
„Egy maroknyi bátor magyar hős összefogott, szembeszállt és megfutamította a világ akkor legnagyobb és legerősebb hadseregét. És bár a forradalmat vérbe fojtották, 1956 története nem állt meg november 4-én, hanem mind a mai napig kifejti hatását Magyarországra” – fűzte hozzá.
Vincze Máté elmondta, hogy a levéltárból kikérte a saját családjára vonatkozó adatokat. Hozzátette, hogy az egyéni kérelmek elbírálása és kutatása hatvan napot vesz igénybe, majd a kérelmezőre és egyenesági leszármazottjaira vonatkozó dokumentumokat személyesen vagy postai úton lehet átvenni.
A helyettes államtitkár kiemelte: maga az épület is azt mutatja, hogy egy szabad, demokratikus világban élünk, hiszen ma Magyarországon az állambiztonsági múlt egy kutatási terület, amelynek elsődleges forrása a levéltár.
A levéltárban hétfőtől csütörtökig megtekinthető az az új kamarakiállítás is, amely bemutatja, hogyan figyelte meg az embereket a kommunista, szocialista titkosszolgálat és „hogyan züllesztették szét azokat az ellenzéki csoportokat, akik egy szabad Magyarországért harcoltak” – mondta Vincze Máté, majd kiemelte: „Magyarország nemzeti mitológiájának ez része, hiszen ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig születnek újak”.
Az ÁBTL az egykori állambiztonság iratanyagait őrzi és kezeli, valamint a mai titkosszolgálatok iratkezelését felügyeli. Az itt őrzött dokumentumok nagy része a kommunista diktatúra, a szocialista korszak titkosan megfigyelt személyeire, áldozataira (internáltakra, kitelepítettekre, a rendőrségi vizsgálatok gyanúsítottjaira vagy politikai okból elítéltekre), a rendszert működtető erőszakszervezetekre, valamint azok alkalmazottaira vonatkozik. A levéltár őrzi emellett az egykori ügynökökre és hálózati személyekre vonatkozó iratanyagokat is.
A levéltári dokumentumokból bárki megismerheti, hogy 1990 előtt az állambiztonság milyen információkat gyűjtött róla, felmenőiről és családtagjairól. A tényleges kutatómunkát a kérelmező által megadott adatok alapján a rendelkezésre álló nyilvántartások segítségével a levéltár munkatársai végzik el, majd annak eredményéről tájékoztatják a kérelem beadóját. A levéltár családtörténeti szolgáltatása mindenki számára ingyenes.
Állami szaklevéltárként az itt őrzött iratanyag ma Magyarország egyik legkutatottabb forrásegyüttese, évente több száz kutató több millió oldalnyi iratanyagot tanulmányoz át. A levéltár kiemelt feladata az iratok megőrzése és azok megismerhetővé tétele, adatbázisok készítése. Ilyen többek közt a levéltár központi adatbázisa, a több tízezer tételes fotóadatbázis, az egykori politikai rendőrség működését bemutató parancsgyűjtemény, valamint egy, a hivatásos tisztek életútját ismertető adatbázis is.
A gyakran sérült, töredezett, veszélyeztetett állapotú iratanyagokat komplex állományvédelmi program keretében restaurálják.
