Hirdetés

Hankó Balázs kiemelte: Brüsszel szándékosan kárt okoz a magyar diákoknak azzal, hogy akadályozza a magyar egyetemek Erasmus és Horizont programokban való részvételét. Teszi ezt annak ellenére, hogy Magyarország 2022-ben minden Brüsszel által megkövetelt feltételt teljesített.

Emlékeztetett: az Országgyűlés által most tárgyalt törvényjavaslatot a magyar kormány 11 hónapja megküldte Brüsszelnek, de azóta sem érkezett rá „értelmezhető válasz”. Ezért a kormány úgy döntött, hogy a törvényjavaslatot változatlan formában nyújtja be a parlamentnek és tárgyalja meg, mint ahogy azt 11 hónappal ezelőtt eljuttatták az Európai Bizottságnak.

A javaslat tartalmazza a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségét, a kuratóriumi tagok kétszer hatéves határozott mandátumát, valamint az úgynevezett egyéves lehűlési időt, ha valaki összeférhetetlen funkcióban volt korábban.

Ugyanakkor két, a bizottság által javasolt változtatást a kormány – „szuverenitásunk védelmében” – ahogy 11 hónappal ezelőtt, úgy most sem fogad el. Az egyik, hogy a magyar rektorokat, a magyar professzorokat zárják ki az egyetemi kuratóriumokból. „Brüsszel szerint lehet, hogy ez autonómia, de a magyar autonómiafogalommal ellentétes” – érvelt a miniszter.

Korábban írtuk

A másik pedig, hogy nemzetközi NGO-k mondják meg, hogy kik lehetnek kuratóriumi tagok a magyar egyetemek fenntartó testületeiben. Ez ugyancsak szuverenitási kérdés – mondta, hangsúlyozva, hogy ebből nem engednek.

Hankó Balázs kitért arra is: mindezek mellett „nem vártunk és nem várunk tovább Brüsszelre”, ezért a kormány elindította a Pannónia Programot, melynek keretében 10 milliárd euróból 8 ezer fiatal juthat el a világ vezető egyetemeire. Hozzátette: míg az Erasmussal fél év alatt 2000-2500 egyetemista jutott külföldre, a Pannónia Program keretében már az első félévben 3000 diák tanulhat kiváló külföldi egyetemeken.

A HU-rizont program pedig a magyar kutatók együttműködését segíti kiváló nemzetközi egyetemekkel – mondta a miniszter.

Úgy fogalmazott: a magyar modell működik, „lépünk előre a rangsorokban, egyre több a külföldi hallgató a magyar egyetemeken, és egyre többen vesznek részt a magyar egyetemi képzésekben, a magyar gazdaság számára fontos képzési területeken”.

Mindeközben Európa „versenyképességi kátyúban” van. A Draghi-jelentésből ismert, hogy az ötven legkiválóbb technológiai vállalatból csak négy van az Európai Unióban, és míg 1995-ben az USA hatékonyságának 95 százalékán volt az unió, most már csak 80 százaléknál tartanak.

Európában olyan versenyképességi fordulatra van szükség, mint a magyar egyetemi modell, amely együttműködik a gazdaság szereplőivel és a magyar szakképző intézményekkel – mondta Hankó Balázs.

„Gáncsoskodjon akármennyire is Brüsszel, mi a törvényjavaslat elfogadásával deklaráljuk, hogy a magyar egyetemek, a magyar fiatalok számunkra az elsők” – jelentette ki Hankó Balázs.