Farkas Sándor felidézte, hogy 68 éve, amikor százezrek vonultak utcára, nem számított semmi más, csak a haza érdeke. A nemzeti szuverenitás „minden időben közös ügy, ez az első és legfontosabb örökség”, ami elől nem lehet kitérni – hangsúlyozta az államtitkár, aki szerint máig büszkeségre ad okot, hogy ’56-os újjászületése során a magyar nemzet vérontás helyett békés eszközökkel követelt függetlenséget, miként a politikai nemzet is vértelen forradalomban született meg 1848-ban.

Hirdetés

Farkas Sándor arról beszélt, hogy 1956 ismert és ismeretlen hősei nem akartak sem kevesebbet, sem többet annál, minthogy Magyarország jobb hely legyen, ahol a munkát megbecsülés övezi, a tulajdon védelmet élvez, szabadon és békében lehet gyermeket nevelni, érték a hit, a kultúra, a hagyomány, a családok összetartó közösséget képezve alkothatnak nemzetet, amelynek része lehet minden itt élő és minden idegenbe szakadt magyar. Milliók hihették két héten át, hogy az álmuk valóra vált, Magyarország kivívhatja a függetlenségét, és győzhet a szabadság. Akkor nem így történt, több mint 200 embert végeztek ki, csaknem húszezret bebörtönöztek, több százezren elhagyták az országot. Hiányuk ma is fájó, de az 56-osok örök tiszteletre méltó tettei megerősítik az utódokat – tette hozzá.

Az államtitkár szerint az elfojtott reményeket a rendszerváltás végül beteljesítette, de a szabadságért vívott harc nem ért véget, hiszen a mostani nemzedékeknek is meg kell vívniuk a küzdelmüket azért, hogy a későbbiek szabad és biztonságos Magyarországon élhessenek. A világ megint veszélyes korszakhoz érkezett, Európa vezetői nem a béke útját keresik, ezért ma különösen fontos megérteni 1956 örökségét. A tét most is a magyarság megmaradása, a nemzeti önrendelkezés, a függetlenség és a gazdasági szuverenitás – mondta Farkas Sándor.

Korábban írtuk