Hirdetés

– Mit lehet tudni az új Petőfi-kiadványról?

– 2019-ben, a költő halálának 170. évfordulóján a 170 legszebb szerelmes költeményét tartalmazó kétnyelvű kötetet adtunk ki, amelyben Petőfi életútjának és a Szabadság, szerelem című költemény kínai fordításának regényes története is helyet kapott. Az új könyvemben forradalmi témájú versekkel bővül a fordítások gyűjteménye. Emellett a Szabadság, szerelem! című mottóversnek kutatásom szerint 1907 óta közel húsz kínai változata jött létre, ezek mindegyike szerepel a mostani kötetben, a tanulmányi része egyik fejezetében. A több mint 600 oldalas kiadványban nagyobb terjedelmet szenteltem a tanulmányoknak, mint a versfordításoknak. Az elmúlt években ugyanis saját kutatásaim eredményeivel is gazdagítani lehet az eddig ismert Petőfi-életrajzot. Ami pedig a kínai közönségnek még fontosabb lehet: időközben sikerült eddig nem ismert adatokat, történeti epizódokat feltárnom Petőfi kínai irodalmárok általi felfedezéséről, és a kínai irodalomtudományban elterjedt, Petőfit érintő álhíreket is sorra vettem. Az új kutatási eredmények most gazdag képanyaggal illusztrálva kerülnek az olvasó elé. Többek között bemutatom az első Petőfi-képet, amely Kínában elterjedt, az első kínai Petőfi kötetet, a Petőfi arcképével díszített magyar papír- és fémpénzeket, bélyegeket.

– Mit jelentenek a kötet címében megjelenő 200+75 számok?

– A kínai kultúrában a számoknak önmagukon túlmutató jelentése van, szimmetrikus vagy kerek egész jellegük pozitív hatást kelt. Az eredeti tervek szerint éppen ezért a Petőfi 200 évében egy 200 verset tartalmazó kötettel készültünk. Sajnos nem sikerült időben elkészülni, mivel meglehetősen nehéz az új kutatási anyagokat begyűjteni, rendszerezni, a tanulmányokat szakszerűen elkészíteni, pláne egy olyan sokat kutatott költő esetében, mint Petőfi. Néha egészen halvány nyomon kell elindulni, hogy végül valami egészen érdekes és új eredménye bukkanjunk. Ilyen például az, amikor valahol utalást találtam arra, hogy van egy eddig ismeretlen fordítás is egy Petőfi-költeményből egy kínai író tollából. A számok magyarázatához visszatérve tudni kell, hogy jelen kötetben 210 saját fordításomból származó vers olvasható, innen ered a 200+ megnevezés. A 75 pedig a korai kínai fordítások számát jelöli, amelyeket többéves kutatómunkával gyűjtöttem össze. Szerepelnek továbbá a kötetben azok az akár százéves verstöredékek és irodalomkritikai cikkrészleteket, a különböző kínai lapokban, könyvekben, sőt múzeumi gyűjteményekben megjelent fordítások, amelyek még hozzáférhetők.

Korábban írtuk

– Miért fontos minden fordítás felkutatása?

– Petőfi történetének teljességéhez éppúgy hozzátartoznak ezek a fordítások és kritikai cikkek, mint a kínai irodalomtudományéhoz. Remek kínai mesterekről van ugyanis szó, akik a kínai szabadságküzdelemben kerestek szellemi mintákat. Ha nem kutatjuk fel ezen régi, elfelejtett fordításokat, akkor idővel elhalnak a kínai történelem és kultúrtörténet számára. E gyűjteménnyel tehát szeretném kifejezni tiszteletemet a korai fordítók erőfeszítései előtt. Nem mellékes az sem, hogy a kínai nyelv gazdagsága miatt minden fordítás más és más élményt nyújt; mintha különböző ízű szemeket szednénk egy szőlőfürtről.

– Egy korábbi interjúban említette, hogy Kína az első és egyetlen olyan külföldi ország a világon, ahol kiadták Petőfi összes művét. Mit lehet még mindehhez hozzátenni, mivel tudja ön gazdagítani a Petőfi-fordításokat?

– A kínai Petőfi-fordítások három korszakra oszthatók. Az első az 1880-tól az 1950-es évek közepéig terjedő időszakot öleli fel, amikor angol, német, japán, eszperantó és alkalmanként orosz nyelvről fordították korabeli kínai nyelvre Petőfit. A második a 60-astól a 90-es évekig született munkákat érinti, amelyek során az eredeti magyar forrásból ültették át a verseket mandarinra. A harmadik korszak jellemzője, hogy angolról fordították kínaira a költeményeket, ez az időszak az 1990 és 2000-es évekre tehető. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nem magyar forrásokból dolgozó fordítások kivétel nélkül jelentős nyelvi veszteséggel jártak. Számtalan félreértés fedezhető fel, amelyek a kontextus, a magyar kultúra mélyreható ismeretének hiányára vezethetők vissza. Sok esetben azonban a magyarból történt fordítások sem voltak hiba nélküliek. Egy-egy szókép megértéséhez ugyanis nem elég magyarul tudni, hanem érezni is kell a verset és a magyar kultúrát. A kínai nyelvben pedig a szépségnek, a fennköltségnek különösen nagy jelentősége van, a Petőfi-versek irodalmi értékének teljes átadása hihetetlenül nehéz feladat. Az én küldetésem éppen ez, hogy megmentsem Petőfit a kínai nyelv számára, hogy minden szava úgy és abban az értelemben kerüljön a kínai közönség elé, ahogy azt Petőfi is akarná. Ez hatalmas felelősség.

– Petőfi alakja ma is foglalkoztatja a kínaiakat?

– A Szabadság, szerelem! című mottóverset a húszas években Paj Mang (Bai Mang), a tragikus sorsú mártír forradalmár klasszikus kínai versstílusban fordította németről mandarinra. A fordító hősi halála után mentora, Lu Hszün (Lu Xun), a kínai irodalom kiemelkedő alakja Az elfeledettek emlékére című 1933-as nekrológjában örök emléket állított Petőfinek és Paj Mangnak. Ez a mű 1949 óta kötelező olvasmány a kínai középiskolások számára, így már 75 éve hódít Petőfi Kínában, és ma is a legismertebb magyar személyiség. A Petőfi 200 emlékévben Magyarországon kívül csak Kínában emlékeztek meg róla olyan nagyszabású rendezvényekkel és kiállításokkal, ahogy az egy nemzeti költőhöz illik. A Petőfi és kora című, első ízben több eredeti tárgyat kiállító tárlat most is megtekinthető Sanghajban, Petőfi kínai hódító útjának legfontosabb színhelyén.