A klímaváltozás a turizmust is átrendezi – veszélyek, lehetőségek
Kinyírja a klímaváltozás a turizmust a mediterrán országokban. Nagy a baj, de van, aki jól jár majd.
Athénban bezárták az Akropoliszt a nyár első hőhulláma miatt, Görögország középső és déli részein pedig iskolák maradtak zárva a hőség miatt, méghozzá nem is a nyár kellős közepén, hanem már június elején. Egy hír a sok közül, ami miatt a turisták kétszer is meggondolják, bevállaljanak-e egy mediterrán nyaralást a kánikula kellős közepén. A klímaváltozás okozta átrendeződés a turizmusban is elkezdődött, megnéztük, mik lesznek a közeljövő trendjei, és hogyan érinti mindez hazánkat.
A pusztító hőség miatt az UNESCO-világörökség részét képező Akropolisz déltől délután öt óráig zárva tartott, miközben a helyi Vöröskereszt munkatársai palackozott vizet osztogatnak a turistáknak – írta az MTI, méghozzá nem is a nyár kellős közepén, hanem már június elején.
Görögország Európán belül a klímaváltozás hatásainak leginkább kitettek közé tartozik, a tavalyi hőhullám alatt több nagy erdőtűz pusztított, majd viharok okoztak súlyos áradásokat. Meteorológusok szerint az elmúlt tél volt az ország feljegyzett történetének legmelegebb tele, ami kedvez további erdőtüzek kitörésének idén. És egy augusztusi hír: „Rekordmeleg a Földközi-tenger. A vízhőmérséklet helyenként a 30 fokot is meghaladja” – írta akkoriban az Időkép.
„A mediterrán térséget sújtó elhúzódó hőség a Földközi-tenger vízfelszínét is alaposan felmelegíti. Tengeri hőhullámok alakultak ki Spanyolország, Olaszország és Franciaország partjainál, ahol 4-5 fokkal is melegebb lehet a víz az átlagnál, hőmérséklete helyenként a 30 fokot is meghaladja. Mallorca partjainál nemrég elképesztő, 31,87 fokos vízhőmérsékletet mért az egyik bója” – foglalta össze a szakportál. Ez egyrészt veszélyezteti a tengeri ökoszisztémák egyensúlyát, biodiverzitását, valamint a légköri szén-dioxid megkötését is gátolja, de a turisták sem feltétlenül örülnek a túlságosan is meleg tengervíznek, ami semmiféle felüdülést nem ad a forróságban.
Nyakunkon a klímaváltozás
Az éghajlatváltozás egyre erőteljesebb hatást gyakorol az európai turizmusra, amely különösen érzékenyen érinti a mediterrán régiókat, de hatása már Magyarországon is tapasztalható. Az elmúlt években a nyári hőmérsékletek emelkedése és az extrém időjárási események – például a hőhullámok, szárazság és erdőtüzek – már most is jelentős hatással vannak az utazási szokásokra és preferenciákra.
A mediterrán országok, mint Görögország, Spanyolország és Olaszország, hosszú ideig a nyári turizmus csúcspontjának számítottak, azonban az elmúlt évtizedben a klímaváltozás hatására ezek az országok egyre kevésbé válnak vonzóvá a nyári hónapokban. Az intenzív hőhullámok és az egyre gyakoribbá váló erdőtüzek miatt a nyári időszakban elviselhetetlenné válik a forróság, amely komoly kockázatot jelent nemcsak a turisták, hanem a helyi lakosok számára is. A Görögországban és Spanyolországban pusztító tüzek például több tízezer hektár erdőt emésztettek fel, és a turizmusra való gazdasági hatások is jelentősek voltak. Egyes becslések szerint a görög turizmus a gazdasági teljesítmény 20 százalékát adja, így az ilyen természeti katasztrófák komolyan veszélyeztetik a helyi gazdaságokat.
A konkrét számadatok azt mutatják, hogy bár a mediterrán országokban még mindig jelentős a turisták száma, a klímaváltozás hatásai máris éreztetik a hatásukat. Spanyolországban például Madrid és Sevilla belvárosában már érzékelhető a csökkenés, különösen a nyári hónapokban, amikor a hőség szinte elviselhetetlen.
A Moody’s figyelmeztetése szerint a mediterrán országok gazdaságai hosszú távon jelentős veszteségeket szenvedhetnek el, ha a hőség fokozódik, mivel az csökkentheti a nyári turizmus iránti keresletet. A várakozások szerint a magasabb hőmérséklet miatt az utószezonban és az előszezonban nőhet a turisták száma, különösen az idősebb korosztály körében. Az olyan országok, mint Albánia, amely meleg évszakát októberig képes kitolni, máris harminc százalékos növekedést tapasztalnak a turisták számában.
Ezzel párhuzamosan egyre több turista választ északi célpontokat. Nagy-Britannia, Írország, valamint a Balti-tenger környéke egyre népszerűbbé válik, mivel ezek a területek kevésbé szenvednek az extrém hőségtől, és egyre vonzóbb alternatívákat kínálnak a hagyományos mediterrán nyaralóhelyek helyett.
A World Meteorological Organization szerint a mediterrán térség különösen gyorsan melegszik, és ez hosszú távon a turizmus szempontjából is kihívásokat jelent. Bár a turisták egy része még mindig kitart a régió mellett, a nyári időszak egyre kevésbé népszerű. Ennek következtében egyre többen döntenek úgy, hogy hanyagolják a nyarat, inkább tavasszal vagy ősszel kelnek útra, amikor az időjárás enyhébb, és a természeti katasztrófák veszélye is kisebb.
A turisták fokozatosan felismerik, hogy a nyári forróság és az extrém időjárási események miatt érdemes inkább a szezonon kívüli időszakokat választani. Spanyolország és Olaszország néhány régiója már aktívan népszerűsíti az elő- és utószezoni utazásokat, mivel a turisztikai ágazat számára ez stabilabb és fenntarthatóbb bevételeket jelenthet.
A nyertesek: Észak- és Közép-Európa
Az éghajlatváltozás nyomán átalakuló turisztikai trendek kedveznek az északi és közép-európai régióknak. Ahogy a mediterrán térségek nyaranta egyre kevésbé vonzóvá válnak, úgy emelkedik az érdeklődés az olyan hűvösebb úti célok iránt, mint Írország, Skandinávia vagy Lengyelország. Ezek az országok eddig kevésbé voltak a nemzetközi turizmus fókuszában, de a klímaváltozás következtében egyre inkább felértékelődnek. A turisták a melegebb országok helyett keresik a mérsékeltebb klímát, a természet közelségét és a kevésbé zsúfolt helyszíneket. Így várható, hogy például a Balti-tenger és az Északi-tenger partjai, valamint az Alpok térsége is növekvő turisztikai célpontokká válnak a jövőben.
Lengyel, cseh és magyar régiók is profitálhatnak ebből a folyamatból. Az előrejelzések szerint az olyan városok, mint Krakkó, Prága vagy akár Budapest is növekvő népszerűségnek örvendenek majd a következő évtizedekben. Az alpesi turizmus is várhatóan reneszánszát éli majd, mivel a forró tengerparti üdülőhelyek helyett a turisták a hűvösebb, magashegyi tájakat részesítik előnyben.
Magyarországon az éghajlatváltozás hatásai szintén érzékelhetőek a turizmusban. A Balaton és más vízparti célpontok iránti kereslet megmarad, de a forróság egyre több embert kényszerít arra, hogy hűvösebb időszakokat válasszon pihenésre. A természetközeli turizmus, például a bakonyi, mátrai vagy bükki túrák iránti kereslet is növekszik. Az elő- és utószezonban az aktív turizmus (kerékpározás, túrázás) egyre vonzóbbá válik, mivel az időjárás enyhébb és a forgalom is kisebb. Budapest, mint városi desztináció, szintén profitálhat a változó trendekből, különösen az elő- és utószezonban, amikor a hőmérséklet kellemesebb és a város kevésbé zsúfolt.
