Kívül tágasabb

Október 14-én indult rövid, de annál fontosabb útjára az olasz haditengerészet Libra nevű tengeri járőrhajója. Lampedusa szigetéről tartott az albániai Shëngjin kikötőjébe, fedélzetén illegális bevándorlók kis csoportjával, akiket az olasz kormány tervei szerint immár nem az ország területén szállásolnak el, hanem a határokon kívül, Albániában létesített táborokba telepítenek, ott várhatják meg kérelmük elbírálását, akik pedig nem jogosultak rá, a hazatoloncolást. A római belügyminisztérium közlése szerint az első fuvarba kizárólag férfiak kerültek be, akik biztonságos országból származnak. A Meloni-kormány ötlete azon az elgondoláson alapul, amit hazánk már idestova egy évtizede alkalmaz a tranzitzónák rendszerével: ne lépjenek be az ország területére a migránsok, mert az később problémákhoz vezet. Erre ébredtek rá mostanra az olaszok is, csakhogy nem várt helyről kaptak támadást.

Legalább elkezdődött

Olaszország két tábort állított fel Albániában, ezek összesen háromezer férőhelyesek.

– Szögesdróttal körbevett, zárt intézmények, a kapukon belül teljes mértékben olasz joghatóság van érvényben, eszerint járnak el a migránsok ügyében és tartják fenn a rendet. A táborok környékének a biztonságáért viszont már az albán rendőrség felel – magyarázza a Demokratának Párducz Árpád, a Migrációkutató Intézet kutatója.

Tegyük hozzá, maga a program első ránézésre nem váltja meg a világot. Egyrészt rendkívül költséges: Olaszország 650 millió eurót fizetett ezért Albániának, plusz ott a tengeri fuvarozás és a táborok üzemeltetése. Másrészt csak a nemzetközi vizeken kimentett migránsokat hozhatják ide, a védett csoportokat – gyerekek, családok, pszichés vagy fizikai betegségben szenvedők – azonnal olaszországi befogadóközpontba viszik. Tehát közel sem nyújt átfogó megoldást a problémákra, és azokra sem vonatkozik, akik lélekvesztőikkel már elérték az olasz felségvizeket, ezek az emberek szintén valamelyik olaszországi befogadóközpontba kerülnek.

A terv így is kiváltotta a migrációt támogató NGO-k tiltakozását: érvelésük szerint így hosszabb lesz a menedékjogi ügyek elbírálása.

Számunkra sem feltétlenül örvendetes hír, hogy az alapvetően tengeri útvonalon érkező illegális bevándorlókat áthelyezik a balkáni útvonal egyik tranzitországába, ahonnan könnyen eljuthatnak Magyarország déli határához is. Párducz Árpád ugyanakkor rámutat, ez az első fecske. Noha több európai országban is felmerült, hogy külső helyszínre kellene telepíteni a migránstáborokat, eddig kizárólag az olasz–albán megállapodás volt képes a megvalósítási fázisig eljutni.

A Migrációkutató Intézet kutatója arra is felhívja a figyelmet: legyen bármilyen költséges is a kezdeményezés, míg egy migráns ellátása napi 30-35 euróba kerül Olaszországban, akiket Albániába szállítanak, szerényebb összegekből el lehet látni.

– Évente, ha minden jól megy, 36 ezer migráns menedékkérelmét lehet itt feldolgozni, illetve hogyha elutasítják, akkor innen hazaszállítani őket a származási országukba. Ez nagyon sok kritikát kiváltott már mind a baloldalról mindkét országban, mind az NGO-k részéről. Az Albán Demokrata Párt még az alkotmánybíróságon is megtámadta magát a tervezetet, mivel szerintük ellentétes az albán alkotmánnyal, a testület viszont 5-4 arányban a kormánynak adott igazat, és helybenhagyta a megállapodást.

Közbelép a bíróság

Csakhogy már az első albániai fogadótáborba érkezett csoport ügyében jogi akadályok merültek fel. Egy római bíróság ugyanis úgy döntött, 12 olyan migránst kell visszaszállítani Olaszországba, akiknek kérelmét Albániában létesített központokban akarták elbírálni.

– Egyikükről kiderült, hogy elvileg beteg, egy másikról az, hogy kiskorú, a maradék 14-en pedig egyiptomi és bangladesi állampolgárnak mondják magukat, amelyek az olasz jogszabályok szerint nem biztonságos országok. Most viszont a Meloni-kormány kiharcolt egy jogszabályt, amivel módosították a biztonságos országok körét, 22-ről 19-re csökkentve, kikerült belőle több afrikai állam is, például Niger és Nigéria. Pontosan olyan országok, ahonnan a kivándorlók a közép-mediterrán útvonalon indulnak Európa felé – fejti ki Párducz Árpád.

A Meloni-kormány így tehát keresztülhúzhatta a bíróságok korábbi döntését az albániai táborokban elhelyezett migránsok szabadon engedéséről. A migráció és a menedékkérelmi eljárás szabályozását érintő kormányrendelet rögzítette, mely származási országokat tartják biztonságosnak. Míg eddig a külügyi és belügyi tárca határozott ebben a kérdésben, ám a minisztériumi rendelkezések nem voltak elegendők az olasz bíróságok értelmezése szerint, most már a kormány törvényerejű rendeletével nem tudnak vitatkozni.

A példa ragadós lehet

Korántsem Olaszország az első, ahol ilyen lépés felmerül. Nagy-Britanniában próbálkoztak meg elsőként a menedékkérők Ruandába szállításával, a terv végrehajtását az akadályozta meg, hogy a Munkáspárt leváltotta a konzervatívokat a parlamentben, illetve nemzetközi jogi aggályok is felmerültek. De más uniós országokban is születtek hasonló felvetések, többek között Dánia és Ausztria szintén Ruandába zsuppolná vissza az illegális bevándorlókat.

– Az albán miniszterelnök, Edi Rama is arról beszélt, több ország is megkereste már hazáját azzal a kéréssel, hogy migránsokat szállítanának hozzájuk, de a kormányfő leszögezte, hogy ilyen megállapodást csak Olaszországgal kötöttek, mással nem is terveznek – mutat rá Párducz Árpád. Úgy látja, az unióban fordul a szél, az ilyen kezdeményezések biztosan népszerűek lesznek, hiszen a jelenlegi rendszer nem működik. A tavalyi statisztikák szerint 484 ezer kiutasítási határozatot hoztak meg az Európai Unióban, ám ezeknek csupán a húsz százalékát sikerült végrehajtani. Márpedig a kutató szerint az embercsempész-hálózatok a közösségi médiában éppen azzal érvelnek – és a számok alapján jogosan –, hogy amennyiben megérkezel Európába, akkor nagy valószínűséggel tényleg ott is tudsz maradni.