Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita görögkatolikus kápolnát és közösségi házat szentel fel ma Kecskeméten. Az ünneplés hálaadó szent liturgiával, ezüstmisével folytatódik.A kecskeméti szervezőlelkészséget 2008-ban az akkor kinevezett püspök, Kocsis Fülöp alapította meg, és Feczák Lászlót kérte fel az ottani görögkatolikus hitélet erősítésére.

Fotó: MTI/Kovács Tamás, archív


    
A máriapócsi születésű Feczák László az MTI-nek elmondta: 1991-ben szentelték áldozópappá Nyíregyházán. Álmosdi, bagaméri és nagydobosi szolgálata után nevezték ki Kecskemétre, hogy a „szórványban élő görögkatolikusoknak jobb lelkipásztori ellátást tudjon biztosítani”.
    
Bács-Kiskun megyében Kecskemét mellett Baján, Hajóson, Kiskunfélegyházán és Nagykőrösön rendszeresek a görögkatolikus szentmisék, de a szervezőlelkész alkalmanként más településre is ellátogat szertartást tartani.
    
A magyar állam a tulajdonában lévő bajai kis szerb templomot és a kecskeméti Zimay László utcai ingatlant tavaly december 12-én adta át a hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegyének. Kecskeméten kápolnát és közösségi házat alakítottak ki, de az épületegyüttes jelentős felújításra szorul, amelyhez minden segítséget örömmel fogadnak – hangsúlyozta Feczák László.  
    
Az épület kulturális programok helyszíne is lesz, hamarosan például kiállítást rendeznek a tiszakécskei Rausz Szilveszter ikonfestő alkotásaiból.
    
A görögkatolikus kápolna és közösségi ház felszentelése után Feczák László az ezüstmiséjét a hajdúdorogi érsek-metropolitával mutatja be.  
    
Kecskeméten már az 1920-as népszámláláskor is kétszázhuszonhét ember vallotta magát görögkatolikusnak. Ez a létszám fokozatosan nőtt ugyan, de Kecskemét még így is a szórványpasztorációs városok közé tartozik. Kocsis Fülöp megyéspüspök azért döntött a kecskeméti egyházközség megalapításáról, hogy erősítse a görögkatolikus hitéletet. A megyében ma két-három ezerre tehető a görögkatolikusok száma.

MTI