300 éve született az amerikai könnyűlovasság magyar alapítója
Vitézi élet Karcagtól Charlestonig
A Kováts 300 év keretében Karcagtól, Washingtonon át Charlestonig zajlottak azok a megemlékezések, amelyek során Washingtonban emléktáblát avattak a háromszáz éve Karcagon született Fabriczy Kováts Mihály huszárezredesnek. A charlestoni ütközetben hősi halált halt katonatisztre a tengerentúlon az amerikai könnyűlovasság egyik megalapítójaként tekintenek. Személye mindmáig fontos alapköve a magyar diaszpóra identitásának.
A múlt magyar hőstettei előtt tisztelgő eseményen a Washington központjában működő Kossuth Ház falán, a Kossuth Lajos emléktábla mellé helyezték el a huszárezredest lóháton ábrázoló domborművet, Györfi Sándor karcagi szobrászművész alkotását.
Végh Sándor a washingtoni Kossuth Alapítvány elnöke a megemlékezésen kiemelte, hogy: „Az új dombormű szimbolikus erővel bír, hiszen emléket állít annak a tagadhatatlan történelmi ténynek, hogy a magyarok már Amerika születésénél is kiemelkedően fontos szerepet játszottak. Ha Kossuth volt az amerikai és magyar szabadság iránti vágy közös nevezője, akkor Fabriczy Kováts Mihály volt az amerikai-magyar kapcsolatok origója, az első és egyedüli magyar, aki George Washingtonnal találkozott.„
A karcagi születésű Fabriczy Kováts Mihály 1777-ben érkezett Bostonba, ahol barátjával, a lengyel emigráns Kazimierz Pulaski gróffal együtt az amerikai hadseregbe jelentkezett. Miután George Washington tábornok a kongresszus javaslatára kinevezte a pár száz emberből álló szabadcsapat, a Pulaski-légió ezredesének, kidolgozta az amerikai könnyűlovasság első szabályzatát, ezért a tengerentúlon Pulaski mellett az amerikai könnyűlovasság alapító atyjaként tekintenek rá. Kováts és Pulaski előbb New Jersey vidékén harcoltak, majd Karolina államba Charleston város védelmére vezényelték őket, ahol Kováts Mihály 1779-ben halálos puskalövést kapott a hatalmas túlerőt felvonultató brit egységek ellen indított támadás során, a szabadságért vívott harcban.
Vasvári Ödön református lelkész, az amerikai magyarság történetének kutatója – többek között Joseph Johnson orvos, egykori szemtanú visszaemlékezései alapján – így írt a charlestoni csatáról:
„…Az angoloknál 45 dragonyosból álló szakasz ment elől, élükön a híres Tawes kapitánnyal, utánuk egy lovascsapat Moncrief kapitány által vezetve, őket követte 400 skót Highlander-gyalogos Gardner őrnagy vezetése alatt, majd következtek az indiánok, végül egy újabb lovascsapat zárta le a sort. Az angolok hamar szétszórták a Pułaski-légiót. Kováts ezredes, aki Pułaski oldalán harcolt, lövést kapott, megsebesült, még a lován ült, amikor a kis sereg meghátrált, de erejét elveszítve lezuhant a rohanó lóról. Az angol csapat birtokba véve a területet, Kováts Mihály ezredest is már holtan találta, az angolok ott temették el, ahol találták…”
Charlestonban később emléktáblát, Washingtonban pedig szobrot emeltek a tiszteletére. 1955-ben az Amerikai Egyesült Államok szenátusa május 11-ét Kováts Mihály-emléknappá nyilvánította. 1978-ban, a korona visszaadásakor Budapesten Cyrus Vance amerikai külügyminiszter beszédében külön is kiemelte az ezredest, aki a magyar népet képviselte a függetlenségi háborúban.
Az 55 éves korában hősi halált halt magyar huszárezredes előtt tisztelgő emléktáblát idén októberben a szintén karcagi születésű Varga Mihály pénzügyminiszter avatta fel Washingtonban.
