Magyar biztos: Az új Európai Bizottság a bővítés bizottsága lesz
Az Európai Unió bővítése geopolitikai szempontból is nagyon fontos – szögezte le szerdán Brüsszelben az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az EU 2024-es bővítési csomagjának ismertetését követő sajtótájékoztatóján. Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos azt mondta: az új Európai Bizottság a bővítés bizottsága lesz.
Josep Borrell a sajtótájékoztatón aláhúzta: a bővítésnek érdemi alapúnak kell lennie, a középpontban a jogállamisággal.
„Az Európai Uniónak nemcsak nagyobbra kell nőnie, erősebbé is kell válnia” – fogalmazott.
Kijelentette: Oroszország egzisztenciális fenyegetést jelent Európára nézve, ezért az EU-s tagság egyben stratégiai választás is az érintett országok részéről. A húsz évvel ezelőtti bővítési kör során csatlakozó országok „társadalmi és gazdasági sikerükkel bizonyították, hogy a csatlakozás jelentette rövidtávú nehézségek hosszútávú megoldásokhoz vezettek” – mutatott rá az uniós főképviselő.
Várhelyi Olivér a sajtótájékoztatón kiemelte: a bővítés folyamata az új összetételű Európai Bizottság legfontosabb prioritása marad, az ötéves mandátumát hamarosan megkezdő brüsszeli végrehajtó testület a bővítés bizottsága lesz. Hangsúlyozta, az Európai Bizottság szakadatlan dolgozott, hogy a bővítés témaköre visszakerüljön az unió napirendjére, az ugyanis – mint aláhúzta – a geopolitikai események mellett az Európai Unió stratégiai érdeke is.
„Fenntartottuk a bővítés lendületét, és újabb eszközök bevezetésével megerősítettük a folyamatot” – fogalmazott a magyar uniós biztos.
Az uniós bizottság új módszertan bevezetésével visszahozta a bővítési folyamat korábban elveszett hitelességét. Az Európai Bizottság hamarosan kezdődő mandátuma során a bővítés valósággá válhat – jelentette ki a magyar uniós biztos.
Az uniós bizottság jelentése szerint a bővítés továbbra is érdemeken alapuló folyamat marad, az előrehaladás az egyes partnerországok által elvégzett feladatok teljesítésétől függ. A demokrácia, a jogállamiság és az alapvető értékek továbbra is az EU bővítési politikájának sarokkövei maradnak – szögezték le.
A jelentés szerint Montenegró teljesítette a jogállamiság szavatolására meghatározott kritériumokat, az igazságszolgáltatás terén ugyanakkor további előrelépésre van szükség. Szerbia teljesítette a versenyképesség és gazdasági növekedésről szóló fejezetek megnyitásához szükséges kritériumokat. Belgrádnak fel kell gyorsítania a szükséges reformok átfogó végrehajtására irányuló munkát, különös tekintettel a jogállamiságra, valamint a civil társadalom és a média számára valóban kedvező környezet biztosítására. Hiteles erőfeszítéseket kell tennie továbbá a dezinformáció és az információk külföldi manipulálásának felszámolására is – írták.
Albániával kapcsolatban kulcsfontosságúnak nevezték, hogy az illetékes nemzeti hatóságok tovább fokozzák az EU-orientált reformok elfogadásának ütemét, különösen a jogállamiság terén. Fontos továbbá a bűnüldözés, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni hatékony küzdelem terén elért eredmények megszilárdítása, valamint a médiaszabadságot, a tulajdonjogot és a kisebbségek jogait érintő szabályok mielőbbi elfogadása – írták.
Észak-Macedónia esetében azt közölték: az országnak továbbra is teljesítenie a reformok végrehajtását, különösen az igazságszolgáltatás, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén. Meg kell erősíteni az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat – emelték ki.
Bosznia-Hercegovina kézzelfogható eredményeket ért el a többi között a migrációkezelés, az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodás, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségéről, a pénzmosás elleni küzdelemről és az összeférhetetlenségről szóló jogszabályok elfogadása terén. Emlékeztettek, márciusban az Európai Tanács úgy határozott, hogy az EU megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával.
Koszovó esetében – mely 2022 decemberében nyújtotta be az EU-tagság iránti kérelmét – az Európai Bizottság azt írta: készen áll arra, hogy véleményt készítsen az ország tagsági kérelméről, amint azt az Európai Unió Tanácsa kéri. Pristina részéről előrelépés történt a szervezett bűnözés elleni küzdelemben terén, és javult az üzleti környezet, azonban fokozni szükséges a jogállamiság és a közigazgatás megerősítése, valamint a szólásszabadság védelme érdekében kifejtett erőfeszítéseket – írták.
„A csatlakozási tárgyalások megkezdése fontos elismerése volt Ukrajna reformok elfogadása terén kifejtett erőfeszítéseinek” – fogalmaztak a jelentéstevők, majd úgy folytatták: „feltéve, hogy Ukrajna teljesíti az összes feltételt, az Európai Bizottság várakozással tekint a tárgyalások mielőbbi, 2025-ös megkezdése elé”.
Közölték: a csatlakozási tárgyalások megkezdése szintén fontos lépés volt Moldova reformfolyamatainak támogatása érdekében is. A tárgyalások annak ellenére megkezdődhettek, hogy az ország orosz beavatkozással és az Ukrajna elleni háború hatásaival szembesül – írták.
A szöveg szerint noha 2023 decemberében az Európai Tanács tagjelölt státuszt adott Georgiának, az uniós csatlakozási folyamat leállt a tbiliszi kormány 2024 tavasza óta tett lépései miatt. A hétvégén tartott parlamenti választásokon tapasztaltak pedig megerősítik az átfogó választási reform szükségességét – emelték ki.
Törökországgal kapcsolatban az uniós bizottság jelentése emlékeztetett: noha az ország az Európai Unió kulcsfontosságú partnere, a csatlakozási tárgyalások 2018 óta megrekedtek. „Továbbra is komoly aggodalmak vetődnek fel az alapvető jogok és a jogállamiság, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének területén” – fogalmaztak.
Most az Európai Unió Tanácsának feladata, hogy az ajánlások alapján döntést hozzon a bővítési folyamat következő lépéseiről – tájékoztattak.
