Felépítettek egy mesterséges intelligencia által koordinált digitális kórházat, amely teledermatológiai szolgáltatást kínál. Honnan jött az ötlet, hogy informatikai cégként ezen a speciális területen próbálnak szerencsét?

Hirdetés

A koronavírus-járvány alatt azt láttuk, hogy nagyon hosszú várakozási listák vannak egész Európában, többek között a bőrgyógyászatokon is. Pedig itthon még meglehetősen kényelmes a rendszer, ugyanis nem kell háziorvosi beutalót kérni az állami bőrgyógyászatokra szemben több Nyugat-európai országgal, vagy Amerikával és Kanadával, ahol erre szükség van, és itt bizony nem ritkán 3-6 hónapba is beletelik, mire a beteg eljut a bőrgyógyászhoz. A fejlesztésünk egy valós, mindennapi problémára ad választ.  

Ma már a mesterséges intelligencia regényt ír, képet alkot, még el is beszélget velünk. Mennyire volt nehéz feladat kihozni belőle, hogy orvosi diagnózisokat készítsen?

Nem volt egyszerű. A mesterséges intelligenciának eleve rengeteg adatra van szüksége, az orvosi felhasználásnál pedig nem elég, hogy mondjuk van sok képünk, ezeket fel is kell címkézni, ahhoz viszont orvosok kellenek, akiknek egybehangzik a diagnózisa. A világ 20 legelterjedtebb bőrbetegségéről beszélünk, ez nem is olyan nehéz feladat, csakhogy nekünk van 700 kórképünk, minden egyes lézióosztályban legyen 1000-2000 kép, ami elég időigényes munkafolyamat volt. A rendszer közel 2,5 millió képenlett betanítva, amely lefedi az ismert dermatológiai problémák több mint 90 százalékát, összességében minden fertőzéses autoimmun betegséget és egyéb elváltozásokat, beleértve a Lyme-kórt képes azonosítani.

Korábban írtuk

Próbálkoztak már mások is ilyen orvosi megoldásokkal?

Korábban is működtek ilyen-olyan  anyajegyellenőrző applikációk, de az nem jók semmire. Az a diagnózis, amit  orvos nem látott, használhatatlan. Emellett sok cég próbálkozik egyébként a miénkhez hasonló fejlesztésekkel, de még nem jutottak el arra a szintre, hogy mindent le tudjanak fedni, félmegoldásokat nem lehet bevezetni a piacra, Mi már kutatásfejlesztési  megállapodást kötöttünk a Semmelweis Egyetemmel, le vagyunk szerződve az orvosokkal, folyamatos tréningeket tartunk nekik. A világ legfejlettebb képfelismerő szoftverét használjuk, úgy van kialakítva a digitális kórház elejétől a végéig, hogy az orvosnak a legjobban a kezére álljon. Emellett azokban az országokban, ahol már működünk, Spanyolországban, Szlovákiában, és Magyarországon, az e-recept felírásig bezárólag minden egy motorháztető alatt történik, így az orvosnak nem kell az adminisztrációval foglalkoznia.

A legnagyobb kihívás éppen az volt, hogy egy olyan rendszert építsünk, ami technológiailag a legmagasabb színvonalú, de az orvos azt szereti használni, és nemcsak egyszer, vagy naponta fél órát, hanem folyamatosan nagyüzemben. Ezt sikerült elérnünk.

A virtuális klinika akár az orvoshiányra is megoldás lehet, de vajon mennyire lehet hatékony segítség, hiszen a “gép” az elődiagnosztikát végzi csupán, a végső diagnózist minden esetben szakorvosnak kell jóváhagynia?

A küldetésünk az, hogy az orvosi kapacitást növeljük, anélkül, hogy a létszámukat növelni kellene, és ezt sikerült is megvalósítani. Már most is annyira megsokszoroztuk a fennálló orvosi kapacitásokat, hogy a tesztidőszak alatt közel 50 ezer órányi időt spóroltunk meg mind a betegeknek, mind az orvosoknak. Egy átlagos orvos óránként átlag 40 esetet tud ellátni az MI segítségével, enélkül 3-4 eset férne bele 60 percbe. 2030-ra a világon hiányozni fog körülbelül 10 millió egészségügyi dolgozó. Tehát az egészségügyben jelenlévő adminisztratív és egyéb eljárásbeli hatékonytalanságokat csökkentve nagy eredményeket lehet elérni.

Őszintén szólva nem fogadtam volna rá nagy összegben, hogy a világ első ilyen horderejű fejlesztése éppen Magyarországon fog megszületni…

Ezt sokan mondják, de ha jobban megnézzük, hazánk nagyon is jól áll az egészségügyi innovációk terén, itt van például az EESZT, ami európai viszonylatban is kiugró színvonalú alkalmazás. Sőt azért is indultunk itt el, mert az egészségügyben egy óriási előretörési lehetőség kínálkozott, ahol több év innovációt lehetett nagyon gyorsan megugrani. Korábban mi is azt hittük egyébként, hogy biztos mindenhol van ilyen, de ha körbenézünk a kontinensen, akkor még e-recept az talán van, csak használni még nem tudják. Németországban naponta 22 ezerszer annyi fizikai, rendes papíralapú receptet írnak, mint egész évben e-receptet, miközben nálunk már nem is nagyon vannak papír alapú receptek.

Hogy fogadták mindezt a betegek? Nincs egy kis tartás bennük, amiatt, hogy azért itt egy mesterséges intelligencia végzi az elővizsgálatokat?

– Hát biztosan van olyan, aki tart ettől, de összességében azt láttuk, hogy szinte végtelen az igény. Tehát az az igazság, hogy akkora a hiány. Annyival kényelmesebb így eljutni bőrgyógyászhoz, hogy ez legyőzi a félelmeket. És tegyük hozzá, hogy Magyarország jól el van látva bőrgyógyászokkal, Nyugat-Európában sem tragikus helyzet, de hogyha globálisan nézzük, Ázsiában,  Észak – Amerikában, Latin – Amerikában ez egy hiányszakma.

Mennyibe kerül egy ilyen virtuális vizsgálat?

10 ezer forint.

Merre szeretne a cég terjeszkedni a jövőben?

Spanyolországban már ott vagyunk, ott a legnagyobb biztosítóval dolgozunk együtt, illetve lesz egy, a teljes Európai Unió területén elérhető szolgáltatásunk júliustól. Emellett a régió néhány nagy piacán, így Németországban, meg Franciaországban a helyi jelenlétet is ki fogunk alakítani, most éppen a a mexikói piac nyitásán dolgozunk. Alapvetően egy globális multit építünk.