Hirdetés

A kormányfő emlékeztetett arra, már az év elején azt mondta: a nyugati világban egész más erőviszonyok lesznek 2024 végére.

Ez így is lett, mert az európai parlamenti választások eredményeként létrejött a Patrióták képviselőcsoport, megjelent egy olyan, új erő Európában, amely várakozásai szerint hamarosan többségi erő lesz. Megfordul a szél Amerikában is: demokraták mennek, republikánusok jönnek, ismét Donald Trump lesz az elnök – értékelt.

Hozzátette: ez azt jelenti, hogy nyugaton az év végére többségben lesznek a békepárti politikai erők.

Ma háborúpárti többség van a nyugati világban, az amerikai választás után békepárti lesz. Migrációpárti politika van ma a nyugati világban, az amerikai választás végére az európai Patriótákkal együtt egy migrációt felszámolni akaró nyugati többség lesz – jelezte.

Ma genderügyben is – a hagyományos család szétrombolása és ezeknek az új együttélési formáknak a propagálása szempontjából is – genderpárti világ van a nyugati féltekén, ez meg fog változni jövő keddtől, és a Patrióták és Donald Trump együtt egy hagyományos családvédő politikát fognak folytatni – közölte Orbán Viktor.

A miniszterelnök szavai szerint az európaiakon múlik, hol lesz Európa helye. „Most a hokedlin ülünk, a sarokban”, amíg az amerikaiak és az oroszok tárgyalnak – nehezményezte, majd az EPC-csúcsra utalva hozzáfűzte: össze kell magunkat kapnunk, ezt kell elvégeznünk Budapesten.

Kitért arra is, hogy az amerikai elnökválasztás során nem látja szorosnak a versenyt, ezért abban hisz, hogy az Egyesült Államokban békepárti elnök lesz.

„Ha az történik, amire számítunk, és Amerika békepárti lesz, akkor Európa nem maradhat háborúpárti.”

Kiemelte: ennek a háborúnak a terhét, amibe az európai intézmények vezetői belevitték Európát, Európa egyedül nem tudja viselni. Ha az amerikaiak a békére váltanak, akkor nekünk is alkalmazkodnunk kell, ezt fogjuk megbeszélni Budapesten – mondta.

Felidézte: egy héttel ezelőtt a keleti világnak volt egy csúcstalálkozója Kazanyban, ahol a BRICS-nek nevezett országok (Kína, Oroszország, India, Brazília, Dél-Afrika) gyűltek össze, kibővülve további államokkal. Húsz évvel ezelőtt ez nem lett volna komoly hír, de most már ezek az országok a világ gazdasági teljesítményének nagyobb részét adják, mint a nyugati világgazdaság – jegyezte meg.

Korábban írtuk

Összejöttek a keletiek, és eldöntötték, hogy mit csinálnak, jövő héten Magyarországon pedig összejönnek a nyugatiak. Budapesten lesz jövő héten a nyugati világ csúcstalálkozója, 45-47 állam- és kormányfő érkezik a magyar fővárosba – közölte.

Szerinte ez lesz Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseménye, melyre nemcsak az uniós vezetők, például a németek, franciák, hollandok érkeznek, hanem itt lesznek az unión kívüliek, azaz az angolok, a törökök, a kaukázusiak meg az észak- és nyugat-balkániak is.

Elmondása szerint a csúcstalálkozón két dologgal kell foglalkozni: két nappal korábban megtörténik az amerikai elnökválasztás, meg kell továbbá fordítani a hanyatlóban lévő európai versenyképességet.

Budapestre várják Mario Draghi volt olasz miniszterelnököt, az Európai Központi Bank korábbi elnökét is, aki nemrég nagy tanulmányt írt az EU versenyképességéről, ezt is megtárgyalják majd – közölte.

2025-ben növekedés várható

Orbán Viktor a friss gazdasági adatokat értékelve kijelentette, az ipari termeléssel nincsen semmi baj Magyarországon, kereskedelmi problémák vannak, ezért van szükség a gazdasági semlegesség politikájára.

Elmondta, a világ legmodernebb autógyárai dolgoznak Magyarországon, a repülőgépiparhoz is gyárt az ország alkatrészeket, a hadiiparnak óriási kapacitásai jöttek létre, az elektronikában és informatikában pedig mindig is erős volt Magyarország, tehát „a magyar iparral nincs semmi baj”.

Úgy értékelt, Magyarország az ipari termelés szempontjából „fantasztikus színvonalat ért el” az elmúlt 14 évben, hatalmas minőségi és mennyiségi fejlesztés történt. „A gyáraink modernek, a vezetők nagy része most már magyar, még a külföldi cégeknél is és fantasztikus munkásaink vannak, akik ezeket a gyárakat a világ legmagasabb színvonalán működtetik” – fogalmazott.

Hozzátette: a probléma a kereskedelemmel van, el kellene adni ezeket a termékeket, a világpiacon viszont baj van, az országhoz legközelebb eső európai piacon pedig különösen.

Nem azért gyárt Magyarország kevesebbet, mert nincs jó gyára, munkása, technológiai színvonala, hanem azért, mert kicsi rá a kereslet. A világgazdaság ilyen, hullámik, de ez változni fog, és ezekre a termékekre, különösen az elektromos autókra, akkumulátorokra óriási szükség lesz a világgazdaságban – mondta.

A kormányfő közölte, a mostani visszaesés után a következő évben intenzív növekedés lesz, 3,5 százalék, mert hatalmas gyárak kezdenek el termelni Magyarországon. Megjegyezte, ha pechje lesz az országnak, akkor éppen hullámvölgyben lesz a kereskedelem és hiába termelne, nem tudja eladni.

Kifejtette, arra számítanak, hogy jövőre beindul a BMW-gyár, a nagy akkumulátorgyárak, a kínai elektromosautó-gyártás Szeged környékén. Ezek olyan ipari kapacitások, amelyek ha elkezdenek termelni, mind hozzájárulnak a növekedéshez, és mivel egy évvel ezelőtt még nem voltak, „meg is fogják húzni ’24-hez képest a ’25-ös évet” – mondta.

A kormányfő lát arra esélyt, hogy a világgazdaság „kicsit kiegyenesedik”, és Európa is javulhat, így a kereskedelmi problémák is megoldódnak.
Orbán Viktor azt mondta, ez a helyzet is felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországnak gazdasági semlegességre van szüksége, mert ha termékeit nem veszik meg nyugaton, „akkor vegyék meg keleten”. Fontos, hogy nekünk ne csak a világgazdaság egyik fele, hanem másik fele is a kliensünk legyen, mert egyébként a nagyon magas, világszínvonalú termékeinket nem fogjuk tudni eladni – mutatott rá.

A miniszterelnök kitért arra, hogy új elnöke van a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, vele mindenképpen fel kell venni a kapcsolatot, mert a kormány legfontosabb gazdasági partnere a gazdaság növekedése, a bérek, a munkahelyek, a szakképzés szempontjából a kamara.

Az elmúlt 14 év jelentős gazdasági eredményeinek nagy része az iparkamarához tartozik – közölte, megjegyezve, Parragh László volt elnökkel kiváló együttműködésük volt és köszönettel tartozik neki. Ezt a jó kapcsolatot az új vezetővel is szeretné fenntartani – jegyezte meg.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy a kormány nem akar beleszólni a bértárgyalásokba, a gazdaságban dolgozóknak kell erről megállapodnia. Zajlanak a bértárgyalások, és „én azt szeretném, ha nemcsak egyetlen évre állapodnának meg, hanem minél hosszabb távra, legalább három évre és akkor van egy kiszámítható, tervezhető bérnövekedés” – fogalmazott.

Munkáshitel és lakhatás

A miniszterelnök a munkáshitelről szólva kiemelte: Magyarország eljutott oda, hogy nemcsak a tanuló, hanem a dolgozó fiatalokat is „meg tudja támasztani”.

Jelezte: régóta készült a munkáshitel bevezetésére, mert mindig volt egy hiányérzete, hogy ugyan a diákhitellel támogatják az egyetemistákat, de „mi van a többiekkel”, mi van „a melós fiatal csávókkal”.

A miniszterelnök rámutatott: „ez nem egyszerű történet”, mert a hitelt munkához is kell kötni, hiszen „nyilván nem akarjuk a lustákat támogatni”. A többség azonban dolgozni akar, szakmát tanul, és a szakmáját használni akarja.

A fiatalokat lakhatási nehézségek gyötrik, a párkapcsolatok is mintha később jönnének létre, és később születnek a gyerekek.

Nehéz önálló életet elkezdeni, a munkáshitel ezért arra szolgál, hogy a 17 és 25 év közötti dolgozó fiatalok egy egyszeri életkezdési lehetőséghez jussanak – közölte.

Ez egy 4 millió forintos – a kormány szándéka szerint – gyakorlatilag kamatmentes hitel. A hitel 10 évig fut, és ha a fiatal gyereket vállal közben, akkor az első gyerek után 2 évig fel lehet függeszteni a törlesztést, két gyerek után újabb két évig felfüggeszthető és a felét elengedik, három gyerek után pedig az egész tartozást elengedik.

A hitellel tehát teljes életkép rajzolódik ki az ember elé: össze van kapcsolva a munka, a család, a gyerek.

Demján Sándor-program

Orbán Viktor beszélt a kisvállalkozókat segítő Demján Sándor-programról is.

Mint mondta: az elmúlt 14 év fejlődése megerősítette a nagyvállalkozásokat, most már nemcsak Mol és OTP van, mint korábban, hanem nagyon erős a Richter, erősek az építőipari vállalatok, az informatikai cégek. Tehát van egy, „bajnokok klubja, amelyben azok a nagy cégek vannak, amelyek nemcsak itthon, hanem a nemzetközi térben is megállják a helyüket” – fogalmazott.

Megítélése szerint a középvállalatok is „jó pályán vannak”. Esetükben az a feladat, hogy ők is ki tudjanak lépni a nemzetközi térbe. 2010-ben nagyjából 3000 középvállalat volt jelen a külföldi piacokon, most 15-16 ezer.

A kisebb vállalkozások azonban – ahogy mindenhol a világon, Magyarországon is – nehezen boldogulnak. Ezért a Demján Sándor-program ezeket a vállalkozásokat célozza meg, abban segítve őket, hogy tőkéhez jussanak. Aki jelentkezik a programra, annak a cégébe az állam egy betéti kölcsönnel beszáll, és így hirtelen meg lehet növelni a cég méretét, kitágítva a lehetőségeit.

Orbán Viktor jelezte: részben kiírták, részben hamarosan ki fogják írni az európai uniós pályázatokat is. Szemben a rémhírekkel, amelyek arról szólnak, hogy nincs pénz, 12 milliárd euró, vagyis „4800 milliárd forint áll a számlánkon, és várja, hogy a vállalkozók ezeket a pénzeket értelmes fejlesztésekre elvigyék”.

A kis- és középvállalkozások tehát támogatáshoz és pályázati lehetőséghez fognak jutni a következő időszakban – összegzett, kiemelve, hogy a következő évi 3-3,5 százalékos növekedés karaktere az lesz, hogy a kkv-k nemcsak nézik, ahogy nőnek a nagy cégek, hanem ők is részesévé válnak a növekedésnek.