Hoppál Péter a nemzeti gyásznapon, a Pesti Srácok internetes portál és az OIKOSZ Alapítvány által rendezett, Halhatatlanok napja című eseményen 1956-ot a mindenkori magyar szabadság látleleteként jellemezte, és felidézte, hogy november negyedikét a kollaboránsok átmeneti tündöklése, valamint „gyász és szenny” követte.

Hirdetés

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyar hősiesség legújabb kori története, az elesett, a kivégzett, a bebörtönzött és megnyomorított áldozatok hőseink és példaképeink – tette hozzá.

Hoppál Péter azt mondta, a megemlékezés a magyar nemzet legújabb kori hőseinek szabadságért vállalt példaértékű, elévülhetetlen helytállására hívja fel a figyelmet.

Kitért arra, a forradalom után a „magyarok fejére ültetett új hatalom” erőt nyert, terrort vezényelt és bábállamot hozott létre. A hatalom vezetői közül Kádár Jánost, Apró Antalt és Biszku Bélát külön is megemlítve felidézte, hogy a számonkérés, a jogi elégtétel mindannyiukat elkerülte.

Korábban írtuk

„Terrorral és vérrel, külföldi segítséggel szereztek hatalmat, mert júdáspénzért kiárusították a nemzeti szuverenitást, hóhérai lettek a hős magyar szabadságharcosoknak”

– fogalmazott.

Kiemelte: ez arra figyelmeztet hogy ma is fel kell ismernünk, kik az igazi hazafiak és kik a haza elárulói. A 68. évfordulón, a Halhatatlanok napján azon kell elgondolkodnunk, hogy a liberális, globalista, woke, cancel culture ideológia hurrikánerejű zajában hogyan tudja a nemzeti szuverenista csendes többség megtartani a ’48-as márciusi ifjak és az ’56-os pesti srácok identitását – mondta.

Hoppál Péter az Orbán Viktor által 2002-ben életre hívott polgári körökhöz hasonló szerveződés létrehozásának megfontolását szorgalmazta.

Mező Gábor kutató – Horn Gyulára utalva – örömét fejezte ki, hogy már nincs elnevezve Budapesten sétány egy „pufajkásról”, és azt hangsúlyozta, hogy a rendszerváltást követő évtizedekben fájdalmasan keveset lehetett hallani az 1956-os forradalom valódi, tiszta lelkű hőseiről, az ő emlékükről.

Sohasem voltunk Kádár népe; Pákh Tibor, Matuska Márton és Krassó György nemzete vagyunk – hangoztatta.

Kiss Igor, a délvidéki vörös terror kutatója és Szerda Balázs történész, délvidéki magyar politikus az 1956-os megtorlás és az 1944-45-ös délvidéki vérengzés között vont párhuzamot, illetve méltatták a forradalom két ismert délvidéki mártírja, Rajki Márton és Sörös Imre emlékét.

Kiss Igor kiemelte, amit az elmúlt években Orbán Viktor és Alekszandar Vucic tett a magyar-szerb kapcsolatok javítása terén, az csak a történelmi német-francia megbékéléshez hasonlítható.

Varga János, egykori Corvin közi szabadságharcos szerint ’56 történelméből nem szabad sem elvenni, sem ahhoz semmi olyat hozzátenni, ami valótlan és könnyedén cáfolható.

Zétényi Zsolt, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke szerint a kegyetlen megtorlás mutatta meg a kommunizmus igazi lényegét, és felidézte, hogy 1991-ben ezen a napon fogadták el Magyarországon a kommunista rendszerek bukása utáni első kelet-közép-európai igazságtételi törvényt.

Szilágyi Ákos, az 56 Lángja Alapítvány alapítója szerint Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke „egy valós hadüzenettel” állt ki október 23-án.

Stefka István újságíró arra emlékeztetett, hogy a hazájukat fegyverrel védők legnagyobb részét a kommunista hatalom a megtorlások során köztörvényes bűnözőnek nyilvánította és gyilkosságért ítélte el.

A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap támogatásával megtartott rendezvényen megemlékeztek az október 17-én elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárról, aki a tavalyi megemlékezés fő szónoka volt.