Minden, amit tudni kell az elnökválasztásról: így dől el, ki lesz az USA új vezetője
Az Egyesült Államok történelmi jelentőségű döntés előtt áll, amely a világpolitikát alapjaiban határozza meg az elkövetkező évekre. November 5-én, kedden várhatóan több mint 160 millió választópolgár adja le szavazatát az amerikai elnökválasztás során.
A megmérettetésen a republikánus Donald Trump korábbi elnök, valamint a demokrata Kamala Harris indult. Ha utóbbi nyer, ő lehet az Egyesült Államok első női elnöke. A tét nem csupán a világ legnagyobb gazdaságának és katonai szuperhatalmának vezetése és jövőbeli iránya: az eredménynek szeizmikus hatásai lesznek az egész világon, az ukrajnai és közel-keleti háborúktól kezdve a Kínával való növekvő feszültségig, valamint a kereskedelmi rivalizálásig – fejti ki cikkében a Világgazdaság.
Fej-fej mellett áll a két jelölt
A 2024-es verseny az egyik legdrámaibb az amerikai elnökválasztások történetében. Nyáron a szenilitásra erősen hajlamos Joe Biden elnök katasztrofálisan szerepelt a Trump elleni televíziós vitán, ami végül oda vezetett, hogy alig több mint három hónappal a voksolás előtt visszalépni kényszerült, a jelöltséget pedig Kamala Harris vette át. A republikánusoknál sem volt nyugodt a kampány, Donald Trump csak hajszál híján úszott meg egy merényletkísérletet, amelyet nem sokkal később követett egy másik is.
A jelenlegi közvélemény-kutatások szerint a két jelölt fej-fej mellett áll. Ha a voksoláskor szoros eredmény jön ki, borítékolható, hogy az elnökválasztást követő napokban mindkét fél kegyetlen jogi csatát folytat majd a számára kedvező eredményért.
Közvetve választják meg az elnököt
Minden amerikai választópolgár leadhatja szavazatát az elnökválasztásig, de az eredményt nem az dönti el, hogy ki nyeri el a legtöbb támogatót országszerte. Ehelyett az Egyesült Államok mind az 50 államában és Washington D.C.-ben saját versenyt rendeznek.
Az állami szintű szavazások eredményei bekerülnek az „elektori kollégiumnak” nevezett országos rendszerbe – itt dől el a végeredmény.
Minden államnak meghatározott számú elektori kollégiumi szavazata van, és néhány kivételtől eltekintve az a jelölt, aki az egyes államokban a szavazatok többségét megszerzi, megkapja az adott állam összes elektori kollégiumi szavazatát. Ha például Trump nyeri a legtöbb szavazatot Pennsylvaniában, akkor megkapja az állam mind a 19 elektori kollégiumi szavazatát. Összesen 538 elektori kollégium szavazat van. Azt a jelöltet választják elnökké, aki ezeknek a szavazatoknak a többségét – 270-et, vagy annál többet – megszerzi.
Hét állam ingadozik a két nagy párt között
Az Egyesült Államokban a legtöbb államban egyértelmű, hogy a republikánus vagy a demokrata jelöltet részesítik előnyben – ez viszonylag ritkán változik. Van viszont hét állam, amely ingadozik a két nagy párt között, ezeket nevezik ingadozó, vagy csatatérállamnak. Ezeknek az államoknak a megnyerése kulcsfontosságú az elnökválasztás szempontjából.
Ezek az államok részben az északi és keleti, hanyatló ipari központoknál helyezkednek el, az úgynevezett rozsdaövezetbe tartoznak: Michigan, Pennsylvania és Wisconsin. Biden 2020-ban mindhármat megnyerte.
2020-ban több napba telt, mire a fő hírmédiumok Bident hozták ki győztesnek az exit pollok után, ez azonban még messze nem a hivatalos végeredmény, a Trump-csapat jogi kifogásai hetekig folytatódtak. A legvitatottabb választást 2000-ben rendezték, a voksolást követően a patthelyzet egy hónapig tartott, a vita azon ment, hogy ki nyerte Florida államot. Végül a Legfelsőbb Bíróság végül George W. Bush javára döntött.
Érdekes szerepet játszanak a folyamatban a tévécsatornák
Az államokon belül az egyes megyék eredményeit azután hirdetik ki, ahogy azokat a szavazóhelyiségek lezárását követő órákban megszámolják. A legfontosabb előrejelző körzetek és megyék közé tartozik a wisconsini Door megye és a pennsylvaniai Northampton megye, mindkettőre jellemző, hogy az ottani végeredmény hagyományosan megegyezik a végső eredménnyel.
Érdekes szerepet játszanak a folyamatban a tévécsatornák, illetve az Associated Press hírügynökség. A média versenyez a győztesek kihirdetésében – ez persze távolról sem hivatalos eredmény –, az egyes államokban akkor nevezik meg a győzteseket, amikor úgy ítélik meg, hogy elegendő eredményt kaptak a választási körzetekből. Aztán amikor már biztosak benne, a médiahálózatok végül az összesített győztest is megnevezik.
Mivel óriási reputációs kockázatot jelent, ha tévednek – és ha a verseny olyan szoros lesz, mint amilyet a felmérések előre jeleznek –, eltarthat egy darabig, amíg bárki elég bátor lesz ahhoz, hogy kimondja a győztest.
A további részletekről a Világgazdaság oldalán olvashatnak.
