Vége az amerikai hegemóniának, jön az Eurázsia-korszak
Az EU lemaradt, Magyarország azonban profitál Kína barátságából
A magyar-kínai kapcsolatok 75 évét vitatták meg az Eurázsia Kerekasztalon, amelynek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) adott otthont kedden este.
Az Eurázsia Központ, a Milton Friedman Egyetem, a Magyar-Kínai Fiatalok Baráti Egyesülete és a PPKE közös rendezvényén Salát Gergely, a PPKE BTK Kína Tanszékének vezetője, Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója és Horváth Marcell, a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója beszélgettek, Szatmári Péter, a Milton Friedman Egyetem rektorhelyettesének moderálása mellett.
Horváth Levente és Salát Gergely a magyar-kínai kapcsolatok kezdeteiről, valamint arról is beszéltek, hogy 1949 októberében hazánk elsők közt vette fel a kapcsolatot az új Kínával, a Kínai Népköztársasággal. A huszadik század első feléből és az 1949 óta eltelt 75 évből is felidéztek több izgalmas történetet a két ország kapcsolatából, szó esett olyan, Kínában nagy tiszteletnek örvendő magyarokról, mint Hudec László, Számwald Gyula vagy Bernardine Szold. Horváth Marcell az elmúlt évtizedek eseményeivel kapcsolatban kiemelte, hogy az ázsiai országok jobban jöttek ki a 2008-as válságból, mint a nyugatiak, ami fontos tanulságul szolgált Magyarország számára is, és hozzájárult ahhoz, hogy a magyar kormány a gazdasági kapcsolatok diverzifikációja érdekében 2010 után meghirdette a keleti nyitás politikáját.
Az ötszázéves atlanti korszakot és az amerikai hegemóniát egy új, multipoláris világrend váltja
– hangsúlyozta Horváth Levente, és rámutatott: az ázsiai országok egyre nagyobb szerepet játszanak a világgazdaságban, és egyre nagyobb a befolyása az olyan új, nem nyugati együttműködéseknek is, mint a BRICS vagy a Sanghaji Együttműködés Szervezete (SCO). Az Eurázsia Központ igazgatója figyelmeztetett, ahhoz, hogy Magyarország jól tudja pozícionálni magát az új világrendben, meg kell ismernie annak legfontosabb szereplőit és azok gondolkodásmódját. Az októberi BRICS-csúccsal kapcsolatban elmondta, a BRICS meglátása szerint egy reformcsomag, a résztvevők meg akarják reformálni a nemzetközi rendet, hogy az igazságosabban tükrözze a globális Dél felemelkedő országainak erőviszonyait.
Salát Gergely a BRICS-csúcstalálkozóval és Kína szövetségépítési törekvéseivel kapcsolatban kiemelte, hogy míg az elmúlt harminc évet egy „unipoláris pillanatnak” tekinthetjük, ahol az Egyesült Államok diktált, Kína nem a hegemón szerepét akarja átvenni, hanem a multipoláris világrend kiépítésén dolgozik.
Horváth Marcell szerint Magyarországnak találkozási ponttá kell válnia a keleti és nyugati megoldások között, erős jegybanki támogatással közös gondolkodási hálót kell kialakítani. Hozzátette, ennek részeként vonzzák be Magyarországra a kínai kereskedelmi bankokat is.
Az EU-kínai kapcsolat témájában Salát Gergely rámutatott, hogy Európa pont azokban a technológiákban van lemaradva, amelyek a jövőt meghatározó területekhez, a zöld és digitális átálláshoz szükségesek. Hozzátette, mindemellett az Egyesült Államok is nagy hatással van az EU Kína-politikájára. Salát Gergely megjegyezte, bár egyre többen felismerték a valós helyzetet, az uniós politikai elit „még mindig úgy beszél Kínáról és Kínával, mintha 2002 lenne”. Horváth Levente ezzel kapcsolatban azt mondta, Pekingben úgy látják, hogy az unió Kína-politikáját Amerikában írják.
A kerekasztal-beszélgetésen két új kiadványt mutattak be, a Horváth Levente szerkesztésében megjelent, neves Kína-kutatónak felvonultató A magyar-kínai diplomácia 75 éve című tanulmánykötetet, valamint Horváth Levente és Horváth Marcell A magyar-kínai pénzügyi kapcsolatok 75. évfordulója című munkáját.
