A magyar agrárkormányzat megtesz mindent a hazai mezőgazdaság fejlődése érdekében
A magyar agrárkormányzat megtesz mindent annak érdekében, hogy a hazai mezőgazdaság tovább fejlődjön azon az úton, amelyen 2010-ben elindult – hangoztatta az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Szegeden, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) által indított online petícióról tartott sajtótájékoztatón.A petíciót annak érdekében indították, hogy az Európai Bizottság ne vegye el a gazdáktól a területalapú támogatásokat.
Farkas Sándor a rendezvényen rámutatott: Magyarország agrárország, és a magyar mezőgazdaság stratégiai ágazata a nemzetgazdaságnak. A kormány 2010 óta számtalan olyan törvényt módosított és alkotott meg, amely a magyar agráriumnak lehetőséget teremt. Az agrártársadalom az elmúlt nehéz időszakban és az aszály ellenére is biztonságos mennyiségű és minőségű élelmiszert tudott előállítani – tette hozzá az államtitkár.
Kiemelte: az Európai Bizottság tervezete ezt veszélyeztetné, és jelentős mértékben meghatározná az elkövetkező időszak lehetőségeit.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy 2023-ban a magyar mezőgazdaság termelékenysége az ötödik legjobb eredményt mutatta az összes uniós ország közül. Farkas Sándor azt mondta, a kormány azért valósítja meg 2021 óta a rendszerváltás utáni legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési programot, hogy ezen az eredményen tovább javítson.
Kifejtette: tavaly 667 milliárd forint értékben valósultak meg fejlesztések az agráriumban, az elmúlt három évben 400 milliárd forintot költött a kormány az állattartó telepek, valamint több mint 100 milliárd forintot a kertészeti ágazat fejlesztésére.
Elmondása szerint az agrárkormányzat részéről számtalan támogatás áll rendelkezésre, amit kihasználtak és ki is fognak használni a gazdák. Ezek a fejlesztések nemcsak árut, hanem munkahelyeket teremtenek, és a vidéki ember megbecsülését is jelentik – fűzte hozzá.
Farkas Sándor felhívta a figyelmet: azért is kell a petícióhoz csatlakozni, mert nem csak az agráriumról van szó, hanem az egész fogyasztói társadalomról, illetve fontos cél az, hogy a támogatások megmaradjanak.
Jakab István, a Magosz elnöke, az Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottság tervezete „kifejezetten gazdaellenes, és a gazdákon keresztül kifejezetten fogyasztóellenes tervezet.”
Elmondta, azért indították el a petíciót, hogy felhívják mindenki figyelmét arra, hogy egy gazdaellenes program formálódik Brüsszelben, amit ha megvalósítanak, akkor „agrárskanzenné válik Európa”.
Ha a gazdákat ellehetetlenítik, akkor megszűnik az élelmiszerbiztonság és az élelmiszer-szuverenitás, „ezért mondjuk azt, hogy el a kezekkel a gazdáktól, el a kezekkel a gazdák támogatásától” – hangsúlyozta Jakab István.
Papp Zsolt György, a NAK elnöke elmondta, Brüsszel egy objektív területalapú támogatási rendszert akar lecserélni egy bonyolultabb, jövedelemalapú rendszerre, amiben nem tudna mindenki úgy támogatást kapni, ahogyan eddig.
Hozzátette: Magyarországon több mint 162 ezer családi gazdálkodó, őstermelő vagy mezőgazdasági szervezet veszi igénybe évente a területalapú támogatást, összesen csaknem 500 milliárd forint értékben.
Szólt arról, hogy a pályázatoknak köszönhetően meg tudott újulni a magyar agrárium. Ezt folytatni kell, és a fiataloknak lehetőséget kell teremteni – mondta. „Szeretnénk megőrizni az agrártámogatásokat, az állattenyésztést és a magyar mezőgazdaságot” – szögezte le a NAK elnöke.
Szél István, a NAK és a Magosz Csongrád-Csanád vármegyei elnöke azt mondta, az elmúlt három évben rossz eredményeket ért el a magyar gazdaság, és a brüsszeli tervezet sem segít ezen, hanem „sötét jövőt jósol”. A dokumentumot katasztrófának és elfogadhatatlannak nevezte.
