Új aranykor vagy sötét jövő? Így ébredezett Amerika Donald Trump sima győzelme után
USA – Egy dologban van egyetértés: ez egy elképesztő politikai visszatérés
Donald Trump a rendkívül szoros versenyt ígérő előrejelzésekhez képest meglepően sima győzelmet aratott az elnökválasztáson. A republikánus tábor ünnepel, a demokraták fanyalognak, van, aki a választókat hibáztatja, mások a választási rendszert dobnák a kukába. A Demokrata amerikai sajtószemléjéből kiderül, hogyan kezdték el feldolgozni az eredményt a politikailag végletekig megosztott országban.Trump — aki a 45. volt és hamarosan a 47. elnök lesz — Pennsylvania államban aratott győzelmével magabiztosan lépte át az Elektori Kollégium 270 szavazatos küszöbét. Ez egyike azoknak a „kék fal” államoknak, amelyeket 2016-ban megnyert, és ahol intenzíven kampányolt – írja a Breitbart. A portál választási elemzése szerint Kamala Harris alelnök erősen szerepelt a női szavazók körében. Ugyanakkor gyengébben teljesített a városi és a fiatal választók körében, akiket mozgósítania kellett volna, hogy megállítsa a nagyvárosokon kívül terjedő republikánus hullámot.
„Szerda kora reggel még számolták a szavazatokat, és több államban még órák, napok vagy akár hetek is eltelhetnek a végleges eredmények megismeréséig. A Kongresszus irányításáért folytatott küzdelem még nem dőlt el: a republikánusok megszerezték a Szenátus irányítását, de a Képviselőház irányítása még függőben van, várva a szoros kaliforniai kongresszusi verseny eredményeit – írja a hírportál, ám azt is megjegyzi, sokkal előbb született eredmény, mint ahogy azt a legtöbb elemző várta, kivéve a Breitbart News főszerkesztőjét, Alex Marlow-t, aki november 3-án a Breitbart News vasárnapi műsorában azt mondta, hogy Trump akár olyan jól teljesíthet, hogy a végső eredmények már kedd este megérkezhetnek.
JD Vance szenátor (R-OH) 40 évesen lép az alelnöki posztra, ezzel ő lesz az Egyesült Államok történetének harmadik legfiatalabb alelnöke. Sikere a Breitbart szerint azt jelzi, hogy a „Make America Great Again” (MAGA) mozgalom évtizedekig életben maradhat.
„Trump győzelmével befejezte, ami kétségtelenül az amerikai történelem legnagyobb politikai visszatérésének tekinthető. Cleveland elnök is egy mélyen megosztott országot vezetett a polgárháború után. Trump azonban többszörös vádemelésekkel, két merényletkísérlettel, cenzúrával a közösségi médiában, nyílt médiaelfogultsággal és még az ügyvédei megfélemlítésére irányuló kísérletekkel is szembenézett” – írja a portál elemzője, hozzátéve, Harris kampánya azon az elképzelésen alapult, hogy ő képviseli a „vezetők új generációját” mint az első fekete, női és indiai alelnök. Nagy mértékben támaszkodott az abortuszjog kérdésére, de kevés egyéb politikai ajánlatot tett a választóknak.
„Nem Harris volt eredetileg a jelölt, csak akkor vállalta a jelölést, amikor Joe Biden elnök kénytelen volt kilépni a kampányból egy gyenge vitaszereplés után júniusban, ami megingatta a demokraták bizalmát mentális állóképességében. Harris soha nem nyert egyetlen előválasztási szavazatot sem. Most ő a második női jelölt, aki nem jutott el a célhoz” – húzza alá az elemzés.
A bizonytalanság korszakával riogatnak
“Donald Trump visszatért a hatalomba, és ezzel a bizonytalanság új korszakát indította el. Bevándorlókkal kapcsolatos félelmekre és gazdasági aggodalmakra építve győzte le Kamala Harris alelnököt. Győzelme az izolacionizmus, az átfogó vámok és a leszámolások korszakának kezdetét jelezte” – sopánkodik a New York Times.
Donald J. Trump az amerikai status quo szétzúzásának ígéretével nyerte meg a második elnöki ciklusát szerdán, túlélve egy büntetőítéletet, vádemeléseket, egy merénylő golyóját, hogy hihetetlen módon visszatérjen a hatalomba – írja a liberális lap, kénytelen kelletlen megjegyezve, Trump győzelme egy elképesztő politikai visszatérés csúcspontját jelenti. Egy olyan emberét, akit azzal vádoltak, hogy meg akarta dönteni a legutóbbi választást, de aki a gazdasággal és az illegális bevándorlással kapcsolatos frusztrációkat és félelmeket kiaknázva legyőzte Kamala Harris alelnököt.
„A mélyen megosztott nemzet választói támogatták Trumpot, aki azt ígérte, hogy szinte bármilyen eszközzel lezárja a déli határt, hogy 19. századi stílusú vámokkal élénkíti a gazdaságot és helyreállítja az amerikai gyártást, valamint hogy visszavonulást vezet a nemzetközi konfliktusoktól és bonyodalmaktól” – szögezi le a New York Times csalódott publicistája, aki úgy látja, az ország nagyjából felének Trump felemelkedése sötét jövőt vetít előre. Az amerikai demokrácia jövője a cikk szerint most egy olyan ember kezében van, aki nyíltan beszélt a jogállamiság aláásásáról. Trump közreműködött a 2021-es Capitolium elleni támadásban, politikai ellenfeleinek börtönbe juttatását helyezte kilátásba, és egykori munkatársai is fasisztának bélyegezték. De támogatói számára Trump provokációi inkább előnyökké, mint hátrányokká váltak.
Nem a mi jelöltünk nyert? Elnyomó a választási rendszer
Az MSNBC felháborodott műsorvezetője, Lawrence O’Donnell kedden, a választási tudósítása során kijelentette, hogy az Elektori Kollégium a választói elnyomás egy formája.
O’Donnell így fogalmazott: „Szeretnék bocsánatot kérni azoktól az államoktól, amelyeket nem említettünk. (Értsd: azok a kisebb, kevesebb elektort delegáló államok, amelyek a választási tudósításban rendre kimaradnak a reflektorfényből a nagyobb figyelmet kapó államokkal szemben, például Floridával, Pennsylvaniával, vagy Michigannel szemben – a szerk.) Ez nem a mi hibánk, hanem az alapító atyáké; ők döntöttek erről az Elektori Kollégiumnak nevezett dologról. Érdekes módon, a világ egyetlen más országa sem másolta le ezt a modellt. Emiatt az elnökválasztások során, különösen ilyen éjszakákon, sokan joggal érezhetik úgy, hogy senkit sem érdekel a szavazatuk. Az Elektori Kollégium problémája a 21. században nagyobb kihívás elé állít minket, mint valaha.” Hogy miért éppen most hozakodott elő a derék műsorvezető az elektori rendszert érintő aggályaival, az értheteten, és a műsorból sem derült ki, tekintve, hogy 2016-al szemben Donald Trump ezúttal nem csak az elektorok szavazatainak köszönhetően költözhet be a Fehér Házba, hiszen a „popular vote”-okból is neki sikerült többet begyűjtenie, azaz pusztán a szavazattöbbséget nézve is ő nyerte volna a választást.