Hétköznapi emberek lázadása

Donald Trump történelmi győzelmét még sokáig emlegetni fogjuk, mivel ez volt az első amerikai választás, amelyen elvérzett a legacy media (régi média) és a vele szövetkezett hagyományos közvélemény-kutató cégek. Sok jelből már a nyáron látszott, hogy elsöprő Trump-diadalnak nézünk elébe ősszel, ám a közvélemény-kutatók egyöntetűen mást sugalltak, és az utolsó pillanatig fej fej melletti szoros küzdelmet jósoltak – talán ezzel próbálták befolyásolni a végeredményt. Ám a régi recept nem működött. A fogadóirodák megbízhatóbbnak bizonyultak, mint a közvélemény-kutatók, hiszen ezek 65 százalékban Trump győzelmét jósolták.

A demokraták olyannyira nem tudtak semmilyen elképzelést felmutatni vagy választ adni az amerikaiakat égető kérdésekre, mint például a migráció vagy a gazdasági nehézségek, hogy végül óriási piros hullám söpört végig az országon. Bebizonyosodott, hogy a Demokrata Párt, a fősodrú média és általában a liberális elit elszakadt a valóságtól, és ez a választási eredményeken is meglátszik: Kamala Harris Washington, D. C.-ben, vagyis a fellegvárban 90,4 százalékkal győzött, ellenben Wyomingban, az ultravidéki államban 72,3 százalékkal nyert Donald Trump. E két szélső érték jelzi a legjobban, hogy mi határozta meg az amerikai választásokat: nem az elvont fogalmak mibenlétéről szóló vita, nem a „gyűlöletbeszéd” elleni szigorúbb fellépés követelése vagy a „privilegizált” fehér népesség hibáztatása, netalán a transzjogok, hanem az infláció, a mindennapi élet gondjai és egy ember, aki megígérte, hogy visszahozza az amerikai álmot.

A podcastkirály

„Le kell menni kutyába! Légy a kutyák királya” – énekli Hobo, ám dalának amerikai változata úgy hangozna, hogy „le kell ülni podcastba!”. Donald Trump arról beszélt egy interjúban, hogy megkérdezte a 18 éves fiát, Baront, milyen médiumba menjen el, ha a fiatalokhoz akar szólni. Fia pedig azt válaszolta, hogy menjen el Joe Roganhez, hiszen mindenki őt hallgatja. Joe Rogan a podcastosok királya: a Spotifyon 14,5 millió feliratkozója van (a következő leghallgatottabb csatorna a TED Talks Daily, ötmillióval). Rogant több tízmillióan követik az egyéb felületein is, Donald Trumppal készített 3 órás nagyinterjúját pedig már 45 millióan nézték meg YouTube-on annak ellenére, hogy a kampányhajrában a YouTube próbálta elrejteni a beszélgetést: ha a rákerestünk arra, hogy „Rogan Trump-interjú”, egyszerűen más videók jelentek meg.

Nos, Rogan hallgatóinak 56 százaléka 18–34, 37 százalékuk pedig 35–54 év közötti, és a többségük férfi; az amerikai politológusok szerint az előbbi réteget lehet a legnehezebben elérni és rávenni arra, hogy szavazzon. Trump e háromórás beszélgetésben nemcsak állta a sarat, de sokakat megnyert közvetlenségével, egy empatikusabb oldalát mutathatta meg. A Rogan-jelenség pedig azért működött, mert a podcast hőse nem republikánus: hippi szülők nevelték, magát inkább liberálisnak mondta és nyolc éve Bernie Sandersre szavazott. Rogan meginterjúvolta J. D. Vance alelnökjelöltet és Elon Musk vállalkozót is, a kampányhajrában pedig bejelentette, hogy Trumpot támogatja, és ez sokat nyomott a latban.

Emellett Trump több egyéb podcastműsorba is elment, de a Rogan-féle volt a legfontosabb. Kamala Harris is leült beszélgetni pár barátibb podcastműsorba, ám nem tudta meghaladni a tízmilliós nézettséget – ami ebben a mezőnyben gyenge teljesítmény. Az új média hatása a választási adatokban is visszatükröződik: a főiskolát nem végzett fiatal fehér férfiak körében Trump 56 százalékot szerzett, Harris 40-et, ráadásul több fiatal nő szavazott Trumpra, mint a múltkori választáson – annak ellenére, hogy Harrisék azt hitték, az abortusz tematizálásval „feldühödött nők” tömegeit győzheti meg, hogy rá szavazzanak.

A Trump-győzelem egyik első tanulsága az, hogy immár a podcastek és az új médiumok is eldönthetnek egy választást. Az alternatív média legyőzte a hagyományos médiát (CNN, NBC, ABC és a többi), akik teljesen mást mondtak az univerzumról, mint amit az emberek a mindennapokban tapasztaltak és a podcasteken hallgattak. Amikor Trump a Madison Square Gardenen megtartotta a nagy kampányzáró rendezvényét, amelyen tengernyien voltak, a CNN Trump beszéde helyett a gyérebb helyeket mutogatta, majd elmondták, hogy ez egy „rasszista” és „náci” gyűlés, miközben a színpadon egy fekete opera-énekesnő énekelt, J. D. Vance, egy igazi „hillbilly” („hegylakó”, „hegyi paraszt”, „mucsai”) politikus beszélt, az első sorban egy holokauszt-túlélő és egy indiai–amerikai üzletember ült, a színpadon pedig ott ugrált maga az amerikai álom: Elon Musk…

X-emberek

„Csillag születik, Elon” – mondta Trump a mar-a-lagói birtokán, majd megköszönte a világ leggazdagabb emberének, hogy két kemény héten át kampányolt neki Pennsylvaniában, a legfontosabb csatatérállamban – amit Trump végül 50,6 százalékkal megnyert, Harris pedig 48,5 százalékot szerzett itt. A Tesla részvényei a múlt héten 15 százalékot emelkedtek, ami nagyjából 15 milliárd dollárral növelte Musk vagyonát, és a hírek szerint valamilyen formában részt fog venni a kormányzati munkában, „költségcsökkentési” miniszterként emlegetik. Azt hihetnénk, hogy a világ leggazdagabb embere főleg pénzzel támogatta Trump kampányát – és becslések szerint valóban 132 millió dollárt adományozott Trumpnak és más republikánusoknak az általa alapított America PAC-on (politikai akcióbizottság) keresztül –, de Musk más szerepe ennél is fontosabb volt.

Az egészet azzal kezdte, hogy két évvel ezelőtt ledöfte a világháló cenzúrasárkányát: Musk rájött, hogy nem médiát, hanem internetes platformot kell birtokolni. Ezért 2022-ben 44 milliárd dollárért megvásárolta a Twittert és megígérte, hogy felszabadítja a cenzúra zsarnoksága, a tartalom elfogult moderálása alól. Mindezt meg is tette, elbocsátotta a dezinformációért felelős alkalmazottakat, és több mint 62 ezer felfüggesztett fiókot állított vissza. Így visszaengedte az X-re átkeresztelt felületre Trump exelnököt is, aki a Twitteren hagyományosan nagyon erős volt, 2021-es letiltásáig ugyanis 88,7 millióan követték.

Manapság Elon Musknak van a legtöbb követője az X-en, 200 milliónyian figyelik, és jól tudjuk, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze, pontosabban az algoritmusa… De vajon manapság ezen állhat vagy bukhat egy választás? Lényegében igen. Elon Musk október elején egy X-posztjában arra buzdította a pennsylvaniai és arizonai lakosokat, hogy regisztráljanak a szavazásra, és mellékelte is a szavazói regisztrációhoz vezető linket; az elemzési adatok szerint körülbelül 30 millióan látták a regisztrációra buzdító bejegyzéseit, és egymillióan kattintottak a linkekre, végül Trump „csak” 147 ezer szavazattal előzte meg az ellenfelét. Elon Musk október 5-én állt ki Trump mellé a butleri gyűlésén Nyugat-Pennsylvaniában – ez jelképes gesztus volt, hiszen itt követték el az első Trump elleni merényletet is; és Musk is elment Joe Rogan műsorába, előadásokat tartott, szavazásra buzdította az embereket. Nemcsak a pénze beszélt, hanem maga is kampánytalpassá vált.

De miért állt Elon Musk Trump mellé? Régebben inkább baloldalinak tartotta magát, a SpaceX 2008 óta több mint 19 milliárd dollárt kapott a szövetségi kormányzattal kötött szerződésekből, többek között a NASA-tól, az amerikai légierőtől és a Space Force-tól. Musk jobbratolódását annak tulajdonítják, hogy a koronavírus idején elrendelték a Tesla-üzemek bezárását, de 2020-ban újra megnyitotta gyárát a kaliforniai Fremontban, és kijelentette, hogy azt sem bánja, ha ezért letartóztatják. Emellett Jordan Petersonnak adott interjújában arról is beszélt, hogy „becsapták”, hogy aláírja a fia hormonális kezelését, amely a nemváltást szolgálta. Ebben a műsorban hirdetett Musk keresztes hadjáratot a „woke vírus” ellen.

Azzal is borsot tört a demokraták orra alá, hogy a SpaceX ingyenes Starlink-internetet ajánlott fel az idei hurrikánok károsultjainak, akik az év végéig így térítésmentesen férhetnek hozzá a világhálóhoz. A Biden-kormány 750 dolláros segélyét csak interneten keresztül lehetett kérelmezni, ráadásul úgy, hogy közben sok megyében még e cikk írásakor sincsen áram. Musk nagyon fontos emberré válhat az amerikai adminisztrációban, és elmondása szerint amikor megérdeklődte, hogy hány szövetségi kormányzati intézmény van, a föderális bürokraták nem tudtak pontos számot mondani, csak annyit, hogy 450-500 között lehet a számuk. Musk ezt racionalizálni szeretné, levezényelne egy bürokráciacsökkentést, miáltal kétmilliárd dollárt spórolna meg az államnak.

Pro people

Julia Roberts hollywoodi színésznő egy demokrata reklámban arra buzdította az amerikai nőket, hogy hazudjanak a férjüknek, és titokban szavazzanak a demokratákra. Végül a fehér nők 52 százaléka Trumpra szavazott. Hollywood legnagyobb sztárjai álltak ki Kamala Harris mellett, de ez a jól bevált kampányeszköz manapság már nem működik: Musk, a feltaláló, aki embert akar vinni a Marsra, sokkal izgalmasabb személyiség, sokkal pozitívabb jövőképet ígér, mint a levitézlett celebek. A választási adatokból pedig világosan látszik, hogy a munkásréteg ezen a választáson Trumphoz pártolt.

– Pontosan úgy, mint anno Ronald Reagenhez a 80-as években. Akkor sem értették, hogyan választhatják meg elnöknek azt, aki szétverte a szakszervezeteiket. Hát úgy, hogy ezerszer különb, mint demokrata ellenfele. A hétköznapi emberek lázadtak fel a demokrata establishment ellen, ez protestszavazás volt. Az amerikaiak megelégelték a woke ideológiát és azokat a szólamokat, hogy ők mind rasszisták, a férfiak mérgezők, az amerikai kultúra pedig a feketék kirablására épül. Meddig akarja vajon egy társadalom ezt hallgatni? – tette fel a költői kérdést Glant Tibor történész, amerikanista.

A szakértő csodálkozva nézte, hogy a demokrata Mark Cuban milliárdos üzletember azzal kritizálta Trumpot, nincsenek körülötte erős, határozott nők. Ehhez képest Trump 2016-os kampányát Kellyanne Conway irányította, ő volt az első nő, aki győztes elnöki kampányt vezetett, a mostanit pedig Susie Wiles.

– Infláció, migrációs nyomás, a bűnözés elharapódzása – ezt a választást a belső ügyek döntötték el, ahogyan mindig is történt. Egy hawaii őslakosnak vagy alaszkai amerikainak vajon mennyire fontos Gáza? A közhangulat Trumpnak kedvezett, hiszen egy októberi felmérés szerint a választók 74 százaléka úgy véli, rossz irányba mentek a dolgok az országban. Minden felmérésben a gazdaság, az infláció, a határok és a közbiztonság kérdése volt a vezető ok, a demokraták egyszerűen nem arról beszéltek, ami az embereket érdekelte.

Ellenben a republikánusok igen. Ráadásul ha kisebbségi arc kellett, ott termett a színpadon Vivek Ramaswami gyógyszeripari vállalkozó, ha demokrata, akkor Robert F. Kennedy, ha katona és nő, akkor Tulsi Gabbard tartalékos katonatiszt, őrnagy, aki 2021-ig Hawaii demokrata kongresszusi képviselője volt, majd Kamala Harris ellenfele az előválasztáson.

– Kell-e magyarázni, hogy mit jelent, ha ő is otthagyja a demokratákat? – kérdi Glant Tibor.

A legnagyobb figyelmeztetés pedig a legendás John Kennedy unokaöccsének átpártolása volt, mert ha Amerikában van royalty, azaz „nemesség”, akkor a Kenedy család a legnemesebb közöttük. Hatalmas felsülést okozott a demokratáknak, hogy egy Kennedy a republikánus kampányt támogatta.

Donald Trump megdolgozott ezért az eredményért és tanult a hibáiból, hiszen 2020-ban rájött, hogy egyedül nem tud választást nyerni, ezért professzionális kampánycsapatot szervezett, akiknek jobbnál jobb és figyelemfelkeltőbb ötleteik támadtak: például kukásautóba ültették Trumpot, kukásruhában, miután Biden „szemétnek” nevezte Trump szavazóit, vagy beállt egy McDonald’sba rendeléseket kiadni. Trump csapatában mindenkinek megvolt a feladata, hogy kihez, milyen választói réteghez beszéljen, úgy volt megkomponálva a kampány, hogy egyszerre szóltak teljesen eltérő rétegekből álló közönséghez – ezzel szemben a demokraták a hagyományos, ideológiára épített kampányt csinálták, egyféle típusú szavazóhoz intézték üzeneteiket.

A történész szerint nem szabad lebecsülni Kamala Harris eredményét, mivel jelenleg 70 millió szavazónál tart, és máris meghaladta Barack Obama 2008-as 69,5 millióját (Hillary Clinton 65,8 milliót szerzett 2016-ban, Biden pedig a sokat vitatott 2020-as kampányban 81,2 milliót). A demokraták egyszerűen rosszul kormányoztak, és noha idén csökkent az infláció, az árak ezt nem követték. Például New Yorkban a Trump-kormányzás időszakában 15 dollárba került egy hajnyírás, manapság inkább 30-ba. A Biden-adminisztráció még a demokrata kormányzók haragját is kivívta azzal, hogy rosszul kezelték a déli határhelyzetet, és amikor a kampány során többször szóba kerültek a venezuelai bűnbandák, amelyek szabályosan megsarcolják egyes lakónegyedek lakosságát, a demokraták ezt egyszerűen letagadták. A valóságot azonban nem érdemes tagadni.

Ami pedig a galaktikus távlatokat illeti: Elon Musk ősszel bejelentette, hogy a SpaceX 2028-ban tervezi elindítani űrhajósokkal az első marsi küldetését. Ha ez megvalósul, Trump ciklusának végére az emberiség bolygóközi fajjá válik.