Molnár Zsolt: 1956-ban nem a jó oldalon állt Horn Gyula, de...
A kistelepülések helyzetéről, a Horn Gyula sétány elnevezéséről és az uniós forrásokról is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlés ülésén.
Molnár Zsolt (MSZP) a Magyar Állandó Értekezlet közelgő ülése kapcsán arra kérte a kormányt, hogy fejezze be azt a szelektálást, amellyel eldönti, kik a jó és kik a rossz magyarok. Hozzátette: a Horn Gyula sétány elnevezése elleni támadás Horn Gyula emlékének megcsúfolása és az önkormányzatiság semmibe vétele.
Nem kérdés, hogy 1956-ban nem a jó oldalon állt Horn Gyula, ám az egész életműve arról is szólt, hogy az itt állomásozó szovjet csapatok jelenléte mellett átvágta a határkerítést, és előkészítette Magyarország NATO-, valamint európai uniós tagságát – hangsúlyozta. Arra kérte a kormányt, hogy Horn Gyuláról lehessen sétányt elnevezni.
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára válaszában felidézte, hogy éppen a baloldal politikusai tettek különbséget számos alkalommal magyarok és magyarok között. Emlékeztetett arra is, hogy az önkormányzati törvény szerint közterület nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett.
A Fővárosi Közgyűlés, amikor két éve a Horn Gyula sétány elnevezéséről döntött, nem kérte ki a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását, ezzel jogsértően járt el. Ezért a kormányhivatal felhívta a fővárost ennek a mulasztásnak a teljesítésére, amit az elmulasztott. A bíróság néhány hónapja úgy döntött, hogy a főváros jogsértően járt el, így most a Fővárosi Közgyűlés előtt van a kérdés – közölte.
