Zsigmond Barna Pál: A klímavédelmet nem szabad szembeállítani a versenyképességgel

Zsigmond Barna Pál újságíróknak elmondta: Magyarország arra törekszik, hogy megteremtse az egyensúlyt a környezetvédelem és a versenyképesség, illetve az ipar között. Kiemelte: a klíma védelme nem lehet oka annak, hogy az európaiak többet fizessenek az energiáért, mint mások, az európai cégek pedig nem mehetnek csődbe.

Az Európai Politikai Közösség múlt héten Budapesten rendezett csúcstalálkozójára kitérve elmondta, több áttörést sikerült elérni az eseményen, a többi között az illegális migráció megállítása terén is.

Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy Magyarország továbbra is igényt tart a határőrizetre fordított, eddig kétmilliárd euróra rúgó költségei megtérítésére, és emlékeztetett arra, hogy „a határvédelem Magyarország egyik kötelessége is a schengeni rendszerben az uniós szerződések alapján”.

„Látható, hogy ha bejutnak az illegális migránsok Európába, komoly biztonsági kockázatot jelentenek” – szögezte le az államtitkár.

„Magyarország büntetést kap a határok védelméért, miközben például Lengyelország is kerítést épít” – tette hozzá.

Elmondta: immár egyetértés van a tagállamok között a határvédelem és a hatékony kiutasítási rendszer fontosságát illetően, illetve abban is, hogy a segítséget elsősorban a kibocsátó országokba kell vinni.

Aláhúzta, hogy a budapesti csúcstalálkozón lehetőség nyílt az ügyben Törökországgal is egyeztetni, amelyet kulcsállamnak nevezett a migráció megfékezése tekintetében.

Figyelmeztetett továbbá arra, hogy a migránsokat nem csupán embercsempészek szállítják Európába, hanem egyes országok az EU-tagállamok ellen folytatott hibrid hadviselésre is felhasználják őket.

„Mindkét esetben az Európai Unió biztonsága sérül” – szögezte le, hozzátéve: „ha megvan a politikai akarat, akkor meg lehet védeni a határokat, ki lehet utasítani az illegális migránsokat, és Európát ismételten a jólét és a biztonság földjévé lehet tenni”.

Románia és Bulgária teljes jogú schengeni tagságára kitérve Zsigmond Barna Pál hangsúlyozta: mindkét ország teljesítette az ehhez szükséges feltételeket, és reményét fejezte ki, hogy Bukarest és Szófia még az év vége előtt az övezet teljes jogú tagja lesz.

Az EU nyugat-balkáni bővítését szintén a magyar elnökség kiemelt prioritásának nevezte, hozzátéve, hogy e téren mind a magyar elnökség, mind pedig a magyar kormány álláspontja a térségbeli államok csatlakozásának felgyorsítása.

Az európai védelmi ipar ügyében az államtitkár rámutatott arra, hogy míg Európa korábban az Egyesült Államokra számított a védelmet illetően, mostanra kialakult az európai egység a védelmi kiadások és fejlesztések szükségessége tekintetében.