Otthon melege

Az Eurostat nemrég tette közzé legfrissebb, 2022-es évre szóló adatait a lakásukat megfelelően kifűteni nem tudók arányáról. Szalai Piroska, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársa, a Fővárosi Közgyűlés Fidesz-frakciójának tagja az adatok ismertetése során lapunknak elmondta,

2010-ben a magyar lakossági energiaár az Európai Unió átlagának 90 százalékán állt, míg a rezsicsökkentésnek köszönhetően 2023-ra az uniós átlag 40 százalékára esett vissza.

Kedvező magyar adatok

Hozzátette, míg 2010-ben a magyar lakosság 12,2 százaléka volt annak kitéve, hogy anyagi okokból nem tudta kifűteni a lakását, arányuk 2019-re folyamatos csökkenés mellett 4,2 százalékra esett vissza.

– 2022-ben jelentősen megemelkedtek a kőolaj- és gázárak a világpiacon, ami az elektromos energia árát is érintette. Emiatt módosítani kellett a 2014 óta kitűnően működő magyar rezsicsökkentési programot. 2022 végén már nálunk is megjelent az infláció, amely akkor az Európai Unióban már jelen volt. Ebben az időszakban Magyarországon kissé emelkedett azok aránya, akik nem tudták kifűteni lakásukat: a 2019-es 4,2 százalékról 2022-re 7,2 százalékra nőtt ez a mutató, azonban még mindig elmaradtunk az Európai Unió átlagától, amely ebben az időszakban 10,6 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy

az EU-ban minden tizedik ember anyagi okok miatt nem tudta megfelelően fűteni lakását, míg Magyarországon százból csupán hét ember szembesült ezzel a problémával

– mondta Szalai Piroska. Felhívta a figyelmet arra, hogy a KSH előzetes adatai szerint 2023-ban folytatódott a csökkenés (6.8 százalék) és az előrejelzések szerint az arány visszatérhet a korábbi szintekre, vagy akár tovább csökkenhet.

Regionális különbségek

Hozzátette, a legmagasabb arányokat a déli országokban mutatták ki, mint például Portugália, Spanyolország, Bulgária, Görögország és Románia, de Franciaországban is jelentősen meghaladja az európai átlagot azok aránya, akiknek a lakásuk ki fűtése problémát okozott. Ha nem országszinten vizsgáljuk a mutatót, hanem regionálisan, látható, hogy

Budapesten az országos 7,2 százalékhoz képest kedvezőbb az arány; a magyar fővárosban csak 4,8 százalék azok aránya, akik nem tudják megfelelően fűteni lakásaikat.

Az adatokból az is kiderül, hogy a közép-dunántúli régióban ez az arány 1,8 százalék, míg a nyugat-dunántúli régióban 2,1 százalék. Észak-Magyarország az egyetlen hazai régió, ahol a probléma mértéke 10 százalék fölötti, tehát meghaladja az Európai Unió átlagát. Szalai Piroska szerint a magyar régiók eredményei a rezsicsökkentést igazolják, amelynek köszönhetően a lakossági energiaárak az EU átlagának 40 százalékán vannak.

Az Eurostat régiós adatai még érdekesebb képet mutatnak, ha a magyar fővárost összevetjük európai városokkal. A lakásukat kifűteni nem tudók aránya Bukarestben 12,5 százalék, Berlinben 8,2 százalék, Prágában 6,6 százalék, Párizsban 10,6 százalék, Madridban 19,4 százalék, Rómában 10,2 százalék, Lisszabonban 18,9 százalék, Szófiában 22,8 százalék, Athénban 20,9 százalék míg Budapesten csak 4,8 százalék.

Az adatok az európai uniós módszertannak megfelelő gyűjtését a nemzeti statisztikai hivatalok végzik. Az Európai Unió előírása szerint egységes módszertannal kell mérni annak érdekében, hogy az adatok abszolút mértékben összehasonlíthatóak legyenek.

Folytatódik a rezsicsökkentés

Szalai Piroska emlékeztetett, a Fidesz-frakció a Fővárosi Közgyűlés októberi ülésén előterjesztést nyújtott be, hogy a közgyűlés foglaljon állást a rezsicsökkentés fenntartása mellett, és terjessze ki a jelenleg alacsony összegű, csak nyugdíjasoknak szóló és kevesek által igénybe vett fővárosi rezsi támogatást. Emellett javaslatot tett egy szélesebb körű támogatási csomag kidolgozására. Az előterjesztést kizárólag a Fidesz képviselői támogatták, míg a Tisza és a DK politikusai ellenezték, így azt nem fogadták el. Szalai Piroska szerint a rezsicsökkentési program kulcsszerepet játszik abban, hogy Magyarországon alacsonyabb legyen azok aránya, akik nem tudják megfelelően kifűteni otthonaikat. Ezért is tartja fontosnak, hogy a héten Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a parlamentnek a következő évi költségvetés tervezetét, amely szerint a kormány továbbra is fenntartja a már bizonyítottan hatékony magyar rezsicsökkentést.