Az államtitkár az uniós magyar elnökséget képviselve, a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) költségvetési vitáját követő sajtótájékoztatón elmondta: a megállapodás által nagyon fontos problémákra, kihívásokra találtak megoldást, így biztosítani lehet az unió versenyképességét növelő programok finanszírozását.

Hirdetés

A megállapodásnak köszönhetően a Közép- és Kelet-Európában és Spanyolországban tapasztalt pusztító árvizek utáni helyreállítást is lehet finanszírozni, megtartva ugyanakkor a költségvetési óvatosság elvét, ami azt jelenti, hogy jövőre az uniós költségvetésben rugalmasan lehet eljárni„

– tette hozzá. Kiemelte: a tanács álláspontját egyhangú szavazással fogadták el, mind a 27 tagállam támogatását megkapták. ”Fontosnak tartottam, hogy olyan kompromisszumra jussunk, amely megoldást kínál az előttünk álló kihívásokra, mint például az árvizek okozta károk, vagy a kiberbiztonság, ugyanakkor ne terheljük túl az európai adófizetőket„ – mutatott rá.

Közölte: rendelkezésre áll a fedezet azon programok finanszírozására, amelyek az európai versenyképesség egésze és a gazdasági növekedés támogatása szempontjából fontosak. Ezen belül említette a kohéziós támogatásokat, amelyek Magyarországon és számos európai országban beruházások finanszírozását szolgálják. Ezek mintegy hárommilliárd euróval növekedtek – emelte ki.

Banai Péter Benő elmondta, hogy ugyancsak megállapodásra jutottak a hitelkamatok finanszírozásáról is. Hozzátette: a magyar elnökség a tagállamok egyértelmű felhatalmazása alapján kiállt a költségvetési fegyelem mellett. ”Ha túl nagy méretű az uniós költségvetés, akkor az egyes tagállamoknak és az európai adófizetőknek többet kell befizetniük. Éppen ezért lényeges, hogy mire, milyen célokra és összesen mennyi forrás biztosít az Európa Unió 2025-ben„ – hangsúlyozta.

Mint mondta, a 2025-re szóló uniós költségvetés lehetővé teszi például azt, hogy a Magyarországon elindított programok finanszírozása is rendelkezésre álljon. Jövőre mintegy 2700 milliárd forintot utalhat át az Európai Bizottság azokra a programokra, amelyeket az Európai Parlament is elfogadott, illetve amelyeknek a konkrétumait a magyar kormány határozta meg – közölte.

Korábban írtuk

Niklas Herbst, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke szerint intenzív tárgyalást folytattak a költségvetésről, amelyben az államtitkár ”kemény tárgyalópartnernek bizonyult„, de ennek ellenére megállapodásra jutottak. ”Úgy gondolom, nagyon fontos megállapodásra jutottunk, mert ezekben a nehéz időkben, a geopolitikai kihívások közepette minden egyes euró elköltését meg kell indokolnunk. Ugyanakkor szükségünk van a jól működő közigazgatásra, ezért képesek voltunk megtalálni az egyensúlyt„ – hangsúlyozta.