Az adókedvezmény az Orbán-kormányok legfőbb családpolitikai eszköze
Logikus lépés a megduplázás
Megvan a logikája, megvan a filozófiája, jó rendszer, zárt rendszer, csak még több pénzt kellene beletenni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a családi adókedvezményről, amelyet 2026 januárjára két lépésben megdupláznak. Az adókedvezmény a jobboldali kormány családpolitikájának alapja, hiszen ebben jelenik meg legerősebben az elv, amely szerint – a 2010 előtti világgal ellentétben – támogatás nem alanyi jogon, hanem munkához kötötten jár.
„Tisztázzuk, hogy a családi adókedvezményt nem önök vezették be, hanem mi”, jelentette ki Orbán Viktor, amikor legutóbb ellenzéki képviselők felvetéseire kellett válaszolnia az azonnali kérdések órájában az Országgyűlésben.
– Tehát amikor arról vitatkozunk, hogy egy intézmény elég jó-e vagy sem, csak azért van rá mód, mert mi bevezettük – mondta. A családi adókedvezményt, illetve annak a kormány által tervezett megduplázását a párbeszédes Tordai Bence hozta szóba, aki kérdését bár úgy vezette fel, mint aki egyetért vele („örömmel hallottuk, hogy a kormánynak van valami használhatónak tűnő terve”), később két olyan „vádat” is megfogalmazott, amelyek évtizedes vitát melegítettek fel a jobb- és a baloldal között.
Gyermekekért, nem a gyermekekből
Tordai egyrészt a „minden gyerek egyenlő” témáját hozta elő, amit demagóg összevetéssel igyekezett érzékeltetni. Eszerint akár hétszeres különbség lehet abban, hogy egy-egy gyerek után mennyi pénzt kap a család. A minipárt politikusa az almát a körtével hamis összehasonlítást alkalmazta, amikor az egygyerekes, nem kereső szülőknek havonta járó 12200 forintos családi pótlékot és egy olyan gyereket hasonlított össze, akinek két testvére is van, szülei pedig érvényesíteni tudják a családi adókedvezményt, és akik így csak őutána havi 82 ezer forintot kapnak – legalábbis 2026 januárjától, amikorra egy háromgyermekes családnak gyermekenként 66 ezer forintra nő az adókedvezmény, amely mellé a család gyermekenként 16 ezer forint családi pótlékot kap. Másrészt a baloldal állandó gumicsontját is bedobta, mondván ők a családi pótlékot emelték volna a „sokszorosára” (vö. Demokrata, 2024. február 28.).
Első felvetését a miniszterelnök elegánsan rázta le, megmagyarázva, hogy amikor bevezették a gyermekek után járó adókedvezményt, ezt a vitát már lefolytatták a Házban.
– Az arról szólt, hogy vajon minden gyermek után azonos kedvezményt adjunk-e, vagy legyen egy olyan ösztönzőrendszer beépítve, ami folyamatosan arra biztatja az embereket, hogy több gyermeket vállaljanak. Ezért van az, hogy egy gyermek után kevesebb jár, mint kettő után, és kettő után kevesebb, mint három után. De megfordítom pozitívan: három után több jár, mint kettő után, és kettő után több, mint egy után – szögezte le Orbán Viktor.
A családi pótlék kérdéséről ugyanakkor a miniszterelnök nagyon határozott véleményt mondott.
– Itt egy mély filozófiai problémára utalt a képviselő úr, ami szerintem létezik, és ebben lehet így is meg úgy is állást foglalni. Mi úgy foglaltunk állást, hogy a gyermekek után járó adókedvezményt és a gyermekek támogatását összekötjük a munkával. 2010-ben még úgy volt, hogy ebben az országban voltak családok, amelyek nem a gyermekekért éltek, hanem a gyermekekből akartak megélni, és azt gondolták, hogy munka helyett a gyermekekből meg lehet élni. Óriási ellenérzések voltak ezzel szemben a magyar társadalom azon részében, akik dolgoztak – emlékeztetett a miniszterelnök a 2010 előtti kormányok „családpolitikájára”, amely valójában nem is család-, hanem elhibázott szociálpolitika volt. Sőt, Orbán Viktor arra a baloldal számára szentségtörőnek számító gondolatra is utalt, hogy akkortájt még a családi pótlék intézményének megszüntetése is felmerült.
– Akkor arra jutottunk, hogy a családi pótlékot ne vegyük el. Ez is egy vita volt, egy lehetőségként ott volt. Hozzászoktunk, az emberek beépítették az életükbe, hagyjuk ott. Azonban a rendelkezésre álló forrásokat ne a családi pótlék rendszerén keresztül juttassuk el a családokhoz, hanem munkával összekötve adókedvezmény révén. Így egyszerre támogatjuk a családokat és egyszerre támogatjuk a munkaalapú gazdaságot. Ezért ilyen a rendszer. Ennek szerintem megvan a logikája, megvan a filozófiája, jó rendszer, zárt rendszer, csak még több pénzt kellene beletenni – hangsúlyozta a kormányfő.
Emelés két lépcsőben
Nos, ez utóbbi van jelenleg napirenden, vagyis a családi adó- és járulékkedvezmény két lépcsőben történő megduplázása. A tervek szerint 2025. július 1-jétől először 50 százalékkal növelik a kedvezményt, majd 2026. január 1-jétől újabb emelés lesz. Időszerű is mindez, hiszen a kedvezmény 2011-es bevezetése óta változatlan összegben vehető igénybe. Azóta azonban jelentős bérfejlesztések történtek, ami azt is jelenti, hogy a kereső szülőknek sokkal több „fel nem használt” adóbefizetésük van. Ugyanakkor az is tény, hogy – különösen az elmúlt két év magas inflációja nyomán – az adókedvezmény bizony jóval kevesebbet ér, mint egy évtizeddel korábban.
De nézzük meg, a számok nyelvén mit jelent a duplázás! Az egy gyermek után járó jelenleg tízezer forintos kedvezmény eszerint 2026-ra húszezer forintra nő. A két gyermek után gyermekenként járó húszezer forint 40 ezerre emelkedik, vagyis egy kétgyerekes család havi 80 ezer forint adókedvezményt írhat majd jóvá. Három és több gyermeknél pedig a jelenlegi gyermekenkénti 33 ezer forintos összeg 66 ezerre nő, így három gyermek esetén 198 ezer forintot tehet ki az adó- és járulékkedvezmény teljes összege.
Mindenki jól jár
Közelebbről megvizsgálva az emelés először leginkább az egy- és kétgyermekeseknek lesz érezhető. A kétgyermekeseknek a kedvezmény teljes érvényesítéséhez 2026-ban 533200 forintnyi adóalapra (vagyis legalább ekkora bruttó keresetre) lesz szükségük. Mivel a bruttó minimálbér már most is 266800 forint, amelyet ráadásul 2025-ben, majd 2026-ban is minden bizonnyal tovább emelnek, kijelenthető, hogy minden kétkeresős család érvényesíteni tudja majd a a két gyermeke után járó megemelt kedvezményt, de egy legalább ekkora, vagyis bruttó 533200 forint jövedelemmel rendelkező egyedülálló szülő is.
Némileg más a helyzet a többgyerekes családoknál, amelyek már most is elég jelentős összegű kedvezményt tudnak igénybe venni. A háromgyermekeseknek a mostani 99 ezer forintnyi kedvezmény érvényesítéséhez 660 ezer forint adóalapra van szükségük, de a 2026-tól kapható havi 198 ezer forint támogatáshoz már 1320000 forint bruttó bevétele kell hogy legyen a családnak a kedvezmény teljes felhasználásához. Utóbbi, kevés kivételtől eltekintve, csak a kétkeresős családokban realitás, de ott is csak azokban, amelyeknél a szülők egyenként legalább bruttó 600-700 ezer forintot keresnek. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, augusztusra vonatkozó adatai szerint a bruttó átlagkereset 628800 forint, ugyanakkor a kormány ambiciózus célkitűzése az, hogy három év múlva egymillió forint legyen hazánkban az átlagkereset. A Vg.hu számításai szerint ha a jelenlegi, 14 százalékos bérnövekedési ütemet kivetítjük, 2027-re valóban megközelíthető ez az összeg. Témánk szempontjából az a lényeges ebből, hogy 2026-ra e metódus szerint 855 ezer forint körül alakulhat majd az átlagkereset, két kereső esetén tehát ez 1,7 millió forint nagyságrendű adóalapot jelent majd. Ez pedig azt jelentené, hogy két év múlva a két átlagkeresettel rendelkező család bőven ki tudja majd használni a három gyermek után járó kedvezményt. És ez még majdnem igaz lesz a négygyermekesekre is. Utóbbiak jelenleg 132 ezer forint kedvezményt tudnak igénybe venni, amihez 880 ezer forintnyi adóalapra van szükségük. A megduplázódó, összesen 264 ezer forint havi kedvezményhez tehát 1760000 forint kereset szükségeltetik majd. De itt már akkora mértékű adókedvezményről van szó, hogy annak a családnak, amelyik ha a teljes összeget nem is, a kétharmadát-háromnegyedét érvényesíteni tudja, szintén igen jelentős összeggel nő a nettó keresete.
Kommunista hangulatkeltés
Ugyanebben az azonnali kérdések órájában több más baloldali politikus is családpolitikai ügyekkel kapcsolatos kérdéseket szegezett Orbán Viktornak.
– Van egy régi vita a magyarországi baloldal és a nemzeti oldal között, amely arról szól, hogy a családtámogatási rendszerek, aminek egy formáját önök vezették be – ezt Bokros-csomagnak hívták – és ezek másik formája, amit mi vezettünk be, milyen hatást gyakoroltak a magyar demográfiai helyzetre. Továbbra is fönntartjuk azt az álláspontunkat, hogy a Bokros-csomag okozta a legnagyobb demográfiai katasztrófát Magyarországon. Mindent, amit azóta teszünk, annak a bajnak az orvoslása érdekében kell hogy megtegyük – hangsúlyozta Orbán Viktor Komjáthi Imre (MSZP) felvetésére, aki az utóbbi időszakban ismét csökkenő születésszámokat emlegette kérdésében.
A Bokros-csomag történelmi bűne az volt, hogy olyan időszakban vett el gyakorlatilag minden családokat segítő támogatást, amikor még sokkal nagyobb esély lehetett volna a demográfiai folyamatok kedvező irányú megfordítására. Hogy mást ne mondjunk, akkor a mostaninál még sokkal nagyobb volt a szülőképes korban lévő nők száma. Noha kormánypárti politikusok mindig hangsúlyozzák, hogy a cél az, hogy a gyermeket vállalók anyagilag jobban járjanak, mint akinek nincs gyermeke, és ezt még most, a nagyvonalú családtámogatásokkal sem értük el, akkor a Bokros Lajos-féle megszorítócsomag hatására éppen ellenkezőleg: szegénységi kockázattal ért fel a gyermekvállalás. Mindamellett a torzulást jól mutatja, hogy a segélyezés fenntartásával a miniszterelnök által is említett „gyermekekből megélés” gyakorlata is dívott.
Ám még messzebbre ment demagógiában a DK-s Kálmán Olga, aki a határon túli magyarok egyszeri százezer forintos iskolakezdési támogatását „követelte” a magyarországi iskolásoknak és egyetemistáknak. Ám ahogy a gyurcsányisták legnagyobb döbbenetére Orbán Viktor kifejtette, „ha bármilyen kritikai kérdést föl lehetne vetni, pont az ellenkező irányból kellene fölvetni, hogy vajon nem lenne-e az helyes, ha a határon túli magyar családok is ugyanannyi támogatást kapnának, mint a magyarországi családok”. Mint rámutatott, a magyarországi családok a költségvetésből jóval több támogatást kapnak, mint határon túli társaik. Nekik ugyanis ingyentankönyv vagy akár ingyenes étkezés is jár, de a támogatás legnagyobb részét éppen adókedvezmény formájában kapják, amit a magyar állam nem tud kiterjeszteni a határain kívülre.
– Amit önök folytatnak, az nem más, mint a határon túli magyarokkal szembeni, kommunista időkből itt maradt, szocialista hangulatkeltés, szégyelljék magukat érte! – üzente a miniszterelnök a Gyurcsány-pártiaknak.
