Mindenhol ott vagyunk

Orbán Viktor a 2016-os Bálványosi Szabadegyetemen első hivatalban lévő vezetőként állt ki Donald Trump mellett, amit akkor sokan komoly politikai kockázatvállalásnak tartottak, hiszen az európai politikai fősodor Hillary Clinton győzelmében bízott. Donald Trump megnyerte az elnökválasztást, és ez komoly előrelépéseket hozott a magyar–amerikai kapcsolatokban, hiszen David Cornstein személyében elődjénél – utódjánál pedig pláne – jóval barátibb nagykövet érkezett Budapestre. Donald Trump 2019-ben fogadta Orbán Viktort a Fehér Házban. Az igazán mélyreható kapcsolatépítés azonban nem Trump első ciklusa, hanem a demokraták elmúlt négy éve alatt kezdődött meg.

Amikor a mostani kampány hajrájában Donald Trump Joe Rogan podcastjében szerepelt, elnöksége legnagyobb hibái közt említette, hogy nem a megfelelő emberekkel vette körül magát. Valóban, akkor még a republikánusok közt is számos szereplő volt, akik aktívan hátráltatták az elnököt. Mára azonban Donald Trump átformálta a Republikánus Pártot, az általa képviselt vonal vált a mainstreammé, ez pedig azt a Magyarország számára rendkívül szerencsés fordulatot hozta magával, hogy a leendő elnök közvetlen környezetében és a republikánus politikát meghatározó körökben is szép számmal vannak a magyar kormány politikájával szimpatizáló aktorok. A közös pontok közé tartozik a bevándorlás és az LMBTQ-lobbi vagy a woke bírálata, és ma már nagyrészt az ukrajnai háború megítélése is. Ugyanakkor erőteljes véleménykülönbségek vannak Kínát illetően.

A magyar és az amerikai jobboldal összhangba kerülésének leglátványosabb megnyilvánulása, hogy az amerikai konzervatív jobboldal – amely mára egyértelműen Donald Trump mögé állt be – hagyományos nagy dzsemboriját, a CPAC-et (Konzervatív Politikai Akció Konferencia) 2022 óta már háromszor is megrendezték Budapesten. Magyarország az első és mindeddig az egyetlen európai ország, ahol CPAC-et rendeztek. Amerikai részről a nagyszabású esemény szervezője az American Conservative Union, magyarról pedig az Alapjogokért Központ. Donald Trump személyesen ugyan még nem, de vezető amerikai republikánus politikusok, volt és hivatalban lévő európai vezetők, a feltörekvő jobboldali pártok vezetői mind felszólaltak a budapesti CPAC-en. Sőt, Orbán Viktor nyitóbeszédet mondott az amerikai rendezvényen, a magyar kormány politikusai és az Alapjogokért Központ vezetői pedig felszólaltak a CPAC észak- és dél-amerikai, valamint ázsiai kiadásain is. Az Alapjogokért Központ stratégiai együttműködésre lépett az amerikai konzervatív jobboldal patinás szervezetével, a New York Young Republican Clubbal (NYRC) is. 2022-ben a NYRC történetében először támogatott nyíltan egy külföldi vezetőt választásokon – Orbán Viktor mellett álltak ki a magyar parlamenti választások előtt. Az Alapjogokért Központ partnerségre lépett a Donald Trump 2020-as veresége után alapított America First Policy Institute-tal is.

Nem a CPAC az egyetlen közös megmozdulás, hiszen magyar kormányzati szereplők és a jobboldali agytrösztszféra vezetői rendszeres résztvevői a világ legnagyobb konzervatív konferenciájának, az Edmund Burke Foundation által megrendezett National Conservatism Conference-nek (NatCon) is, amelyet az Egyesült Államok mellett már Londonban, Brüsszelben és Rómában is megrendeztek. A belga fővárosban tartott 2024-es NatConról a szélesebb magyar közvélemény is értesült, hiszen a helyi hatóságok megkísérelték betiltani a rendezvényt, ami még a liberális oldalról is tiltakozást váltott ki – a konferencia nagyobb reklámot kapott, mint valaha.

Központi szerepet játszik az amerikai magyar befolyás kiterjesztésében a tengeren túli think tankekkel való kapcsolatok megerősítése. Ezen a téren az Alapjogokért Központ mellett a Mathias Corvinus Collegium, a Danube Institute és a Magyar Külügyi Intézet (MKI) is aktív. Az immár a miniszterelnök politikai igazgatójához, Orbán Balázshoz tartozó MKI elnöke az amerikai Gladden Pappin, korábban az MCC vendégoktatója, a Notre Dame University docense, az American Affairs folyóirat társalapítója – közismert, jó kapcsolatokkal rendelkező alakja az amerikai jobboldal konzervatív szárnyának, sőt, Donald Trump leendő alelnökével, J. D. Vance-szel is jó kapcsolatot ápol.

A Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) által fenntartott Danube Institute több közös konferenciát szervezett a Heritage Foundationnel, amely az amerikai jobboldal meghatározó think tankje, ők jegyzik a Donald Trump „nem hivatalos kormányprogramjaként” emlegetett Project 2025 című dokumentumot is. A közös rendezvényeken, valamint a Danube Institute vendégkutatói között az amerikai agytrösztszféra befolyásos gondolkodói fordulnak meg. Ugyanez igaz az MCC-re is, ahol a vendégoktatók és -előadók között, valamint az intézmény konferenciái és éves fesztiválja, az MCC Feszt fellépői közt szintén jól ismert figurák váltják egymást. Jelenleg is a Danube Institute vendégkutatója például Michael O’Shea újságíró vagy a a befolyásos amerikai publicista-író Rod Dreher, a The American Conservative korábbi újságírója, a Szent Benedek válaszútján című könyv szerzője, de Christopher F. Rufo ismert jobboldali aktivista is több eseményen részt vett és publikált a témában.

Aktív kapcsolatépítés folyik a fentebb említettek mellett olyan fontos műhelyekkel is, mint a Texas Public Policy Foundation vagy a kaliforniai Claremont Institute, amely egyre nagyobb jelentőségre tett szert az elmúlt években. Utóbbi kutatói a Danube Institute-tal és az MCC-vel is együttműködtek. A Politico amerikai kiadása júliusban cikkezett arról, hogy mely gondolkodók és intézmények alakítják J. D. Vance világnézetét. A fentebb taglalt magyar építkezés kétségkívül helyes irányban zajlik a cikk szerint, ugyanis több szereplő is visszajáró vendég Magyarországon. Az elsőként említett Patrick Deneen A liberalizmus kudarca című könyv szerzője, korábban az MCC vendégelőadója, konferenciák rendszeres résztvevője. Sohrab Ahmari publicista-író, a The American Conservative után a Compact Magazine szerkesztője, a Szakadatlan szál című könyv szerzője szintén több magyarországi konferencia résztvevője, aki rendszeresen publikál hazánkról. A cikkben kiemelik a Claremont Intézetet is, valamint Rod Drehert, aki 2016 óta jó barátja J. D. Vance-nek, lényegében ő tette ismertté a magyarul Vidéki ballada az Amerikai Álomról című könyvét.

Összefoglalva tehát az amerikai jobboldal átalakulása Magyarországnak kedvez, hiszen mára teljesen háttérbe szorultak, eljelentéktelenedtek – vagy irányt váltottak – a Trump előtti republikánus világ szereplői, akik legalább annyira kritizálták a magyar kormányt, mint a demokraták. Azzal párhuzamosan, hogy Orbán Viktor felhívta a figyelmet magára és időben Donald Trump mellé állt, a republikánus politikus hátországában is megkezdődött a hálózatépítés. Ma ott tartunk, hogy Donald Trump a kampányában többször is Orbán Viktort méltatta és a magyar migrációs politikát említette követendő példaként. Az amerikai konzervatív jobboldal szereplői pedig szívélyes fogadtatásban részesültek Magyarországon az elmúlt években, már akkor is, amikor hazájukban még aligha érezhették nyeregben magukat. Most eljött az ő idejük. A cikk elején említett liberális sajtó ha már azt nem tudja napjainkra eltagadni, hogy a többéves következetes építkezés beérett, most már arról cikkez, hogy mindez mennyire került: sokba. De akárhogy is, sikerült megalapozni az eddigi legjobb magyar–amerikai viszonyt.