Gyulay Zsolt: Elsősorban elköteleződés, konszenzus kell az olimpiarendezéshez

A hazai ötkarikás testület vezetője, olimpiai bajnok kajakos többek között arról beszélt: a MOB-nak van egy hosszú távú terve, az a feladata, hogy elhozzon Budapestre, Magyarországra egy nagy multisporteseményt, olimpiát vagy európai ifjúsági olimpiai fesztivált.

A 2028-as nyári játékoknak Los Angeles, a 2032-esnek Brisbane lesz a házigazdája, így a 2036-os az első szabad időpont. Arra a kérdésre, hogy mit kell tenni az olimpia rendezési jogának elnyeréséért, emlékeztetett rá, hogy 2017 után megváltozott a kiválasztási rendszer.

„Addig hat-nyolc ország pályázott a végén öten beadták, nagyon sok pénzt elköltöttek, egy örült, négy hazament, hazakullogott és nagyon ideges volt”

– idézte fel.

A kiválasztási eljárásrend megváltozott, most tájékozódási folyamatból és célzott tárgyalásból áll.

„Megfordult az egész, nem azt mondják, hogy ilyen olimpiát akarok, hanem azt, hogy mi a jó a városnak, mi a jó az országnak, te milyet szeretnél csinálni, miért jó ez neked.”

Van ugyan egyfajta rotáció, de nem biztos, hogy 2036-ban visszatér Európába az olimpia – jegyezte meg a MOB-elnök.

„A NOB két helyre akar elmenni olimpiát rendezni, Indiába és Afrikába”

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy India is benne van a párbeszéd folyamatban és nagyon élénken érdeklődik. Ugyanakkor szerinte az ázsiai ország 2036-ra, 2040-re még nem fog készen állni. Afrika, különösen Egyiptom szintén nagyon erős a meglátása szerint, de úgy gondolja 2036-ra az egyiptomiak sem lesznek készen. Nagyon erős érdeklődőnek nevezte viszont Szaúd-Arábiát, Katart és Szöullal a Koreai Köztársaságot.

„Az a szerencsénk, hogy Európában a konkurencia jelen pillanatban nem annyira erős. Ha visszatér Európába az olimpia, akkor mi vagyunk erre a legfelkészültebbek”

– vélekedett.

Németország és Lengyelország jelezte érdeklődését. A MOB-elnök nem hiszi, hogy a németek „az 1936-os hitleri olimpia után száz évvel” a 2036-os játékokat meg fogják célozni. Lengyelországot a 2040-es olimpia érdekli inkább, a dánok pedig Koppenhágával inkább „ifjúsági olimpiára lőnek”, míg Madrid és Barcelona „most valahogy nem erős, illetve nem kötelezte el magát”.

„De nincs pályázat, csak társalgás lehet. Szerintem 2027-ben, 2028-ban két-három olimpiát fognak kiosztani, de semmire nincs szabály” – folytatta.

A rendezési jog elnyeréséhez ugyanakkor „elsősorban el kéne határoznunk magunkat” – tette hozzá. Úgy fogalmazott: „ha egy ország nem köteleződik el, a politika nem köteleződik el és nincs társadalmi konszenzus, nem érdemes belevágni”.

Kiemelte még, hogy ma már nem lenne szükség stadionok és egyéb sportlétesítmények építésére, hanem „meg kell csinálni az M1-es autópályát, vagy Budapest és Bécs között a gyorsvonatot, meg kell csinálni a repteret, a bevezetőutat, a HÉV-eket, a metrót”, „ma már egy infrastrukturális fejlesztési program egy olimpia”.

A beszélgetés során szóba került az idei olimpia is.

„Ilyen távlatban is azt tudom mondani, hogy tényleg egy nagyon sikeres párizsi olimpián vagyunk túl”

– jelentette ki a MOB elnöke. Megemlítette, hogy nemrégiben részt vett a nemzeti olimpiai bizottságok lisszaboni közgyűlésén, és ott is világossá vált számára, mekkora a konkurencia, és „utólag is nagyon jól néz ki”, hogy 206 ország versengésében 14. lett Magyarország.

Megemlítette, hogy december 12-én és 13-án Budapesten találkoznak majd a közép- és dél-európai olimpiai bizottságok elnökei, főtitkárai. Tizenhét ötarikás szervezet tartozik ebbe a csoportba, és Gyulay szerint ebben a körben irigyeltek és megbecsültek a magyarok az eredményeik és a nagy sportesemények miatt, melyeket az elmúlt nyolc-tíz évben rendeztek.

Beszélt arról is a szeptemberben újraválasztott elnök, hogy a hosszú távú sportstratégia és a sportfinanszírozás a sportállamtitkárság kezében van, így a MOB-nak arra kell felkészülnie, hogy hogyan segítheti a munkát. A sportszakállamtitkársággal egyébként – jegyezte meg – nagyon jó az ötkarikás testület kapcsolata és jó az együttműködés. A MOB a hétvégén átköltözött a TF campusára, az új székházába, így méltó környezetben tevékenykedhet – számolt be róla örömmel Gyulay Zsolt.

A jövőt illetően téma volt, hogy a 2028-as játékokon megjelenő új sportágak – különösen a flag football, a krikett, a lacrosse és a baseball/softball – a magyarok számára nem kedvezőek, ezekhez „hozzá se tudunk szagolni”. Gyulay Zsolt konzervatívnak nevezte magát és megemlítette, hogy ő a hagyományos sportágak mellett van, mert „ezek a sportágak ki lettek találva annak idején”. Ugyanakkor hozzátette: tudomásul kell venni a változásokat és alkalmazkodni kell, ki kell hozni belőlük a legjobbat.

„Én nagyon védeném a tradicionális sportágakat, de nincs jó hírem annak, aki az gondolja, hogy ez így fog maradni, mert mindent a pénz fog megszabni”

– vélekedett.

Ezzel együtt azt hangsúlyozta, hogy „koncentrálni kell az erősségeinkre, nem tudunk az összes sportágban ott lenni, de nagyon kell figyelni arra is, hogy az új sportágak miben rejtenek nekünk lehetőséget”.