Elvész Európa, ha keveredik
Le lehet-e győzni az ISIS-t? Valóban kellenek-e az európai munkaerőpiacra a bevándorlók? Győzelemre állnak-e a nemzetállamok? Merre tart az EU? Összeállítás a migrációról és a kényszerbetelepítésről.– A jordániai trónörökös, Hassan bin Talal azt írja egyik cikkében, hogy az európai politika és az európai politikusok elveszítették a legitimitásukat. A népek ugyanis annak rendje-módja szerint megválasztják saját vezetőiket, de a vezetők csak korlátozott jogkörrel rendelkeznek, mert az országok ügyeit nem ők, hanem bizonyos anonim pénzügyi körök intézik. Arctalanul, névtelenül, felelősség és elszámoltathatóság nélkül – mondta a Demokratának Maróth Miklós orientalista, az MTA tagja, aki a terjeszkedő iszlámról és az európai civilizáció megtartásáról is beszélt lapunknak adott interjújában. – Igaza van, szerintem az EU már most is csak látszatdemokráciában él, ezek után pedig azt mondani, hogy még azon a területen se szavazzunk, amelyet a pénzügyi körök meghagytak nekünk, az a demokrácia felszámolásának végső kísérlete. A voksolás állampolgári jogunk és kötelességünk.
Az egyetemi tanár szerint ugyan le lehet győzni az Iszlám Államot, de az mindig újabb alakban fog megjelenni, mert tömegek igénylik a létét.
– Minden társadalom, minden kultúra tagjainak tíz-tizenöt százaléka szélsőséges beállítottságú. Ez az iszlám világában 300 millió embert jelent. Bőségesen elég ahhoz, hogy szélsőséges mozgalmakat tartson fenn. És mindig tud majd az ISIS erejére, fanatizmusára hivatkozni mint referenciapontra. Mindegy, hogy egy terroristának van-e konkrét kapcsolata az ISIS-szel vagy sem – tette hozzá Maróth Miklós.
Tizenhat oldalas mellékletünkben Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója, a Migrációkutató Intézet vezetője a bevándorlás veszélyei mellett a lehetséges megoldási lehetőségekről is beszél, míg Lánczi Tamást, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatóját egyebek mellett arról kérdeztük: ma is úgy gondolja-e, hogy a nemzetállamok győzelemre állnak a szuverenitásért folytatott küzdelemben.
Megnéztük, milyen gazdasági hatásai vannak a migrációnak, igazuk van-e a befogadást támogatóknak, és bemutatjuk azt is, hogyan változott a balliberális pártok álláspontja a bevándorlás és a kvótanépszavazás ügyében. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója pedig írásában összefoglalja a migrációs válság erkölcsi, demográfiai, történeti, politikai és jogi aspektusait is.
A Demokrata legfrissebb száma szeptember 21-től kapható az újságárusoknál.