Szijjártó Péter: A brüsszeli politikai vezetők nem vesznek tudomást az új realitásról

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanácsülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy ez volt az első találkozó a „brüsszeli háborúpárti politikai elit” szempontjából igen kedvezőtlen kimenetelű amerikai elnökválasztás óta, amely Donald Trump győzelmével új realitást teremtett.

„A háborúpárti mainstream továbbra sem akarja belátni, hogy itt a vége (…) Sajnos a brüsszeli politikai vezetők nem vesznek tudomást az új realitásról sem” – jelentette ki.

Szavai szerint ezt az új realitást az új békepárti amerikai elnök, az egyre intenzívebb és sikeresebb orosz támadások, az egyre romló ukrajnai humanitárius helyzet és a tél közeledte jellemzi.

„Ezek nyomán be kellene végre látni, hogy ideje véget vetni a háborúnak, hiszen minden egyes nap (…) újabb szenvedést és áldozatokat hoz, újabb veszélyét hozza el a háború továbbterjedésének” – tette hozzá.

Majd úgy vélekedett, hogy Donald Trump győzelme komoly lehetőségként is értelmezhető lenne, óriási sanszot adhatna az Európai Uniónak arra, hogy „az eddigi, totálisan kudarcot vallott háború-, migráció- és genderpárti politikáját felváltsa”, és átálljon arra, hogy „no war, no migration, no gender”.

„Ezzel szemben viszont Brüsszelben és a háborúpárti politikai elitben az óceán két oldalán egyre-másra fogalmazódnak meg egyre elszabadultabb gondolatok. Az az ember érzése, hogy a háborúpárti politikai elitek az óceán két partján egy utolsó elkeseredett, kapálózó támadást indítanak az új realitással és az emberek akaratával szemben” – fogalmazott.

Szijjártó Péter ezen „rendkívül veszélyes, elszabadult gondolatok” között említette a NATO-tagállamok által Ukrajnának leszállított fegyverek mélységi bevetésének engedélyezését Oroszországban.

„Ez egy elképesztően veszélyes ötlet, amely a háború továbbterjedésének rendkívül súlyos veszélyével jár” – vélekedett.

Illetve a NATO-meghívásra vonatkozó ukrán követelésekre is kitért, amely szerinte egyértelműen közel hozná a harmadik világháború veszélyét.

„Vagy itt van az az elszabadult gondolat, amelyik úgy szól, hogy akkor az Ukrajnával szomszédos, adott esetben NATO- és EU-tagállamok lőjék le az orosz rakétákat vagy drónokat, így is közvetlen konfliktusba kerülve Oroszországgal” – mondta.

„Ahelyett, hogy Európa – tudomásul véve az új realitást – belátná, hogy ideje véget vetni a háborúnak, egyre elszabadultabb gondolatokat láthatunk és hallhatunk, amelyek súlyos veszélybe sodorják Európa békéjét hosszú távon, s az ukrajnai háború kiterjedésének veszélyével járnak” – figyelmeztetett.

A miniszter sérelmezte, hogy kollégái „nem tudnak kiszabadulni régi gondolatok fogságából”, és már a tizenötödik szankciós csomag előkészítése zajlik, ráadásul egyesek „vérszemet kaptak”, s az energetikai szektort érintő korlátozásokról is beszélnek. „Emellett pedig láthatóan eszement javaslatokat tesznek, például sportolók, sportklubok, egyházi vezetők, ENSZ-tisztviselők szankciós listázására” – húzta alá.

„Tegyük világossá, Magyarország (…) ezután sem fog támogatni, engedni egyetlen egy olyan szankciót sem bevezetni, amelyik Magyarország érdekeivel, nemzetbiztonsági érdekeivel vagy energiabiztonsági érdekeivel ellentétes volna” – szögezte le.

Végül pedig rámutatott, hogy hazánk októberben is Ukrajna első számú villamosenergia-szállítója volt, a szomszédos ország importjának a harmada magyar forrásból származott. „Ennyit arról, hogy ki milyen szerepet tölt be a térség energiabiztonságának szavatolásában” – jegyezte meg.