Budapest tavaly a 10. legnépszerűbb sportturisztikai célpont lett a világon
Óriási bevételekre tesznek szert a sportligák és -klubok világszerte, ám a befolyt pénz nemcsak őket gazdagítja, számtalan ponton kapcsolódnak a gazdasághoz, és hozzájárulnak annak fejlődéséhez – áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványt nemrég közzétett tanulmányában. A kutatók azt is vizsgálták, mekkora lett a hozadéka a stadionok és más sportlétesítmények építésének Magyarországon.
Közhely, de igaz: a profi sport mára üzletté vált. A neves klubcsapatok nemcsak az érmeket söpörhetik be a nagyobb sporteseményeken, aranybányát jelentenek a klubok és ligák számára is. A bevételeket tekintve éllovasnak számítanak az olyan hagyományos amerikai sportágak, mint a baseball, az amerikai futball, vagy a világszerte népszerű kosárlabda, jégkorong és természetesen az európai futball.
Nemzetközi terjeszkedés
A jegyeladások mellett komoly bevételeket hoznak a televíziós közvetítési jogok, a klubcsapatok emblémáival forgalmazott ajándéktárgyak és mezek, de még a stadionokban elfogyasztott sörök, üdítők, hamburgerek és hotdogok is. Az Oeconomus tanulmánya szerint mindez az adott ország gazdaságára is hatással van, hiszen az egyes sportágak népszerűségének köszönhetően a klubok munkahelyteremtő képessége sem elhanyagolható. Ráadásul a bajnokságok idején megugró fogyasztás a költségvetés számára is komoly adóbevételeket generál. Mindezek mellett a tanulmány szerzője arra is felhívja a figyelmet, hogy a nemzetközi tornáknak közvetlen hozadéka a sportturizmus fellendülése, ami minden állam számára vonzó lehetőség.
Vélhetően ennek is köszönhető, hogy mind az amerikai, mind az európai sportvilág igyekszik újabb és újabb híveket szerezni, és terjeszkedni a világban. Az amerikai klubok igyekeznek Európa felé, az európaiak pedig Ázsia felé terjeszkedni. Ennek oka nemcsak a profitmaximalizálásban keresendő, a sportvezetők az új piacok meghódításával az esetleges bevételi apály hatásait is szeretnék kivédeni.
Budapest, te csodás…
Az Oeconomus tanulmánya csattanós választ ad a stadionépítések miatti ellenzéki huhogásokra. Számba vették, hogy a nagy nemzetközi rendezvényeknek milyen hozadéka volt a hazai turizmusra. Emlékezetes sikert hozott például a 2022-es vizes világbajnokság, amelynek szervezését Budapest Fukuokától vett át az utolsó pillanatban. Ez az esemény 500 ezer vendégéjszakát hozott a budapesti turizmusnak, de felpezsdítette a vidéki szálláshelyek forgalmát is. Hasonló üzleti sikert hozott az ugyanabban az évben megrendezett férfi kézilabda bajnokság is, amely kilendítette a járvány utáni holtpontról a honi vendéglátást.
A turizmusban érdekeltek számára hason fontossággal bírnak a Hungaroringen zajló Forma-1 futamok is. Ezek a közvetlen bevételeken túl mintegy 170 ezres szállóvendéget vonzanak a fővárosba.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya szerint a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a sportturizmus fellendülésének egyéb hozadéka is van. A résztvevők nemcsak a jegyekért hajlandók kifizetni a gyakran borsos árakat. Hosszabb időt töltenek a versenyeknek és bajnokságoknak otthont adó városokban, és készek pénzt áldozni egyéb turisztikai látványosságokra is. Emellett valamiféle érzelmi kötődés is kialakul a vendéglátó országgal kapcsolatban, a többség visszatér a vendéglátó országba.
Éppen ezért nagy jelentősége van annak, hogy 2022-re Budapest a világ 13. legkedveltebb sportturisztikai célpontja volt, 2023-ra viszont még e helyezésen is javítani tudott. A 10. legnépszerűbb helyre került a nemzetközi sportturisztikai rangsorban.
