Mikor szakad el a cérna?
Zelenszkij elnök még győzelemről beszél, de a kitartásra buzdító háborús propaganda mögött már felsejlik: a lakosság belefáradt a végtelennek tűnő háborúba. Áramkimaradások és agresszív sorozás nehezítik a hétköznapokat a hátországban, ráadásul az idei tél különösen keménynek igérkezik. Meddig bírják még az emberek a háborút? Kiderül a Demokrata sajtószemléjéből.
“Fáradtak vagyunk. A frontvonalon lévő katonák közül sokan már hónapok óta nem kaptak eltávozást. Keleten néhányan naponta több mint egy mérfölddel hátrébb szorultak. Ezen a héten esett a hó. Kezdődik a hideg évszak, és mivel már most sok erőmű megsemmisült, a tél kilátásai sivárak” – ezek a sorok meglepő módon a New York Times véleményrovatának vendégszerzője, a Kijevben élő Andrej Kurkov foglalta össze, mi a helyzet Ukrajnában. Kurkov szerint az elmúlt néhány évben akadtak ugyan reményre okot adó pillanatok, például 2022 tavaszán, amikor hadseregük kiűzte az orosz erőket a megszállt Kijev környéki elővárosokból, majd ősszel visszafoglalta szinte az egész északi Harkivi régiót, ennek azonban vége. A szerző a lap beállítottságához híven célozgat rá, hogy Donald Trump választási győzelme miatt szállt el csak igazán Ukrajnában a lakosság harci kedve, az ukrán sajtót böngészve azonban gyorsan kiderül, hogy a hangulatváltozás nem most kezdődött, és az amerikai elnök személyén kívül bőven van mitől fájjon az ukránok feje.
Sokan már területekről is lemondanának
A Kremenchuk Telegraph már nyár elején, tehát bőven az amerikai elnökválasztás előtt azt írta, egyre többen hajlanak rá, hogy akár területekről is lemondanának, ha ezzel véget érne a háború. “2022 májusa óta a KMIIS rendszeresen megkérdezi a lakosságot arról, hogy hajlandóak lennének-e területi engedményekre a béke és a függetlenség megőrzése érdekében. 2022 májusa és 2023 májusa között a helyzet viszonylag stabil volt, mindössze 8-10 százalék volt hajlandó területi engedményekre, míg az abszolút többség (82-87 százalék) elutasította ezt. 2023 májusa után azonban fokozatos növekedés figyelhető meg azok arányában, akik hajlandók lennének engedményeket tenni. 2023 végére már 19 százalék volt hajlandó engedni, 2024 februárjára 26 százalék, míg 2024 májusára ez az arány 32 százalékra nőtt” – írta meg az ukrán hírportál.
“Bármely társadalomban, amely háborúba lép – legyen az támadó vagy az agresszió áldozata –, extrém reakcióként egység alakul ki. Ezt a hatást „zászló körüli gyülekezésnek” nevezik. Ez az egység általában átlagosan két évig tart, majd fokozatosan alábbhagy, és az emberek visszatérnek a megszokott életformájukhoz” – értékelte hosszú cikkben a háborús fáradtságot az Ukrinform cikke feltéve a kérdést, hogyan őrizhető meg a szolidaritás és az egység egy olyan országban, amely immár harmadik éve él véres háborúban?
A hátország is a bőrén érzi a háborút
„A klubban, bent, közel a kijárathoz álltunk, és előttünk katonai egyenruhás emberek voltak. Karjelzésekkel. Ezek a sorozási hivatal képviselői voltak” – mesélt a toborzók razziájáról egy 24 éves kijevi egyetemista a TSN ukrán portálnak, akit egy kijevi éjszakai klubban tartóztattak le. „Bementünk, elkezdtünk táncolni. De éjfél után nem sokkal maszkos emberek rontottak be. Egyeseken „rendőrség” felirat volt. Azt mondták, forduljunk a fal felé, tegyük a kezeinket a falra. Néhányuknak azt mondták, üljenek le, másoknak, hogy feküdjenek le. Amikor valaki megpróbált felvételt készíteni, rájuk ordítottak, fenyegetőztek. Azokkal, akiknél nem találtak semmit, például velem, egyszerűen félreállítottak. Azt mondták: „Állj itt. Várj” – számolt be letartóztatásáról Anton Koszenko. A hírekből az is kiderül, hogy minden további nélkül, az utcáról is visznek el hadköteles korú férfiakat. De Oroszországhoz hasonlóan megy a toborzás a börtönökben is, miután Volodimir Zelenszkij elnök törvénnyel tette lehetővé az elítéltek felvételét a hadseregbe a mozgósítás idején. “Májusban már találkozók is zajlottak a börtönökben, ahol körülbelül ötven fogvatartott tárgyalt a Védelmi Erők képviselőivel. Az igazságügyi minisztérium szerint mintegy 4 ezer ilyen állampolgár kész csatlakozni a Védelmi Erőkhöz” – számolt be róla a Fokusz.
Eközben az idei tél sem igérkezik könnyűnek. “A rakétatámadások súlyos károkat okoztak Ukrajna energiarendszerében, így a következő tél nehéz próbatétel elé állíthatja az országot. A szakértők szerint a fűtési szezon alatt jelentős áramkimaradások várhatók, amelyek akár napokig is eltarthatnak” – írta meg a Kárpáti Igaz Szó jelezve, hogy az áramkimaradások hossza akár 8-12 órára is növekedhet, különösen a frontvonal közelében található területeken. Nem csoda, hogy a mentális egészség védelmének problémája Ukrajnában különösen aktuálissá vált. “A harci cselekményekben való részvétel, a frontvonal közeli zónákban való tartózkodás, az állandó rakéta- és tüzérségi támadások, valamint a megszállás alatt élés mind-mind növeli a lakosság pszichoszociális stresszre való érzékenységét. Ezek a tényezők egyre több ukránnál vezetnek mentális zavarok kialakulásához, beleértve a depressziót, a szorongást és a poszttraumás stressz zavart (PTSD)” – írja a Suspilne Vinnicja, az Ukrán Közszolgálati Műsorszolgáltató (Suspilne) helyi híroldala, amely Vinnicja régióval kapcsolatos híreket és információkat közvetít. Hozzáteszik, az ukrán Egészségügyi Minisztérium szakértőinek becslései szerint Ukrajna lakosságának körülbelül 50 százalékának lesz szüksége pszichológiai segítségre. Közülük mintegy 4 millió ember közepes vagy súlyos mentális zavarokkal küzd majd.
