Az SPD ellenzi, a CDU támogatja a cirkálórakéták átadását
A háború németül: Taurus
A február 23-ai választás fogja eldönteni, hogy miképp viszonyul a jövőben Németország az orosz–ukrán háborúhoz. Két nagy tábor néz egymással farkasszemet: a békepártiak (SPD, BSW, AfD), illetve a háborút támogatók (CDU, Zöldek, FDP). Már nem számít, ki a jobb-, illetve baloldali, és nagyon valószínű, hogy teljesen új szövetségek jönnek létre.
Joe Biden jelenleg még regnáló amerikai elnök az utolsó pillanatban még kirobbantaná a harmadik világháborút: múlt vasárnap engedélyt adott Ukrajnának arra, hogy amerikai ATACMS rakétákkal csapást mérjen Oroszország belsejében lévő egyes célpontokra. A döntés nyomán azonnal fellángolt Németországban a Taurus rakéták körüli vita. Mindez nem sokkal a jelzőlámpa-koalíció szétesését követően, az előre hozott választás kampányában történt.
Az egyes politikai erők álláspontjai továbbra is változatlanok, ugyanakkor már nem köti a jelzőlámpa pártjait a koalíciós fegyelem. Sokan úgy látják, hogy ez a választás egyetlen sorskérdésről fog szólni: háború vagy béke?
Scholz, a békekancellár
Erről tanúskodik az EP-választás egyik plakátja is, amelyen az alábbi felirat olvasható: „Frieden sichern. SDP wählen”, ami magyarul így hangzik: ha békét akarsz, szavazz az SPD-re.
A német választók többsége egyébként elutasítja a Taurus rakéták Ukrajnának való átadását, alig egyharmaduk helyesli. Különösen Kelet-Németországban nagy az általános elutasítás Ukrajna katonai támogatásának növelésével kapcsolatban. Az SPD határozottan Ukrajna oldalán áll, pénzt adna, de gondoskodni akar arról is, hogy Németország ne váljék háborús féllé.
A háborúpárti tábor abban reménykedik, hogy Olaf Scholz nem marad már sokáig kancellárjelölt. Boris Pistorius, az SPD védelmi minisztere évek óta vezeti a népszerűségi listát a párton belül, így sokan mögötte sorakoznának fel Scholz ellenében.
Új háborúpárti szövetség
A jelzőlámpa még kormányon lévő másik tagja, a Zöldek kancellárjelöltje, Robert Habeck viszont már Joe Biden nagy hatótávolságú amerikai rakétákra kiadott engedélye előtt színt vallott. Az ARD közszolgálati televízión jelentette be, hogy kormányfővé választása esetén küldi a Taurusokat Ukrajnába. Akárcsak a jelzőlámpa-koalíciónak hátat fordító FDP, amely szintén a nagy hatótávolságú rakéták Ukrajnába küldése mellett van, és parlamenti szavazást kezdeményez a kérdésről.
Ez azonban inkább nyomásgyakorlás és kampányelem, hiszen nincs közvetlen következménye annak, ha a Bundestag megszavazza a cirkálórakéták Ukrajnába küldését. Erről ugyanis a kormány dönt, azon belül is a kancellár, Olaf Scholz. Ez pedig így marad a választásig, február 23-ig, addigra viszont már beiktatják az új amerikai elnököt, Donald Trumpot.
Aggasztó viszont, hogy az ellenzék vezetője, Friedrich Merz, a CDU elnöke, aki a jelenlegi állás szerint magabiztosan megnyeri majd a választást, nem a béketábor tagja.
„Ha békét akarsz, készülj a háborúra” – idézte nemrégiben a latin „si vis pacem, para bellum” mondást, majd „alvajárónak” nevezte a jelzőlámpakormányt, és azzal vádolta Scholz kancellárt, hogy kabinete nem készítette fel megfelelően Németországot Donald Trump esetleges újraválasztására.
„Nyomaszt engem, hogy mennyire hanyagul kezeli az EU és különösen a legnagyobb tagállam ezt a lehetséges kihívást” – panaszkodott Merz a Table.Media nevű digitális médiatrösztnek még az amerikai választás előtt. Szerinte az európaiaknak szükségük van egy A tervre Amerikával és egy B tervre Amerika nélkül, méghozzá nagyon sürgősen.
Merz úgy látja, az amerikai támogatás kiesését kompenzálni kell, többek közt azzal, hogy Németország cirkálórakétákat szállít Ukrajnának, mert „ezek a rakéták megsemmisíthetik a Krím-félszigetre vezető kercsi hidat, ami az orosz inváziós erők fő utánpótlási útvonala” – vázolta fel háborúpárti motivációját Friedrich Merz, újra és újra számon kérve Scholz kancelláron a választ, hogy miért nem ad engedélyt a Taurusok szállításra.
A Fidesz egykori szövetségese Magyarország soros elnökségével kapcsolatban is kritikát fogalmazott meg, „feltűnő utazási aktivitásnak” nevezve Orbán Viktor békemisszióját. Merz szerint a magyar miniszterelnök pontosan azt csinálja, amit az AfD, illetve a balosok az SPD-ben és a BSW-ben követelnek: „Diplomáciát gyakorol, de az orosz kormány válasza nem a konfliktus megoldására tett kísérlet, hanem épp ellenkezőleg, annak katonai és retorikai fokozása.” […] „Az Európai Unió nem talál orvosságot a magyar miniszterelnök önjáró lépéseire, aki tudatosan és szándékosan szakít az Európai Unió minden jó gyakorlatával. De talán a Putyinnál tett útjával akaratlanul is megtapasztalja, hogy bűnöző rezsimekkel a világban csak keményen és határozottan lehet bánni, gyengeséggel nem, és a diplomácia csak akkor kaphat szót, ha az agresszor felismeri a reménytelenséget” – nyilatkozta Friedrich Merz, akinek nagy tervei vannak: kancellárként ultimátumot adna Oroszországnak. Eszerint Moszkva vagy felhagy a civil célpontok támadásával, vagy már indulnak is a Taurusok! – mondta a Stern című lapnak. A retorikai túlzásairól ismert kancellárjelölt mindössze 24 órát adna Putyinnak.
Merznél lényegesen határozatlanabbul foglal állást a CDU–CSU-táboron belül Markus Söder, a bajor CSU elnöke. Ő egyelőre nem akar döntést hozni, előbb tisztázná a helyzetet az Egyesült Államokkal és európai szövetségeseivel.
A magukat demokratikusnak tartó, a német politikát eddig kizárólagosan meghatározó kartellpártok táborában Scholz magára maradt, de továbbra is kitart álláspontja mellett. A G20-ak Rio de Janeiró-i csúcstalálkozóján is megerősítette, hogy az amerikai döntés sem változtat az álláspontján a rakétákat illetően: „Ezért nem tudok és nem is akarok felelősséget vállalni”, szögezte le.
Átrendeződés
A két „nem demokratikus” ellenzéki párt egyértelműen békepárti. A Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) a párt idei januári megalakulása óta ellenzi a háborút. Most a helyzet súlyosbodására figyelmeztetett, miután a leköszönő amerikai elnök jóváhagyta a nagy hatótávolságú rakéták bevetését Ukrajnában. „Biden engedélye további lépés a nagy háború felé” – így kommentálta Wagenknecht a történteket, hozzátéve, hogy nagyon szokatlan egy ilyen döntést hozni, miután már megválasztották az új amerikai elnököt. A BSW egyébként a háborút leginkább elutasító keletnémet tartományokban népszerű.
Az AfD ennél is tovább ment. Az Alternatíva egyes képviselői már azt is nyíltan kijelentik, hogy a Bundestag feloszlatását megelőző bizalmatlansági kérdésben Scholz kancellárt fogják támogatni. Ez ugyanis a kisebbik rossz. Mivel az AfD jelenleg a második legerősebb párt, szavazataival új erőviszonyokat teremthet. A baloldali BSW-től pedig eleve nem idegen, hogy a szociáldemokraták mellé álljanak. Gyűlnek a Scholz melletti szavazatok az ellenzék részéről, hogy megakadályozzák a háború lehetséges eszkalációját, ami németül így hangzik: Taurus.
A német bika
A Taurus cirkálórakéta körülbelül öt méter hosszú és mintegy 1400 kilogramm súlyú. Saját hajtóműve és számos navigációs rendszere van, amelyek lehetővé teszik az alacsony repülési magasságot ellenséges területen. Ez azt jelenti, hogy a cirkálórakétákat vadászrepülőkről biztonságos távolságból ki lehet lőni. Akár 500 kilométerről is képes eltalálni és megsemmisíteni a célpontot. Brit és amerikai társaitól abban különbözik, hogy elérhetik vele az orosz fővárost, Moszkvát vagy Szentpétervárt, de a Krími hidat is. Mivel a rakéták különösen alacsonyan repülnek és viszonylag kicsik, az ellenséges légvédelem csak nehezen tudja eltalálni őket. A Bundeswehr birtokában 2005 óta van Taurus fegyverrendszer, amely a Tornado, illetve a Euroflighter vadászrepülőkkel használható. A gyártó az MBDA. A Taurus brit–francia megfelelője a Storm Shadow és a Scalp, amelyeket a Taurusszal párhuzamosan fejlesztettek ki, de hatótávolságuk a Taurusénál rövidebb, 300-350 kilométer.
