Az egész EU érdekeivel ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború

A minisztérium közleménye szerint a Szijjártó Péter által elnökölt kereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai uniós tanácsülést követő sajtótájékoztatón a tárcavezető mindenekelőtt arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi globális folyamatok tükrében reális a veszélye egy gazdasági hidegháború kirobbanásának, a világ ismételt blokkosodásának, amin az EU és Magyarország is sokat veszítene.

„A magyar elnökség azért dolgozott az elmúlt hónapokban, és azért dolgozik a hátralévő időszakban is, hogy az elkövetkező időszakot ne a blokkosodás, hanem a konnektivitás, tehát az összeköttetések és a korrekt nemzetközi együttműködés határozza meg” – szögezte le.

Aláhúzta, hogy ez biztosítaná a legjobb feltételeket Európa mostanára bezuhant versenyképességének javításához.

„Tehát mi azt gondoljuk, hogy az Európai Uniónak az lenne az érdeke, s benne Magyarországnak is, ha a világgazdaság és a világkereskedelem tisztességesen és akadálymentesen működne” – jegyezte meg. Majd kiemelte, hogy ehhez szabadkereskedelmi megállapodásokra van szükség, márpedig ezen a téren nem áll túl jól a közösség, minthogy hat ilyen szerződésről vannak folyamatban a tárgyalások, átlagosan már tizenhárom éve, tíz másik esetében pedig meg is szakadt a folyamat.

„Mi azt gondoljuk, hogy a vámok, a korlátozások és a szankciók soha nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és komoly gátját jelentették a gazdasági fejlődésnek” – hangsúlyozta.

Szijjártó Péter ezután ismertette több tagország azon friss kezdeményezését, amelynek értelmében új vámokat vezetnének be Oroszországgal és Belorusszal szemben, és tudatta, hogy az Európai Bizottság meg is kezdte az ezzel kapcsolatos munkát. „Mi, magyarok rendkívül aggályosnak tartjuk ezt a kezdeményezést, veszélyesnek is tartjuk, tekintettel arra, hogy egyelőre még az eddigi tizennégy szankciós csomag hatásairól sem született átfogó elemzés” – mondta.

„És semmiképpen nem szeretnénk, hogy ha bármely tagország vámok bevezetésével szeretné elkerülni az egyhangúság szükségességét, amely a szankciók esetében előírás” – tette hozzá.

Majd emlékeztetett rá, hogy a büntetőintézkedések elrendelésekor a tagállamoknak vétójoguk van, ha az adott korlátozás sértené a nemzetbiztonsági vagy nemzetgazdasági érdekeiket, s hazánk is többször élt már ezzel az eszközzel.

Ennek fényében a szavai szerint igen káros lehetne az egyhangúság megkerülése a nagymértékű vámok bevezetésével. Illetve aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy korábban többen is felvetették az energiahordozókra vonatkozó vámok bevezetésének lehetőségét, ami a magyar kormány szerint teljes mértékben elfogadhatatlan.

„Mi az egyhangúság követelményeinek ilyen típusú kiiktatását visszautasítjuk, és arra kérjük az Európai Bizottságot, hogy úgy végezzék el az intézkedést megelőző vizsgálatokat, hogy minden egyes tagország nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdekeit egyformaképpen vegyék figyelembe” – jelentette ki.

A miniszter végül arra is kitért, hogy az amerikai elnökválasztással nagyjából két hete teljesen új realitás állt elő a világpolitikában, az Egyesült Államokban ugyanis „békepárti, patrióta” vezetés fog felállni.

„Donald Trump megválasztása geopolitikai és világgazdasági szempontból is teljesen új körülményeket teremt. És ezt észre kell venni, mert ha valaki ezt nem veszi észre, homokba dugja a fejét, és úgy tesz, mintha semmi nem történne, az sajnos nagyon rajta tud veszíteni egy ilyen nagy változáson” – fejtette ki.

„Ezért mi azt gondoljuk, hogy itt, Európában is új stratégia kell. Új stratégia kell annak érdekében, hogy az Egyesült Államok-Európai Unió-Kína háromszögben ne az Európai Unió legyen a vesztes” – mondta.