Putyin és a piros gomb
A magyar béketörekvések minden eddiginél aktuálisabbak, Orbán Viktor szerint veszélyes két hónap elé nézünk. Akkor ülhet végre az USA elnöki székébe Donald Trump. Addig viszont elszabadult hajóágyúként viselkedik Joe Biden és adminisztrációja... Horváth József biztonságpolitikai szakértőt, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatóját kérdeztük.
– Sok szó esik most arról, hogy az oroszok megváltoztatták a nukleáris doktrínájukat, ami válasz arra az engedélyre, amit Joe Biden adott a napokban Ukrajnának. Vagyis, hogy Kijev amerikai fegyverekkel is lőheti immár Oroszország belső területeit. Liberális elemzők itthon és Nyugaton is egyaránt úgy látják, hogy Putyin már rátette a kezét arra a bizonyos piros gombra… De hát mit is jelent ez a doktrínaváltás a valóságban?
– Két dolgot érdemes kiemelni. Az egyik, hogy az oroszok lerövidítették a reakcióidejüket, felgyorsították a rendelkezésre álló atomarzenál bevetésével kapcsolatos döntéshozatali láncolatot. A másik az, hogy ha Oroszországot támadás éri egy idegen ország részéről, de az egy harmadik állam fegyverével teszi ezt, akkor Moszkva ezt a harmadik országot is hadviselő félnek tekinti. Amellyel szemben atomfegyvert is alkalmazhat szükség esetén.
– Ez kemény fordulatnak tűnik Oroszország részéről, vagy csak egyfajta rutin intézkedés?
– Kemény fordulat. Putyin elnök persze nem tartja a kezét a piros gombon, de a fegyverszállító harmadik országok katonai infrastruktúrájának érzékeny pontjai már be vannak jelölve az orosz nukleáris erő térképein. A távolság nem számít, ezek brit és amerikai célpontok is lehetnek.
– Washingtont izgatja az új orosz doktrína meghirdetése, de maguk mondják, hogy ezzel együtt nem látnak semmilyen mozgást az orosz kilövőállások környékén…
– A háborúban Putyin és az orosz vezetés is a mértéktartásáról tett tanúbizonyságot eddig. Moszkva nyilván ki akarja várni azt a két hónapot, amíg Donald Trump ténylegesen átveszi az Egyesült Államok irányítását. Ha addig nem történik semmilyen végzetes csapás ukrán részről, akkor az oroszok már azt várják, hogy tárgyalóasztalhoz ülhessenek az új, legitim amerikai vezetővel. Moszkva ezt már hivatalos formában is bejelentette.
– Most így, az amerikai engedély birtokában elképzelhetőnek tart egy nagyobb ukrán támadást Oroszország belső területei ellen?
– Nem zárom ki. Katonai szempontból ez az ukránok egyetlen túlélési esélye. Zelenszkij, de az egész kijevi rezsim abban bízik, hogy sikerül olyan feszült helyzetet teremteniük, melynek nyomán aktív formában is bevonhatják a háborúba az Egyesült Államokat, illetve a NATO-tagországait.– A nyugati média korábban azzal gúnyolta az állítólag elmaradott orosz hadiipart, hogy az embargók következtében mosógépekből kiszerelt komputereket használ rakéták irányítására. Csakhogy most újabb és újabb fegyvereket mutatnak be és próbálnak ki az oroszok a fronton. Itt van például az Oresnyik nevű ballisztikus rakétájuk, amely a hangsebesség tízszeresével halad a levegőben. Már el is találtak vele egy ukrán hadiüzemet…
– Az amerikaiak nyíltan bevallották, nincs olyan elhárító rendszerük, amely képes lenne ezt az orosz rakétatípust megsemmisíteni. Az elmúlt tíz évben Moszkva jelentős energiákat fektetett a hordozóeszközök fejlesztésébe. Az amerikaiak úgy vélik, hogy egy évtizednyi lemaradásuk van e téren. Egyébként a NASA ma orosz rakétákkal is repül, a nemzetközi állomást is orosz eszközökkel közelítik meg az űrhajósok. Amerikaiak és oroszok közösen. Vannak azért itt furcsaságok…
– Két hónap, mondta az előbb… Ön mire számít, mi következhet azután, mi lesz az esetleges tárgyalások eredménye?
– Szerintem az új, Trump-féle adminisztráció szakértői, és az orosz szakértők között már megindultak az egyeztetések. Ez Kijevnek nem tetszik. Mert ahogy mondtam, számára a háború kiszélesítése jelenti az egyetlen menekülő utat. Az ukrán hadsereg és az ukrán hátország gyakorlatilag az összeomlás szélére került. Megdöbbentő, de Kijevet az eszkaláció ára, az emberéletek milliárdjaiban, és a civilizáció pusztulásában mérhető veszteség sem érdekli. Ukrajna legutóbb azzal fenyegetőzött, hogy maga is atomfegyverek gyártásába kezd. És akkor nem kell engedély se innen, se onnan.
– Mik kerülhetnek majd egy Trump Putyin egyezkedés fókuszába? Gazdasági kérdések, biztonságpolitikai problémák, geopolitikai tervek és amíbíciók?
– Az elsődleges amerikai cél az lehet, hogy kicsalogassák Oroszországot Kína öléből. Újraeléd a Kissingeri gondolat, amely a szovjet-kínai kapcsolatok lebontását vette célba annak idején. Trump számára is ez lesz a kulcskérdés.
