Balog: ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig születnek újak

A hősiesség, a köszönetadás és a szabadság lesz az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóján rendezett megemlékezések központi gondolata – mondta el az emberi erőforrások minisztere egy pénteki budapesti sajtóbeszélgetésen, utalva az emlékév mottójára: ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig születnek újak.

Balog Zoltán úgy fogalmazott: az a demokrácia, ami ma Magyarországon van, ’56 hőseinek áldozata nélkül elképzelhetetlen. Megjegyezte, „nagyon sok áldozatunk volt a huszadik században, tetteseink is voltak, meg voltak hőseink, és ezekről beszélünk legkevesebbet”. 
    
A tárcavezető – emlékeztetve arra, hogy az október 23-i ünnepség szónoka Orbán Viktor miniszterelnök mellett Andrzej Duda lengyel államfő lesz – arról beszélt: a szervezéskor az volt a cél, hogy ne az állami protokoll uralja az eseményeket, ezért is hívnak meg olyanokat, akik 1956-ban kiálltak a magyarok ügye mellett.
    
Ők elsősorban nem a politikusok közül kerültek ki, „hanem a népi diplomáciának, a népi szimpátiának az emberei voltak” – fogalmazott, később egy kérdésre arról beszélve, nem a külföldi államok, kormányzatok kiállása tette „igazi hősies tetté” az eseményeket, így a magyarok „inkább cserbenhagyásként élték meg” a nemzetközi közösség reakcióit.
    
Balog Zoltán hangsúlyozta: azt is üzeni az eseménysorozat, hogy Magyarországon a szabadság népe él, amely a szovjet elnyomás idején is elsőként nyilvánította ki szabadság iránti igényét a függetlenségi harccal, így egyértelmű, hogy „egy ilyen országban egy ilyen népet nem lehet kézzel vezérelni, nem lehet ideológiailag felülről befolyásolni, hanem a saját szabadságvágya szerint éli az életét, és ez a jövőben is így lesz”, ebben erősít meg bennünket az 56-os hősök példája.
    
A miniszter közölte: a 13,5 milliárd forintos költségvetéssel megrendezett emlékév 7,7 milliárd forintos pályázati keretéből eddig 4,3 milliárdot kötöttek le; eddig 204 büszkeségpontot hoztak létre, és az a cél, hogy minden olyan településen legyen ilyen, ahol 1956-ban ellenállás volt.
    
Emellett 155 könyvnek és kiadványnak, 280 rendezvénynek, 52 filmes forgatókönyvnek jutott támogatás, de „a romkocsmákat is ötvenhatos díszbe akarjuk öltöztetni október második felében” – tette hozzá. Kifejtette, 12 budapesti és 17 vidéki helyszínen 70 művészeti produkció, 80 kiállítás, 20 kutatóprogram és 26 más projekt jön létre az emlékbizottság támogatásával, eddig 355 település érintett a programokban, de óriásplakátokkal, épülethálókkal és felfestésekkel is emlékeztetnek a hat évtizeddel ezelőtt történtekre.
    
Az emlékezetkultúra fontosságát hangsúlyozva kiemelte: valószínűleg ez 1956 utolsó olyan kerek évfordulója, amikor még sikerül élő tanúkat meghívni és megszólaltatni. 
    
A központi eseményekről szólva Balog Zoltán kitért arra, hogy az ünnep előestéjén az Erkel Színházban tartanak majd megemlékezést, másnap reggel a nemzeti lobogó felvonásával veszi kezdetét az eseménysorozat, amelynek részeként délután három órakor rendeznek díszünnepséget a Kossuth Lajos téren, este pedig az Operaház ad otthont az ünnepi díszhangversenynek. 
    
Utalt arra is, hogy október 25-én tartja díszülését az Országgyűlés, ezen részt vesz Stanislaw Tillich volt szászországi miniszterelnök, a német törvényhozás felsőházának elnöke és Marek Kuchcinski varsói házelnök. Jelezte, az emlékbizottság kezdeményezte a parlamenti pártoknál, hogy közös nyilatkozattal és együttünnepléssel emlékezzenek meg az évfordulón.
    
Megemlítette: november 3-án nyitják meg a Rákoskeresztúri új köztemető új látogatóközpontját.
    
Szólt arról is: külföldi fővárosokban kiállításokkal, konferenciákkal és „köszönőkoncertekkel” emlékeznek a hatvan évvel ezelőtt történtekre. 
    

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az 1956-os emlékév kormánybiztosa azt hangsúlyozta: a szabadság és a függetlenség iránti vágy az, ami – ahogy hatvan éve – ma is összekovácsolja a nemzetet.
    
Hangsúlyozta, az évfordulón olyanok teljesítményét mutatják fel, akik „nem készültek hősöknek, de a történelem egy adott pillanata választás elé állította őket, és akkor meghozták azt a döntést, hogy harcolnak a szabadságért és a függetlenségért”, sokuk életét is adva ezekért.
    
Kitért arra is: mindenkit arra kérnek, hogy november 4-én este hét órakor gyújtson gyertyát az áldozatok emlékére, akár az erre létrehozandó honlapra selfie-t is küldve, hogy „legyen ez egy országos megemlékezés, egy egyszeri gesztus, ami kifejezi azt a hálát, azt a köszönetet, amit érzünk, és amivel tartozunk azoknak, akiknek ezt a szabadságot köszönhetjük”. 
    
Kovács Zoltán kormányszóvivő az eseményen azt emelte ki: az ötvenedik évfordulón történtek kapcsán „van mit bepótolnunk”, hiszen akkor nem sikerült tisztességgel és méltó körülmények között megemlékezni.
    
A „legaljasabbnak” nevezte azt a próbálkozást, amely „megpróbálja ma összemosni a 2010-es évek közepének népvándorlási hullámában tapasztaltakat az ’56-os magyar menekültek, illetve politikai értelemben elüldözöttek sorsával”, ami szerinte a történelemértés és az arra való szándék alapvető hiányát mutatja. Hozzátette, ez „az európai történelmi emlékezet szempontjából is rendkívül veszélyes út”.
    
Ezzel a témával kapcsolatban Balog Zoltán az 1989-es és a mostani menekülthelyzetet összehasonlítva úgy nyilatkozott, „ugyanazoknak az értékeknek a nevében építjük a kerítést, mint amiknek a nevében megnyitottuk annak idején a határt: a szabadságnak a védelmében”. Közölte, nem szabad összekeverni a diktatúrából menekülést az illegális határátlépés jogállamban megengedhetetlen tettével.

(MTI)